Ascaris petesejtek fejlődnek ki

Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma. Bőrizomtömlőjük csak hosszanti lefutású izomelemekből áll, nincsenek körkörös izmaik. Kiválasztószervük különleges felépítésű.

A fajok egy része párzóhoroggal rendelkezik. További, másodlagos bélyegeik más állatcsoportoknál is megfigyelhetőek, de elsődleges bélyegeikkel együtt sajátos jelleget biztosítanak a fonálférgeknek. Testüket felépítő sejtek száma nagy állandóságot mutat.

Ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek regenerációra képtelenek. Kutikulájukat vedlés útján tudják eltávolítani. Néhány ízeltlábúhoz hasonlóan a fonálférgek hímivarsejtjei amőboid típusúak.

Embrionális fejlődésük rendkívül gyors, ivarszervkezdeményeik már igen korai fejlődési szakaszban elkülönülnek. Egyes szerveik sugaras szimmetria szerint épülnek fel. Képesek anabiotikus állapot kialakítására. Az érzékszervek kivételével szervezetükből a csillós sejtek szinte teljesen hiányoznak.

A fonálférgek testét a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Emésztő szervrendszerük három szakaszos.

Szájszerveik felépítése jól mutatja életmódjukat. Elkülönült légzési és keringési szervük nincs. A legtöbb faj váltivarú, ivari dimorfizmus is megfigyelhető.

Több lárvaállapot közbeiktatásával érik el kifejlettségüket. A fonálférgek Ascaris petesejtek fejlődnek ki alkalmazkodási képességük révén meghódították a legkülönbözőbb élőhelyeket, ott is képesek fennmaradni, ahol egyetlen más állatfaj sem.

Előfordulnak a tengerek mély rétegeiben, az édesvizek valamennyi típusában, a félsós vizekben. Szélsőséges feltételek mellett is megtalálhatók, mint például szikes tavakban és hőforrásokban.

Paraziták és férgek fejlődési ciklusa

A talaj többméteres mélységeibe is lehatolnak, de élnek még a sivatagokban is. Nagyrészük szabadon élő faj, és fontos szerepet tölt be a szervesanyag-lebontás folyamatában.

Igen sok faj elsősorban baktériumokkal, gombákkal, algákkal táplálkozik, vagy elhalt szerves anyagban, ürülékben él. Vannak ragadozók epidermidis a férfi kenetben, amelyek főleg kerekesférgekkel, medveállatkákkal, kistestű gyűrűsférgekkel vagy másfonálférgekkel táplálkoznak.

Számos faj növényi nedvet szív. Szinte valamennyi élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge. A termesztett növényeken a gyökér, a szár, a gumó és a levél károsítása révén jelentős veszteséget okozhatnak.

Навигация по записям

Vírus- baktérium- és gombavektor szerepük Ascaris petesejtek fejlődnek ki elhanyagolható. A fonálférgek zsákmányt jelentenek az atkák, az ugróvillások, a hangyák, a rovarlárvák vagy egyes gombák számára, amelyek képesek megfogni őket.

Mivel testük anyaga fosszilizációra alkalmatlan, csak feltételezik, hogy a többi ősszájú állatcsoporttól már a kambrium időszakban elkülönültek.

• I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
• Pinworm tojások mikroszkóp alatt fénykép
• A parazitákat jobb kezelni