A látásunk képes lehet akár tíz évvel előre megjósolni a demencia megjelenését.
Létezik egy innovatív megközelítés, amely akár 12 évvel előre képes jelezni, hogy kialakulhat-e demencia egy adott személynél. Az ehhez szükséges eszközök azonban rendkívül költségesek, ráadásul a használatukhoz elengedhetetlen speciális szakképzettség is hiányzik, így jelenleg még nem elterjedtek az orvosi gyakorlatban. Egy izgalmas kérdés, hogy a szemmozgások tudatos fejlesztése segíthet-e megelőzni a memóriával kapcsolatos problémák megjelenését.
A szem a lélek tükre – tartja a közmondás, de egy friss kutatás szerint a szemünk sokkal többet árul el rólunk, mint gondolnánk. Az agyunk működésének rejtelmeit is megsejthetjük belőle, és ami különösen érdekes, hogy a látásproblémák akár a gondolkodási folyamataink és az értelmezési képességünk csökkenésének korai jelei is lehetnek.
Egy friss kutatás eredményei szerint a látásromlás jelei már akár 12 évvel a demencia diagnosztizálása előtt is felfedhetik a betegség közeledtét – számol be róla a tudományos eredményeket publikáló Science Alert.
A Loughborough Egyetem tudósai összesen 8 623 egészséges személy életútját figyelték meg éveken keresztül az angliai Norfolk területén. A kutatás során végül 537 résztvevőnél diagnosztizáltak demenciát, ami lehetőséget adott arra, hogy részletesen feltárják, milyen tényezők vezettek a betegség megjelenéséhez.
A résztvevőkkel első lépésként elvégeztettek egy látásvizsgálatot, ami abból állt, hogy meg kellett nyomniuk egy gombot, amint észrevették, hogy felbukkant egy háromszög mozgó pontok között. Ez a rövid teszt rávilágított arra, hogy azok az emberek, akiknél később demenciát diagnosztizáltak, sokkal lassabban észlelték a háromszöget, mint azok, akik nem szenvednek a betegségben.
A látásproblémák a kognitív hanyatlás korai jelei lehetnek. Ennek a tudományos magyarázata, hogy van egy mérgező fehérjelerakódás, az amiloid plakk, ami az agyban az idegsejtek károsodásához, majd Alzheimer-kórhoz vezet. Ez a plakk először az agy látásért felelős területeit támadja, még mielőtt a memóriához kapcsolódó részeket is roncsolná. Ebből arra lehet következtetni, hogy a látástesztek hamarabb jelezhetik a betegséget, mint a memóriatesztek.
A már említetten túl az Alzheimer-kór más vizuális folyamatokat is befolyásolhat, például nehezítheti bizonyos színek megkülönböztetését, a Science Alert cikke a kék és zöld színskálákat említi. Ezek a problémák annak ellenére maradnak sokáig észrevétlenek, hogy akár az emberek mindennapi életére is hatással lehetnek.
A szemre koncentráló vizsgálatból az is kiderül, hogy az Alzheimer-kór egyik korai jele lehet, hogy az érintettek nehezen tudják szabályozni a szemmozgásaikat, vagyis könnyebben elvonja a figyelmüket egy-egy zavaró inger. Ez autóvezetés közben veszélyes is lehet, az angol egyetemen jelenleg is zajlik egy vizsgálat arról, hogy ezek a figyelemzavarok hogyan növelhetik a közlekedési balesetek kockázatát.
Amikor ismeretségeket kötünk, az egészséges emberek a szemektől kezdve az orron át a száj felé haladva pásztázzák az új arcokat, hogy bevésődhessen az agyukba és később is felismerjék őket. Ez a folyamat azonban nehezükre esik a demens emebreknek, akik gyakran nem követik a fent felvázolt mintát. Ebből az orvosok akár azonnal észrevehetik, hogy valaki alzheimeres, ilyenkor a beteg nem néz rájuk és zavartnak tűnik. Mindez szintén arra utalhat, hogy a demens betegek arcfelismerési problémái nem kizárólag a memóriazavarokból erednek, hanem abból is, hogy nem megfelelően mozgatják a szemüket.
A látási nehézségek és a memória teljesítménye közötti kapcsolat folyamatos kutatás tárgyát képezi. Jelenleg is vizsgálják, hogy a szemmozgások tudatos fejlesztése képes-e javítani a memóriát. A témában végzett kutatások vegyes eredményekkel szolgálnak, de néhány tanulmány arra utal, hogy hasznos lehet tudatosan irányítani a látásunkat. Ha ez valóban így van, akkor érthető, miért tapasztalhatjuk, hogy azok, akik gyakran néznek tévét vagy olvasnak, általában jobb memóriával bírnak, és kisebb valószínűséggel válnak demenssé. Ezek a tevékenységek során a szemünk folyamatosan mozog, pásztázva a szöveget vagy a képeket, ami valószínűleg serkenti az agy működését és elősegíti a memória fejlődését.
Más kutatások azt mutatták, hogy a gyors bal-jobb és jobb-bal irányú szemmozgások (amelyek során körülbelül két mozdulat történik másodpercenként) képesek fokozni az úgynevezett önéletrajzi memória működését, ami a személyes emlékek felidézésére utal. Érdekes, hogy néhány tanulmány szerint ez a kedvező hatás csupán a jobbkezes egyének esetében figyelhető meg, de a pontos okokat még nem tudták kideríteni.
Bár ezek az eredmények biztatóak, jelenleg még nem vált elterjedtté az orvosi gyakorlatban, hogy az idősebb korosztály memóriával kapcsolatos nehézségeit tudatos szemmozgás-fejlesztéssel orvosolják. Jelenleg a diagnózis során sem alkalmazzák ezt a megközelítést.
A fejlődés egyik jelentős akadálya, hogy a szemmozgáskövető berendezések költségesek, és használatukhoz speciális képzés szükséges. Ennek következtében a tudományos közösség arra a következtetésre jutott, hogy amíg ez a technológia nem válik megfizethetőbbé és könnyebben elérhetővé, addig nem fog széleskörűen terjedni az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásában.
