AI-ügynökök és adattárcák forradalmasítják a nagyvállalatok világát - Az IT-piac teljes átalakulás küszöbén áll.

Fedezd fel a bankszektor jövőjét a digitális fejlődés tükrében! Az AI forradalma, a fintech újítások és a digitális transzformáció izgalmas lehetőségeket kínálnak. Csatlakozz hozzánk május 27-én a Portfolio Financial IT konferenciáján, ahol a legfrissebb trendekről és kihívásokról beszélgetünk! Ne hagyd ki, regisztrálj most a részletekért!

Nemrégiben kerültél a cég vezetésének élére. Milyen stratégiai irányvonalakat határoztál meg, és melyek jelenleg a kiemelt fókuszterületeid?

Csorba Gyula: Az elmúlt hónapokban a vezetőség és a board legfontosabb feladata az volt, hogy meghatározzuk azt a 4-5 témát, ahol kiemelkedően, a piacot követve vagy akár megelőzve tudunk hozzáadott értéket teremteni. Ilyen például az európai walletpiac alakulása vagy a szervezeti digitalizáció, robotizáció. A Clarity jelenleg körülbelül 2 milliárdos árbevétellel és 70 fős létszámmal működik, azt mondhatjuk, hogy a magyarországi IT-piac egy jól megfogható, niche szeletén dolgozunk, aminek egy része tanácsadás, másik része szoftverfejlesztés és implementálás.

Lackó Péter: Az elmúlt év fejlődési folyamata eredményeként a tulajdonosi és ügyvezetői szerepek elkülönültek. Tulajdonosként úgy vélem, hogy Gyula érkezésével, aki gazdag tapasztalatával hozzájárul a Clarity adatmenedzsment és digitalizációs termékeinek fejlődéséhez, egy olyan menedzsment állt össze, amely új távlatokat nyit meg a működési és szervezeti fejlődés előtt.

Melyek most az ígéretesen fejlődő területek a hazai IT-piacon és nálatok, illetve gondolkodtok-e külföldi terjeszkedésben?

Lackó Péter: Az elmúlt 3-4 év számunkra rendkívül dinamikus időszak volt, hiszen 15-20%-os növekedést értünk el, és a nemzetközi piacokra is kiterjesztettük tevékenységünket. Jelenleg a Közel-Keleten az adatmenedzsment eszközeinkkel és megoldásainkkal vagyunk jelen, emellett EU-s támogatással indított fejlesztési projektjeink is zajlanak, mint például az EUDI Wallet. Itthoni IT-vállalatokkal és hatóságokkal, például az IdomSofttal együttműködve hozzájárulunk Magyarország digitalizációs folyamatainak előmozdításához. Figyelemmel kísérjük a fejlesztéseket, így pontosan látjuk, hogy milyen igények merülnek fel a bankszektor és a szolgáltató cégek irányába. E projekt keretein belül értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk arról is, hogy a jogalkotástól hogyan jut el egy digitális tárca a gyakorlati alkalmazásig; véleményünk szerint ez a szegmens jelentős növekedés előtt áll.

Miért alakítottátok ki ezt a nézetet, és milyen konkrét következményekkel jár ez a gyakorlatban?

Csorba Gyula: Az Európai Unió egy olyan innovatív digitális adattárca-ökoszisztéma (EUDI Wallet) irányába halad, amely biztosítja a személyes adatok biztonságos és önálló kezelését. Ebben a keretrendszerben az állampolgárok hitelesített információkat, például személyazonosságot, jogosultságokat és képesítéseket tárolhatnak és oszthatnak meg. A közeljövő egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a szervezetek mennyire hatékonyan tudják integrálni ezeket az adattárcákat belső folyamataikba. Ez nem csupán a digitális csatornák fejlesztéséről szól; a szervezeteknek át kell gondolniuk informatikai és adatvagyon-infrastruktúrájukat, valamint a middleware folyamatokat is az új követelményeknek megfelelően.

Úgy véljük, hogy a jövőben a nagyvállalatok informatikai sikerének alapja a hatékony adatkezelés lesz. A technológiai eszközök és megoldások mellett egyre inkább az adatok tudatos és átgondolt kezelése fogja meghatározni a versenyképességet.

A Data Governance folyamatok kidolgozása kulcsfontosságú lépés, amely magában foglalja az adatvagyonunk feltérképezését és hatékony kihasználását. Ehhez szükség van egy átfogó stratégiára és irányítási keretre, amely magában foglalja az adatkatalógus, fogalomtár és adatkapcsolatok létrehozását. Tevékenységeink nem csupán a tervezésre korlátozódnak; aktívan részt veszünk a megvalósításban is. Adattárházakat építünk, és saját fejlesztésű szoftvermoduljainkkal támogatjuk az adatmigrációt, az adattisztítást, valamint a multiplikáció kezelését. Ezenkívül folyamatosan monitorozzuk az adatáramlásokat a különböző rendszerek között, és biztosítjuk az adattárház zökkenőmentes napi működéséhez szükséges feladatokat.

Lackó Péter: Jelenleg egy innovatív prototípus wallet fejlesztésén dolgozunk, amelynek első fázisa a hónap végére zárul. Ennek keretében kidolgoztunk egy "korellenőrző" megoldást is, amely kiemelten fontos a gyermekvédelem szempontjából. Ez a funkció különösen releváns a dohánytermékek, alkohol, energiaitalok vásárlásakor, valamint a szórakozóhelyekre való belépésnél. Az általunk tervezett digitális pénztárca nem igényli a személyi igazolvány bemutatását; helyette csupán az életkorodat azonosítja, és a kereskedő számára megmutatja, hogy betöltötted-e a 18. életévedet. Így a wallet kizárólag annyit oszt meg a szolgáltatóval, hogy a felhasználó elérte a szükséges életkort, anélkül, hogy további személyes adatokat, mint például a születési dátumod vagy neved, felfedne.

A DÁP jelenleg egy olyan adattárca, amely megfelel az Európai Unió szabványainak?

Csorba Gyula: Egyelőre nem, most az okmányaink és azok adatai vannak benne, de meglesz benne az adatmegosztási szolgáltatás képessége. Az EU-s egyik referencia tárcát a görögök fejlesztették, abban az ingatlanok, vagyontárgyak, gépkocsik - tehát minden olyan adat, amire közhiteles nyilvántartás van az állam oldalán - megtalálható, és ezek átadhatóak például egy banki vagy biztosítói szolgáltatói értékesítési folyamatban. Ez izgalmas lesz a szolgáltatóknak, ezzel tudják fejleszteni a digitalizációs ökoszisztémájukat.

Az EU-s adattárca nem csupán egy egyszerű interfész, hanem egy komplex ökoszisztéma, amely mögött átfogó szabványosítási folyamatok és jól meghatározott szabályok rejlenek. Ezen kívül egységesített adatmodellek biztosítják az adatok koherenciáját és interoperabilitását.

Az elmúlt 10 év arról szólt, hogy a bankszektor és egyéb szolgáltatók hogyan küzdenek meg azzal, hogy akár egy videóazonosítás funkcióval azonosítsanak egy új ügyfelet. Ha az EU át tudja vinni ezt a gyakorlati szabályozásba, akkor egyre bonyolultabb tranzakciókat is lehet majd teljesen automatizálni, mint például egy hitelmősítési folyamatot.

Várhatóan a mobilapplikációk is az adattárca funkcionalitás irányába mozdulnak el, ahogy a fizetési szolgáltatók (Apple Pay, Google Pay, Simple, Barion) és a kártyaszolgáltatók (Visa, Mastercard) is.

IT-szolgáltatóként célotok a növekedés, de mennyire nehéz ma jó fejlesztőket és IT-szakembereket találni a magyar piacon? A COVID-19 alatt komoly IT-munkaerőhiánnyal nézett szembe a szektor, ami a bérek drámai emelkedéséhez vezetett. Most, hogy a helyzet stabilizálódni látszik, hogyan áll a munkaerőpiac? Milyen kihívásokkal és lehetőségekkel szembesültök most, és milyen stratégiákat alkalmaztok a megfelelő szakemberek vonzására?

Csorba Gyula: Az a fajta nyomás, ami 4-5 éve volt rajtunk, már megszűnt: konszolidálódik a helyzet, nagyjából az átlagos bérszintemelkedés tapasztalható az IT-munkaerőpiacon is. Látszik az a trend is, hogy a core rendszerfejlesztést a nagy szervezetek, bankok, biztosítók megpróbálják házon belül felépíteni. Emellett nekünk, IT-beszállító cégeknek meg kell találni azokat a speciális kompetenciákat, amit a nagy szervezetek nem szeretnének in-house felépíteni, és vagy tőlünk megveszik termékként, illetve erőforrás alapon veszik igénybe.

Az IT-szektor folyamatosan változik, és a cégek egyre specifikusabb fejlesztői képességeket keresnek. Jelenleg a következő skillek és kompetenciák kiemelkedő fontosságúak: 1. **Programozási nyelvek ismerete**: A JavaScript, Python, Java és C# továbbra is népszerűek, de a TypeScript és a Go is egyre nagyobb teret hódít. 2. **Webfejlesztés**: A front-end és back-end fejlesztési ismeretek, valamint keretrendszerek, mint a React, Angular és Node.js, alapvetőek. 3. **Adatbázis kezelése**: SQL és NoSQL adatbázisokkal való tapasztalat, különösen a MongoDB és a PostgreSQL terén. 4. **Felhőszolgáltatások**: AWS, Azure vagy Google Cloud Platform ismerete elengedhetetlen a modern alkalmazások fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez. 5. **DevOps és CI/CD**: A folyamatos integráció és folyamatos telepítés (Continuous Integration/Continuous Deployment) gyakorlati ismerete, valamint a Docker és Kubernetes használata. 6. **Agilis módszertanok**: Az agilis fejlesztési módszerek, mint a Scrum vagy Kanban, megértése és alkalmazása. 7. **Kiberbiztonság**: A szoftverek biztonságának biztosításához szükséges tudás, különösen a legfrissebb fenyegetések és védelmi technikák ismerete. 8. **Mesterséges intelligencia és gépi tanulás**: Egyre több cég keres olyan fejlesztőket, akik jártasak az AI és ML technológiákban, hogy innovatív megoldásokat kínáljanak. 9. **Mobilfejlesztés**: Android és iOS alkalmazások fejlesztése, valamint a cross-platform megoldások, mint a Flutter vagy React Native. 10. **Soft skillek**: A kommunikációs készségek, csapatmunka és problémamegoldó képesség szintén kulcsfontosságúak a sikeres együttműködéshez. Ezek a képességek nemcsak a technikai tudást tükrözik, hanem a folyamatos tanulás iránti elkötelezettséget is, amely elengedhetetlen az IT világában való boldoguláshoz.

Csorba Gyula szavaival élve, a tanulás sebessége, az új technológiák elsajátítása és az alkalmazkodás képessége rendkívül jelentőséggel bír napjainkban. Az AI világában szinte lélegzetvisszafojtva figyeljük, hogyan formálja át a technológiai fejlődés a munkaerőpiacot és a munkavégzés módját. A jövőben különös hangsúlyt kap, hogy ki mennyire képes tervezni, részletezni, modellezni, és végrehajtani az end-to-end feladatokat. Ezek a képességek fogják meghatározni, hogy ki lesz a sikeres a munka világában, és ki az, aki háttérbe szorul.

A generatív mesterséges intelligencia forradalmasítani fogja az informatikai vállalatok működését és piaci stratégiáikat. Az automatizálás új szintjei lehetővé teszik, hogy a cégek gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak a piaci igényekre, míg a kreatív tartalom előállítása és a problémamegoldás terén a generatív AI új lehetőségeket teremt. Egyre inkább elterjednek az olyan eszközök, amelyek képesek önállóan kódot írni, analíziseket végezni vagy akár új termékötleteket generálni. Ez nemcsak a fejlesztési folyamatokat gyorsítja fel, hanem csökkenti a hibák számát is, hiszen a mesterséges intelligencia képes tanulni a korábbi tapasztalatokból. A piacon a versenyelőny kulcsa a gyors alkalmazkodás lesz: azok az IT-cégek, amelyek képesek integrálni a generatív AI megoldásokat a munkafolyamataikba, képesek lesznek innovatívabb szolgáltatásokat nyújtani és jobban kielégíteni ügyfeleik igényeit. Emellett a munkaerőpiac is átalakulhat, hiszen a kreatív és technikai készségekkel rendelkező szakemberek iránti kereslet növekedni fog. Összességében a generatív AI nem csupán technológiai újítás, hanem egy új üzleti paradigma kialakulásának motorja, amely formálja a jövő IT-ágazatát.

Lackó Péter: A fejlesztői szektorban jelenleg intenzív munkálatok zajlanak a generatív AI technológiák integrálása terén. Emellett fontos fókuszpont számunkra, hogy miként tudunk olyan AI-agenteket létrehozni saját termékeinkhez, amelyek hatékonyan segítik az adatfeldolgozási és elemzési, valamint az automatizálási folyamatokat.

Csorba Gyula szavaival élve, az AI várhatóan forradalmasítani fogja az IT-piacot és a technológiai szektort. Mi már számos sikeres robotizációs és RPA projektet valósítottunk meg, amelyek során a monoton, mechanikus feladatokat áthelyeztük az emberi munkaerőről a gépekre. Például a back office munkatársak által végzett számlaregisztrálás ma már robottal is elvégezhető, így optimalizálva a folyamatokat, felgyorsítva a munkát, és minimalizálva az emberi hibák lehetőségét. A generatív AI új dimenziókat nyitott az automatizációban, hiszen megjelentek az AI-ügynökök, amelyeket "agentic AI"-nak nevezünk.

Ez lényegében azt jelenti, hogy egy olyan mesterséges intelligenciát aktiválunk, amely képes önállóan, célzottan végrehajtani a feladatokat. Például képes lesz szövegek értelmezésére, a szervezeten belüli rendszerek azonosítására, valamint az ott található adatok feldolgozására és szükség esetén a megfelelő helyre történő továbbítására.

A legnagyobb újdonság ebben az, hogy az ehhez szükséges adatkapcsolatokat és adatmappingeket nem szükséges manuálisan beállítani vagy programozni. Az AI-agentek önállóan, saját maguktól képesek eligazodni a vállalati környezetben.

Van nálatok is már ilyen típusú mesterséges intelligencia ügynök?

Csorba Gyula: Több ilyen megoldásunk is van, a közbeszerzések és EU-s pályázatok figyelésére beállítottunk egy robotot, akit mi csak "Robi Tominak" hívunk. Most Robi Tomi figyeli a webet, a különböző e-maileken keresztül elérhető információkat feldolgozza, és a pályázatért felelős munkatársunknak már csak az a feladata, hogy az összegyűjtött adatokból javaslatokat hozzon a menedzsment vagy az üzletfejlesztők számára. Egy másik példa, hogy ma már az ISO auditunkra is úgy készülünk fel, hogy tudjuk, milyen dokumentumokat fognak megnézni, ezt is egy robot készíti elő nálunk a szervezetben. Úgy gondoljuk, hogy a cégek életében egyre több területen fognak megjelenni ehhez hasonló AI-ügynökök, az agentic AI trend óriási növekedés előtt áll.

A fenti témákat alaposan körüljárjuk a Portfolio május 27-i Financial IT eseményén. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy naprakész információkkal gazdagodj! Regisztrálj most, és nézd meg a részleteket itt!

A címlapkép forrása: Portfolio.

A cikk megírásához a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás nyújtott segítséget.