Mérgező szer


Így az es évek mérgező szer a szarinnál kb. Az első közlemények ezekről az anyagokról ben jelentek meg, és az amerikai nómenklatúrában a „V”-ágens nevet kapták. A V-ágensek A „V”-idegmérgeket fluor-foszfát-vegyületből állították elő az ötvenes évek végén Svédországban. Tammelin és kutatócsoportja után ezeket a vegyületeket Tammelin-észtereknek is nevezik. A mérgező szer és fluor-karbonsavakat már a múlt század végén felfedezték Swarts,de mérgező hatásukat még nem ismerték.

A vegyi fegyverként is bevethető V-anyagok közül a VX-kód viselőjére esett a választás, melynek nagyüzemi gyártása áprilisában kezdődött el, kémiai szerkezetét azonban csak ben hozták nyilvánosságra.

A V-ágensek a ma ismert legveszélyesebb ideggázok közé tartoznak, melyek szor, de akár szer is mérgezőbbek lehetnek a többi harcanyagnál. Tehát teljes mértékben kimerítik a tömegpusztítás kritériumait, ami elsősorban azért nyugtalanító, mert egy esetleges vegyi háborúban a megsemmisítő csapásmérésnél valószínűleg ilyen anyagokat vetnének be a védtelen lakosság ellen.

Tekintettel arra, férgek ellen felnőttek számára ezek a vegyületek igen kevéssé illékonyak, hetekig, hónapokig is megmaradhatnak azon területen, ahová eljuttatták mérgező szer.

Bináris technológia Eddig csak azokat a harcanyagokat mutattam be, melyeket előre elkészítettek és ezeket alkalmazták töltetként. Létezik azonban egy másik, ún.

Vegyszermérgezések - HáziPatika

A bináris technológia azt jelenti, hogy az idegméreg szintézisének utolsó lépését a gyárból a robbanófejbe helyezik át, amely végső reaktorként működik. A kiindulási harcanyagokat tartályokban tárolják és csak akkor keverik össze, ill.

A felhasználás pillanatáig tehát a lőszer viszonylag ártalmatlan kiindulási anyagokat tartalmaz.

mérgező szer férgektől származó férgek számára féreg

A két folyékony mérgező szer tartalmazó tartályt egymás után helyezik a hüvelybe. Kilövéskor a tehetetlenségi erő az első tartályban lévő folyadékot a hátsó tartályba préseli, miközben áttöri a tartályokat elválasztó falat és a katalizátor révén a reakció bekövetkezik. Illékonyságuk azonban különböző. Közülük a szarin az egyik legillékonyabb, és emiatt elsősorban a légzőszerveken keresztül jut a szervezetbe.

A VX konzisztenciája ezzel szemben olajszerű és a legkevésbé illó, ezért a stabilis vegyi fegyverek csoportjába sorolják. Elsősorban a bőrön keresztül fejti ki hatását.

Vegyszermérgezések

A szomán, a tabun és a GF illékonysága a szarin és a VX közé mérgező szer. A szarin vízben jól oldódik, míg a VX azzal a váratlan tulajdonsággal rendelkezik, hogy a hideg 9,5 °C-nál hidegebb víz jobban oldja, mint a meleg. Kémiai szempontból az idegmérgek legfontosabb jellemzője a molekulák foszfor- P- mérgező szer halogén- X- atomja közötti kötés reakciókészsége. A kémiai reakciók közvetlenül a foszforatomon történnek.

A P–X atom közötti kötést ugyanis a nukleofil anyagok pl. Így vizes oldatban, már semleges pH-n, megindul az idegmérgek bomlása, a reakció lúgos közegben erősen felgyorsul, és a bomlástermék a már nem mérgező foszforsav lesz.

A nem mérgező foszforsav keletkezése más módon is elősegíthető. Így melegítéssel vagy katalizátorral pl.

  • Gyógyszerek férgek férgek megelőzésére
  • Giardien katze ernahrung
  • A mérgezésekről általában, a marószer mérgezések II.
  • Az alap ellátáshoz nem kell képzett egészségügyisnek lennünk, de a szakmai segítség megérkezéséig minden intézkedést meg kell tenni a helyzethez és a képességünkhöz mérten.
  • Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt A permetezőszerek okozta mérgezések hazánkban az európai átlagnál sokkal gyakrabban fordulnak elő.

Ez a hidrolízis az alapja a legtöbb méregtelenítési eljárásnak is. Egy G-ágenssel szennyezett terület mentesítése néhány nap alatt magától végbemegy.

Gyógyszermérgezések: a fájdalomcsillapítóktól az altatókig

A V-ágensek viszont hetekig is a mérgezett területen maradhatnak kisebb illékonyságuk és vízzel szembeni nagyobb stabilitásuk következtében. A VX nagy mérgező szer lúg hatására pH 7–10 nem illékony hidrolízistermékké alakul át, mely – szerencsére – már nem képes behatolni a bőrbe. A foszforatomon bekövetkező nukleofiltámadás az alapja az idegmérgek kimutatására szolgáló különböző színreakcióknak is. A fluor-acetát típusú harcanyagok az előző vegyületekhez képest bár kevésbé toxikusak, az ivóvíz és az élelmiszerkészletek szennyezésére alkalmasak lehetnek.

Az idegmérgek élettani hatásai Az idegmérgek gáz, aeroszol, illetve folyadék formájukban – belégzéssel vagy a bőrön keresztül – juthatnak be a szervezetbe.

A testbe való belépés útja egyben meghatározza, hogy a méreg milyen gyorsan kezd hatni. Ez a kialakuló tüneteket és bizonyos fokig azok megjelenési sorrendjét is meghatározza.

Pegazusok Nem Léteznek - Mérgező

Nem kétséges, hogy a mérgezés akkor jelentkezik a leggyorsabban, ha a méreg a légutakon át mérgező szer be a szervezetbe. Mérgező szer a tüdő felülete hatalmas, és apró kapillárisereinek kiterjedt hálózata révén intenzív keringést biztosít a gázcsere számára, sajnos, az idegméreg igen gyorsan be tud jutni a keringésbe és gyorsan eléri a célszervet.

Ha a méreg a bőrön keresztül jut be a szervezetbe, a mérgezési tünetek később jelentkeznek. Mivel az idegmérgek többé-kevésbé zsíroldhatók, ezért bár a bőr külső rétegein át tudnak hatolni, időbe telik, amíg a méreg eléri a mélyebben fekvő véredényeket.

Következésképpen az mérgező szer tünetek csak perccel a kezdeti expozíció után jelentkeznek. Ezt követően a mérgezés tünetei egyre határozottabban jelentkeznek. Ez azonban függ a mérgezés erősségétől is. Kis idegméregdózis csak kismértékű mérgezést okoz.

paraziták a darázsókban férgek gyermekeknél alternatív módszerrel történő kezelés

Ennek jellegzetes tünete a fokozott nyálképződés, orrfolyás és a mellkasban mérgező szer nyomásérzet. A szem alkalmazkodóképessége romlik, a rövid távú látás torzul, és az áldozat fájdalmat érez, ha közeli tárgyra próbál fokuszálni. A pupilla összehúzódik, ami rontja az esti látást.

Ezt gyakran fejfájás is kíséri. Kevésbé specifikus tünetek is felléphetnek, mint a zavart beszéd, hallucinálás, émelygés és levertség. Nagyobb dózis esetén sokkal drámaibbak a következmények. A nagyrészt belélegzett, kisebb részt a bőrön mérgező szer felszívódott méreg – hörgőszűkület miatt – nehéz légzést, az erős nyálkakiválasztás miatt pedig köhögést okoz.

Erős nyálürítés léphet fel, az áldozat izzad és a szeme erősen könnyezik. A gyomor- és béltraktusban kialakult kellemetlen érzetből hányás és görcs alakulhat ki. A vizelet és a széklet nem akaratlagos ürítése szintén a kórkép része. A vázizmok tünetei nagyon tipikusak: ez közepes erősségű mérgezés esetén izomgyengeségben, helyi remegésben vagy éppen görcsös összehúzódásokban nyilvánulhat meg.

Mivel az izmok nem kapnak jelzést az elernyedésre, állandóan feszítve, görcsös állapotban maradnak. Az idegmérgek által okozott izombénulás kiterjedhet a légzőrendszerre és a központi idegrendszer légzésközpontjára is.

Ez a két hatás együttesen jelenti a fulladásos halál közvetlen okát. A mérgezési tünetsor a szarin és a szomán esetén hasonló. A mérgezett személy kezdetben csak fejfájást, fokozott nyál- és orrváladék-képződést, asztmaszerű légzést érez, melyhez erős félelemérzet is társul. Nem sokkal ezután izom- és bélgörcsök jelentkeznek hányás kíséretében, végül eszméletvesztés és légzésbénulás következik be, mely mérgező szer fulladásos halálhoz vezet.

A „V” típusú idegmérgek mérgező szer szervezetbe szennyezett élelmiszer fogyasztásával, belélegzéssel vagy akár a bőrön át is bekerülhetnek. Bőrön keresztül felszívódva a legtöbb harcanyag szer kevésbé mérgező, mint mérgező szer. Ezeknél az anyagoknál az ilyen különbség elhanyagolható például a VX bőrön mérgező szer felszívódva szor mérgezőbb a szarinnál!

A normálruházaton minden gond nélkül áthatolnak és perc alatt felszívódnak. A halálos mennyiség egy átlagos ember számára mindössze mérgező szer Amíg a cián-hidrogén esetén 0,3 g kell ahhoz, hogy valaki belehaljon a mérgezésbe, addig ekkora mennyiségű VX akár emberrel is végezhet!

A mérgezés erőssége függ az idegméreg koncentrációjától C és az expozíció időtartamától t.

TCA-típusú antidepresszánsok Sajnos ezek képezik a halálos gyógyszermérgezések gyakori okát, könnyen túladagolhatóak, mert "terápiás indexük" eléggé szűk. Mérgezési tünetek: agitáció, hallucinációk, konfúzió, göcsök, kóma, magas vérnyomás, lázas állapot, gyors pulzus stb. Központi idegrendszeri zavarok, ld.

Nagy koncentrációknál a toxikus hatás egyszerűen a Ct szorzat alapján számítható ki. Kis koncentrációk esetében ez az egyszerű összefüggés nem érvényes, mert az emberi test képes bizonyos mértékű méregtelenítésre. Ilyenkor az azonos hatás eléréséhez hosszabb expozíciós idő szükséges. A gyakorlatban az idegmérgek toxicitásának jellemzésére az ún. LD50 értéket szokás megadni lásd a 2. A bőrön keresztüli expozíciónál azért sokkal nagyobbak a hatásbeli különbségek, mert az illékonyabb mérgek hamarabb elpárolognak a felületről.

Ha a méreg nem a bőrön át jutott a szervezetbe, hanem az előbb említett belégzéses módon, akkor a hatást az LCt50 értékkel jellemzik. Az idegmérgek hatásmechanizmusa Az idegmérgek hatása azon alapszik, hogy meggátolják a kémiai idegingerület-átvitelt a központi idegrendszerben. Az alkil-foszfát típusú idegmérgek központi támadáspontja a paraszimpatikus beidegzésért felelős ún. Mint ismeretes, a neurotranszmisszió morfológiailag jól definiált helyen, a szinapszisokban történik 1.

A szinapszisban az üzenetet küldő idegsejt axonvégződése alkotja a mérgező szer terminálist, melyet a szinaptikus rés választ el a posztszinaptikus neuron vagy beidegzett sejt, pl. Idegingerület esetén a preszinaptikus neuronból érkező akciós potenciál hatására felszabaduló átvivőanyag, mely jelen esetben az acetil-kolin, a szinaptikus résen átdiffundálva éri el receptorait a posztszinaptikus membránon.

A receptorok nikotin vagy muszkarin típusúak lehetnek. Az acetil-kolin mérgező szer kötődése váltja ki a posztszinaptikus idegsejt vagy sejt sima izom, harántcsíkolt izom, mirigy válaszát.

giardiasis kezelés megelőzése helminták az emberi májkezelésben

A receptorokról disszociáló acetil-kolint az acetil-kolin-észteráz nevű enzim azonnal kolinra és ecetsavra bontja 2. A szinapszisban az acetil-kolin-észteráz nagy koncentrációban van jelen és igen aktív. Optimális körülmények között minden enzimmolekula kb. Az idegmérgek támadásának elsődleges célpontja az ideg-izom szinapszisban található acetil-kolin-észteráz-enzim Az idegmérgek éppen ezt a lépést gátolják.

Mérgező szer alkil-foszfátok ugyanis foszforilálják az acetil-kolin-észterázt. A kialakuló észter nagyon stabil, gyakorlatilag nem disszociál; következésképpen a szervezetben az acetil-kolin kóros mértékben felhalmozódik, súlyos paraszimpatikus izgalmi tüneteket okozva a mérgezetten. Idegméreg hatására az enzim irreverzibilisen gátlódik, mert nem tud visszaalakulni. Ezáltal a receptor továbbra is jeleket küld az izomsejthez, mely izomgörcshöz, légzőizmok esetén fulladásos halálhoz mérgező szer.

A szinapszisok acetil-kolin-észteráz-enzime az idegingerület-átvitel során kolinra és ecetsavra bontja az acetil-kolin nevű neurotranszmittert, amely visszajutva az idegsejtekbe újra acetil-kolinná alakul egy újabb ingerület kialakítása számára Az acetil-kolin-észteráz gátlásának mértéke természetesen függ az idegméreg koncentrációjától.

Az idegmérgek közül a szomán a leghatékonyabb acetil-kolin-észteráz-inhibitor. Hatásos ellenmérgekként azok az anyagok jöhetnek szóba, melyek leválasztják az enzim felületéről mérgező szer foszforsavésztereket. Ellenmérgek és kezelési módok Mivel az idegmérgek rendkívül gyorsan hatnak, az orvosi beavatkozásnak is nagyon gyorsnak kell lennie, mert a mérgezést szenvedett ember élete gyakran csak hajszálon múlik.

A védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés. Ha még nem került idegméreggel kapcsolatba a kérdéses személy, akkor karbamát típusú anyagot pl. A piridosztigmin gátolja az acetil-kolin-észterázt, és védi az enzimet az idegmérgek gátló mérgező szer szemben.

A dózis alacsony, és kb.

  1. Elsősegélynyújtás növényvédő szer mérgezés esetén - Agrofórum Online
  2. Gyógyszermérgezések: a fájdalomcsillapítóktól az altatókig - EgészségKalauz

A piridosztigminnel gátolt enzim folyamatosan ad le aktív anyagot, s ezzel biztosítja az idegimpulzusok átvitelét az idegmérgek által okozott sérülés ellenére. A hatás a perifériás kolinergiás idegrendszerre korlátozódik, mivel az anyag nem jut át a vér-agy-gáton.

gyógyszer a paraziták megelőzésére az emberekben

A piridosztigminnek nincs káros mellékhatása, ugyanis az enzim nagy feleslegben van jelen a kolinergiás szinapszisban. A karbamoilált enzimkomplex relatíve gyorsan bomlik, ezáltal az enzim működése hamar helyreáll, szemben az organofoszfát-enzim-komplexszel, mely rendkívül lassan bomlik csak el. A szomán-acetilkolin-észteráz komplex bomlása hihetetlenül lassú folyamat, mely alátámasztja a súlyos mérgezési tüneteket.

Megelőző kezelésnél a 8 mérgező szer bevett és 30 mg piridostigmint tartalmazó tabletta alkalmazása megfelelő védelmet nyújthat, melyet az es Öböl-háború idején, a közel 42 fős amerikai katonaság körében végzett felmérés is igazolt. Sok ország fegyveres erői az idegmérgek ellen „ellenmérgekkel” töltött autoinjektorokat használnak, mellyel a katona magának vagy társának adja be az intramuszkuláris injekciót. Az autoinjektorok általában két aktív komponenst tartalmaznak: pl.

A HI–6 kémiailag egy oxim típusú vegyület, mely közvetlenül reagál az idegméreg által gátolt acetil-kolin-észterázzal. Ez azon alapszik, hogy mérgező szer oxim megtámadja a méreg és az enzim közötti P–O kötést, miközben foszforilezett mérgező szer és működőképes enzim keletkezik. A foszforilezett oxim gyorsan nem mérgező a paraziták gazdaspecifitása képes hidrolizálni.

Navigációs menü

Ebben az esetben tehát az enzim aktivitása áll helyre. A szerves foszforvegyületekkel való mérgezések másik klasszikus ellenszere az atropin. Az atropin a kolinergiás szinapszisban lévő ún. Ha az acetilkolin kötött, akkor jelátvitel történik; ha azonban atropin kötődik a receptorhoz, akkor nincs jelátvitel. Összességében az oximok és az atropin nemcsak kiegészítik, hanem erősítik is egymás hatását. Sajnos, a veszély reális és nagy! Egyes országok ugyanis titokban nemcsak hatalmas készleteket halmoztak fel belőlük, hanem új típusú, más elven működő, rendkívül veszélyes mérgeket is kifejlesztettek azóta.

Emiatt nemcsak a meglevő készletek megsemmisítése jelent ma már komoly gondot és igényel rengeteg pénzt, hanem az újabb mérgek hogyan lehet megtisztítani a parazita toxinok belekét és az új védekezési stratégiák kidolgozása is.

Erről lesz szó a mérgező szer hadviselés történetét röviden ismertető írásom harmadik és egyben befejező részében.