5000 éves kenyeret fedeztek fel a régészek: most te is elkészítheted ezt az ősi finomságot!
A régészeti leletet elemeire bontották, hogy kiderüljön, hogyan készítettek több ezer évvel ezelőtt kenyeret elődeink. A recept nem is olyan bonyolult, akár te is megsütheted. De lássuk először azt, hogy miért fontos ez a felfedezés!
A Törökország középső részén fekvő Eskisehir városától nem messze található küllüobai ásatások során világviszonylatban is elképesztő lelet, egy egészében megmaradt kenyér került elő a föld alól. Az ehhez hasonló igencsak ritka dolog a feltárásokon, legfeljebb morzsák szoktak előkerülni, hiszen a kenyeret általában megeszik.
Ez a kenyér viszont évezredeket vészelt át, a föld alatt elásva, ugyanis sütés közben megégett, lehet, hogy ehetetlennek bizonyult az ősi pék számára?
a kenyér nem csupán egy egyszerű élelmiszer volt, hanem valószínűleg rituális jelentőséggel bírt. A letört darab azt sugallja, hogy a közösség valamilyen ünnepi vagy vallási szertartás részét képezhette, talán a termékenység megsegítésére vagy a szellemek kiengesztelésére szolgált. Türktek szerint ez a felfedezés új fényt derít a bronzkori kultúrák szokásaira és életvitelére, hiszen a kenyér, mint alapélelmiszer, a közösség szerves részét képezte, és a belőle készült rituális tárgyak, mint ez a kenyér is, a társadalmi és vallási élet fontos elemei lehettek. A kutatók most azon dolgoznak, hogy további információkat nyerjenek a helyi szokásokról és a hattik mindennapi életéről, hogy jobban megértsék ennek a titokzatos népnek a múltját.
Mindez talán egy szertartás elengedhetetlen részét képezte.
A kenyér vizsgálata során felfedezték, hogy durva szemű, kétszemű búzából és lencséből készült, a kelesztéshez pedig egy titokzatos, még kutatás alatt álló növény leveleit is hozzáadták. Ez az izgalmas régészeti lelet jelenleg az eskisehiri múzeumban van kiállítva, és a város polgármestere úgy határozott, hogy a régi recept alapján újra megsütik ezt a különleges kenyeret.
A pékké alakult városvezetés előtt nem volt egyszerű feladat, hiszen a tönkebúza, amelyből az 5000 éves ősi kenyeret készítették, már nem található meg az ország termőföldjein. Ez a búzafajta, amely a mediterrán térségek ősi durumbúzaféléi közé tartozott, a fáraók gabonájaként is ismert volt. Manapság ősdurum néven hivatkoznak rá. Ez a különleges búza, amely rendkívül ellenálló volt a betegségekkel szemben, volt az első, amelyet a bronzkor emberei elkezdtek termesztani.
Mivel a városvezetők nem tudtak a hagyományos alapanyagokhoz hozzáférni, úgy döntöttek, hogy egy másik, régóta ismert, de még mindig termő búzafajtát, a kavilca búzát választják. Ezt a különleges búzát bulgurral és lencsével keverték össze, majd kovászos kelesztés után, precíz arányokban formázták meg és sütötték meg. Jelenleg naponta 300 cipó készül az ősi recept nyomán, tisztelegve a város régészeti öröksége és a régi korok lakóinak emléke előtt.
