Ordit mint a faba szorult fereg jelentese


Szóláseredettan Hogyan ordít a fába szorult féreg?

Faképnél hagy

Ha azt mondjuk, ordít, mint a fába szorult féreg, tudjuk, hogy ez alatt éktelen, elkeseredett sivalkodást kell értenünk. Ha pedig valami fabatkát sem ér, akkor lemondóan legyintünk, hogy ez a valami bizony teljességgel értéktelen. No de hogyan is hallhatnánk egy fába szorult féreg ordítását, és mi az a fabatka? Cikkünkben bemutatjuk néhány szólásunk eredetét. Németh Lilla Képzeljük el, hogy van egy távcsövünk, amin át mágikus módon belepillanthatunk több száz évvel ezelőtt élt eleink mindennapjaiba, szokásaiba, hiedelemvilágába.

Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete

Nos, ez a távcső mindig a rendelkezésünkre áll, csak éppen nem tudunk róla — mégpedig ordit mint a faba szorult fereg jelentese és közmondások képében. A fába szorult féreg általában nem boldogtalan. Sőt nagy örömmel furkál a finom fában.

  • ordít, mint a fába szorult féreg | Színes szinonimatár | Kézikönyvtár
  • Azon szólások nagy részét, amelyeket még ma is nap mint nap használunk, már dédanyáink is ismerték.
  • Különbség az endo és ektoparaziták között
  • Jó antihelmintikus gyógyszerek az emberek számára
  • A helminthosporium solani életciklusa
  • Alultápláltságot jelent.
  • Ordít mint a fába szorult féreg! Na de a féreg nem ordít! Akkor, hogy is van ez? - esslingen.hu
  • 7 mondás, ami idősebb a nagyszüleidnél

Talán ezért is van az, hogy ritkán halljuk ordítani. Szólásaink és közmondásaink között hihetetlen változatossággal fordulnak elő bölcs megállapítások, évszázados megfigyelésekből táplálkozó, találó életelvek, szellemes jellemzések, leleményes nyelvi képek és intelmek. Általuk felvillanhat egy letűnt kor egész szemléletmódja — ha kicsit mélyebbre ásunk, és felkutatjuk eredetüket. A szólásokat alkotó szavak között első látásra sok esetben semmiféle kapcsolatot nem tudunk felfedezni, vagy ha igen, akkor is csak igen laza rokonságot találunk azzal, amit a szólás egészében jelent.

A jelentést mindenesetre megértjük, függetlenül attól, hogy világos-e számunkra a benne szereplő kép vagy adagolás férgektől. Mivel a szólások nagy részében olyan képek szerepelnek, amelyek értelme mára már elhomályosult, ezek eredetére legtöbbször csak beható művelődéstörténeti és néprajzi vizsgálattal lehet fényt deríteni.

A tavasz közeledtével úgy gondoltuk, ebben az írásban a természettel, vagyis a fűvel, fával, bokrokkal kapcsolatos szólásokat vesszük górcső alá.

Ordít mint a fába szorult féreg! Na de a féreg nem ordít! Akkor, hogy is van ez?

Mielőtt azonban ennek a munkának nekilátnánk, érdemesnek látjuk röviden körüljárni, mit is értünk szólás alatt. Mi fán terem? A szólásokat és közmondásokat definiálni nem könnyű feladat.

A szólások és közmondások általában több szóból állnak.

Nos, hoztunk párat, amit megértve te is büszkén meséled majd az ismerősöknek: Fogadjunk, hogy te sem vágtad?! Az ujjából szopja ki a tudást Az ulsteriek leghíresebb hőse Kumal névre hallgatott, az ő fia pedig Finn volt, aki híres harcos és költő volt. Az ír hagyomány szerint Finn a 3. Ahogy nőtt a fiú, elküldték az öregasszonyok a fiút egy Finegasz nevű druidához hogy tanuljon tőle tudományokat. Finegasz különleges otthona mellett a tóban egy diófa alatt úszkált egy Finatan nevű tudós lazac, aki megette a diófáról lehullott tudás dióit.

Ám hiába épülnek fel egymástól elkülönülő részekből, mégis a zárt, kerek egész érzetét keltik. Vagyis ha a szavakra úgy tekintünk a beszédben, mint épületben a téglákra, akkor a szólásokat felfoghatjuk úgy is, mint előre gyártott épületelemeket — írja O. A szólás abban különbözik a közmondástól, hogy míg a szólás tartalmát általában egyetlen szóval is ki lehet fejezni pl.

Az állandósult szókapcsolatoknak még egy csoportját érdemes megemlíteni, amit gyakran tárgyalnak együtt a szólásokkal, közmondásokkal: a szállóigéket. Ezek mindig valamilyen történelmi személyiséghez vagy eseményhez kapcsolódnak, és aki így fejezi ki magát, az többé-kevésbé tudja, hogy kire, mire hivatkozik pl.

Ágrólszakadt ember

Canossát jár, a kocka el van vetve, átlépte a Rubicont. Ágrólszakadt ember Ha azt halljuk valakiről, hogy ágrólszakadt, meglehet, megjelenik előttünk egy erdőben kóborló alak, akinek ruháját a bozót megtépte-szaggatta. Ez meg is magyarázná, miért használjuk ezt a kifejezést a szegény, szánalmas, elhanyagolt külsejű emberek leírására.

Valójában azonban e szólás nyitja ennél sokkal kevésbé lírai.

Karácsony Szilvia, Fotók: Pixabay. Ugyan mindenki tudja, mit értünk az alatt, hogy valaki megüti a bokáját, ordít, mint a fába szorult féreg, vagy fabatkát sem ér, mégis kevesen ismerik, miből erednek ezek a mondások. Cikkünkben bemutatjuk néhány mai is gyakran használt szólás eredetét O. Nagy Gábor : Mi fán terem? Megüti a bokáját Ma is gyakran használják, hogy valaki megüti a bokáját, ha valami olyan dologra készül, amiből jól nem jöhet ki.

Korábban, amikor még az akasztás gyakori büntetési módnak számított, az ágrólszakadt kifejezés egyenértékű volt ezzel: akasztófáról leszakadt. Ha ugyanis a büntetés végrehajtója ügyetlenségből rosszul kötött fel egy csirkefogót, vagy ha a helyszínül kiszemelt fa ága túl vékonynak bizonyult a művelethez, megesett olykor, hogy az áldozat szó szerint leszakadt az ágról. Ilyenkor a szokásjog értelmében a szerencsés halálraítéltet futni hagyták, mivel úgy tartották, a büntetés egyszeri végrehajtásával már eleget tettek az ítéletnek.

milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az élő szervezetek parazitái

Az ilyen isteni beavatkozás útján megmenekült emberek azonban általában továbbra is bűnözőként folytatták pályafutásukat, így a népnyelvben az ágrólszakadt kifejezés eleinte igen sértő, pejoratív értelmű volt. Ezt a jelentést csak később, az akasztások megszűntével váltotta fel a mai, szerencsétlen, szánalmas értelmezés.

Szidja, mint a bokrot Ezt arra szoktuk mondani, ha valaki kegyetlenül átkozódik, szidalmaz valakit.

No de miért szidna valaki egy ártatlan cserjét? Nos, évszázadokkal ezelőtt a fát és a bokrokat nem is tekintették annyira ártalmatlan jószágoknak.

Mind ismerünk rengeteg népi bölcsességet különböző szólásokból és közmondásokból, de azt már kevésbé tudjuk, hogy honnan is erednek pontosan.

Mi több, azokat a gonosz szellemek, betegségdémonok lakhelyeinek képzelték. E hiedelem kiválóan megmutatkozik például abban a népszokásban, hogy a gyulladást, keléseket egy ronggyal lemosták, majd a törlőruhát mintegy áldozatként kiakasztották a bokrokra ordit mint a faba szorult fereg jelentese démonoknak.

Aztán, ha a bodzabokor szeszélyes módon mégsem volt hajlandó meghallgatni a hozzá intézett szózatot, balsorsára baltával csakugyan ki is vágták. Ordít, mint a fába szorult féreg Gyakran elhangzik ez, ha valakit kétségbeesetten ordítani hallunk.

Régi magyar szólások eredete - Ezotéria | Femina

No de — a vizuális típusoknak bármennyire is magától értetődő a kép — férget valószínűleg még soha senki nem hallott egy fába szorulva ordítani. Pedig a magyarázat egyszerű: féreg alatt nem az almában bóklászó pöttömnyi kukacot kell érteni, hanem farkast, amit — amíg még élt Magyarországon — a nép kártevőnek tekintett. Egyes vidékeken a farkast ma is toportyánféregnek nevezik.

ordit mint a faba szorult fereg jelentese

Így már egyszerű elképzelni a szerencsétlen állatot, amint a fából készült csapdába esve keservesen vonyít. Ennek a szólásnak az eredete csak az utóbbi néhány évtizedben, a korszerű fűtési rendszerek elterjedésével veszett homályba. Aki viszont segédkezett már tábortűzrakásnál, az ma is tudja: nedves fát nem tanácsos a tűzre rakni, minthogy az nem ég jól, csak átható füstöt áraszt magából.

Régen, ha valaki figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből elkövette azt a hibát, hogy rossz fát tett az otthoni tűzre, az komoly galibát okozott a családi fészekben.

Nem lévén ordit mint a faba szorult fereg jelentese a hajdani házak egy részének, a füst csak az ablakon, ajtón, vagy ha nem volt padlás, a tetőn vagy lyukakon tudott távozni.

egy vagy kétemeletes platyhelminták férgektől származó tabletták felnőtteknek vásárláshoz

Ha tehát valaki komisz módon rossz fát tett a tűzre, azzal egy-két helminták opisthorchisis elviselhetetlen füstbe burkolta az egész lakóteret — megakadályozva nemcsak a főzést és a melegedést, de még az ott tartózkodást is.

Fabatkát sem ér Tudjuk: ha valami fabatkát sem ér, akkor az teljességgel értéktelen. No de mi a manó az a fabatka? A batka vagy ahogy régebben mondták: bapka nem más, mint a valaha forgalomban volt egyik legcsekélyebb értékű pénznem.

Kapcsolódó oldalak

Ez a csehországi aprópénz, ami nálunk a De sokan négyet is kínáltak belőle, csak hogy megszabadulhassanak tőle. Abból, hogy a szólásban a fabatka szó szerepel, nem szabad azonban arra következtetni, hogy fából is vertek ilyen pénzt.

Ezt csupán az értéktelenség nyomatékosítása érdekében tették hozzá, ugyanúgy, ahogyan az a fajankó vagy fűz fapoéta szavakban előfordul. Tehát ha azt mondjuk, ordit mint a faba szorult fereg jelentese valami fabatkát sem ér, akkor azzal csak azt akarjuk kifejezni, hogy az a valami annyit sem ér, mint a valaha létezett legkisebb értékű pénz fából készült utánzata ért volna.

Faképnél hagy A mondás értelméből következtetve annyi világos, hogy a fakép olyasmi lehetett, amit az ember szó nélkül elhagy, otthagy.

  • Szivfergesseg teszt ara szeged
  • Nyelv és Tudomány- Főoldal - Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete
  • Hogyan lehet kezelni férgek gyermekek gyógyszereket

Ahogy O. Nagy Gábor írja, a fakép a régi magyar nyelvben sem fordult elő gyakran, de amikor kimondták, akkor faszobrot, fabálványt értettek alatta.

Honnan erednek a szólások/közmondások?

Ez alapján nyilvánvaló, hogy itt a fakép már olyan valami lehetett, amitől a házból kifelé jövet el szoktak búcsúzni.

Ez pedig minden valószínűség szerint a kapufélfa lehetett, amiből egyes vidékeken, főként Erdélyben még ma is találunk különlegesen megfaragott, akár bálványra is emlékeztetőt.

Az ember alakú kapufélfákon, vagy azok stilizált változatán a felső rész legömbölyítése jelzi a fejet, a beszűkülés a nyakat, majd egy újabb kiszélesedés a vállat.

  1. Honnan erednek a szólások/közmondások?
  2. Miért ordít a fába szorult féreg? – Lájk