Csupán néhány európai vezető képviselteti magát a latin-amerikai EU-CELAC csúcstalálkozón.
Donald Trump távol marad attól a találkozótól, ahol vasárnap az európai, latin-amerikai és karibi országok vezetői többoldalú csúcsot tartanak a kolumbiai Santa Martában. Ugyanakkor külpolitikája erőteljesen befolyásolja a rendezvény célkitűzéseit. Az amerikai vámpolitika jelentős átalakulásokat hozott a globális kereskedelembe, míg az Európai Unió intenzív erőfeszítéseket tesz arra, hogy bővítse kereskedelmi kapcsolatait, különös figyelmet szentelve Latin-Amerikának. Legalábbis eddig ez volt a szándék.
Az EU-CELAC-csúcstalálkozón nem lesz jelen Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sem. Ez a négy vezető csupán a jéghegy csúcsa: több mint két tucat magas rangú politikai szereplő is lemondta részvételét az eseményről. A találkozót eredetileg az Európai Unió és Latin-Amerika közötti diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok erősítésére szánták, ám úgy tűnik, hogy a célok elérése kétséges.
A Kolumbiába látogató európai delegáció leginkább azokra a nemzetek politikai vezetőire összpontosít, amelyek történelmileg szoros kapcsolatokat ápolnak a kontinenssel. Ilyen képviseletek között találhatók például Spanyolország és Portugália politikai képviselői.
Kolumbia számára az idei csúcstalálkozó, amelyen több mint 60 államfő vett volna részt, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye lehetett volna. Azonban az esemény rangját azóta csökkentették, és már csak egy egynapos ünnepségként tervezik, amelyen csupán néhány politikai vezető jelenlétére lehet számítani.
A családias találkozó teljes ellentéte volt a 2023-as csúcsértekezlet, ahol a 27 uniós állam- és kormányfő, továbbá az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetői gyűltek össze Brüsszel szívében, hogy közösen vitassák meg a kontinens legégetőbb kérdéseit.
A politikai vezetők távolmaradásának okai között megemlítik, hogy a csúcstalálkozó ütemezése ütközött a brazíliai COP30 konferenciával, továbbá a Melissa hurrikán pusztítása is hozzájárult a helyzethez. Ezen kívül a résztvevők alacsony rangú státusza is felmerült, mint lehetséges tényező. A logisztikai nehézségek mellett valószínű, hogy a Donald Trump amerikai elnök és Latin-Amerika közötti fokozódó feszültségek is jelentős hatással voltak a politikai vezetők döntésére.
Az amerikai kormány az utóbbi időszakban drámaian megnövelte katonai nyomásgyakorlását Venezuelával szemben, és célkeresztbe vette azokat a hajókat, amelyeket "droghajókként" azonosítanak, álláspontjuk szerint illegális tevékenységet folytatva. A Fehér Ház véleménye szerint Venezuela óceáni kereskedelme szorosan összefonódik a drogkereskedelemmel és a súlyos bűnözéssel, amely az Egyesült Államokat fenyegeti.
Donald Trump egyértelműen megfogalmazta vádjait Nicolás Maduro venezuelai elnökkel szemben, akit a választási botrányok miatt sokan kritizálnak, és aki szerinte egy "narkóállam" irányítója, ráadásul egy nemzetközi drogkartell vezetőjeként tevékenykedik. Az Egyesült Államok a Karib-tenger térségében egy modern repülőgép-hordozót helyezett el, amely képes támadások végrehajtására Venezuelában.
Trump a konferenciát szervező Kolumbiával és annak baloldali elnökével, Gustavo Petróval is ellentétben áll. Trump azt állítja, hogy Kolumbia egy olyan érdekcsoport tagja, amely az USA-ba irányuló illegális bevándorlást és a kábítószer-kereskedelmet szorgalmazza. Magát Petrót Washington szankciókkal sújtja.
