A repce termelésében zajló gépesítési feladatok jelenleg kiemelt figyelmet érdemelnek, mivel ezek alapvetően befolyásolják a hozamokat és a termelési hatékonyságot. Az innovatív technológiák alkalmazása, mint például az automata vetőgépek, precíziós öntöz
A mezőgazdasági termelési folyamatok kapcsolódásai algoritmizálhatóak, azaz az egyes műveletek lépései az idő függvényében kijelölhetők. Azt is mondhatjuk, hogy a növényfajok termesztésének célszerű műveleti sorrendje kialakult, azaz a szükséges feladatok világosak, érthetőek.
Tehát egy rendkívül sokoldalú folyamatváz áll rendelkezésünkre. Ez a helyzet a repcénél is megfigyelhető, ahol két fő fejlődési időszakot különböztethetünk meg: az őszi (téli) és a tavaszi (nyár eleji) ciklust. E kettő esetében, különösen a dinamikus nitrogénellátás szempontjából, eltérő műveletekre van szükség. Most éppen a tavaszi (nyár eleji) ciklusra összpontosítunk, és cikkünkben ennek az időszaknak a sajátosságaival foglalkozunk.
A repcemag sokoldalúsága – mint élelmiszer és ipari nyersanyag – miatt a tőzsdei árát számos tényező befolyásolja, kiemelten a globális piaci trendek. A termelési oldal szempontjából a versenyképesség megteremtéséhez elengedhetetlenek a kedvező talaj- és éghajlati viszonyok, ami hazánkat a repcetermelés szempontjából két különböző zónára osztja. Emellett a folyamatos technológiai fejlődés, amely az öntanulásra épül, szintén kulcsfontosságú a termelés hatékonyságának növelésében.
A repcetermelés második fázisában kulcsfontosságú feladat a növények erőteljes fejlődéséhez elengedhetetlen nitrogén biztosítása, amelyet fejtrágyázással érhetünk el. Ekkor már a nitrogén, foszfor, kálium és kén megfelelő arányú felhasználása alap- és startertrágyázással biztosított.
A megfelelő adagok meghatározása a helyi körülmények (talajjellemzők, hibrid igénye, fejlesztői javaslatok stb.) alapján történik, viszont szükséges az áttelelés utáni kondíciókat is figyelembe venni.
Francia kutatók kifejlesztették a "zöldtömeg-módszert", amely lehetővé teszi a nitrogénfelhasználás jelentős csökkentését. Ha november 25. és december 10. között 1 m² területen megmérjük a repce zöld tömegét, akkor pontosabb becslést nyerhetünk a tavaszi műtrágya szükségletéről. Amennyiben az őszi időszakban a növényben nagy mennyiségű nitrogén halmozódott fel, a tavaszi műtrágya adagját lényegesen mérsékelhetjük.
Többféle számítási módszer létezik (pl. francia, német), tapasztalatuk szerint, amennyiben 1 m területen 1 kg-nál nagyobb a zöldtömeg mennyisége (a talajfelszín feletti állomány), a tavaszi N adag hektáronként 50 kg-mal csökkenthető.
Dr. Fenyvesi László, a nyugalmazott egyetemi tanár és a MEGOSZ főtitkára, jelentős tapasztalattal és elkötelezettséggel bír a felsőoktatás területén.
