Amerikai szakértők véleménye szerint Európának is elengedhetetlenül szüksége van az Aranykupola rakétavédelmi rendszerre, hogy fokozza védelmét a lehetséges fenyegetésekkel szemben.

Az amerikai szakértők szerint Európának elengedhetetlenül szüksége van egy olyan rakétavédelmi programra, amely párhuzamba állítható Donald Trump által népszerűsített 540-840 milliárd dolláros kezdeményezéssel. Ezt a megállapítást a kontinens védelmi képességeinek fokozott sebezhetősége indokolja a külső támadásokkal szemben.

Az elképzelés egyaránt könnyen érthető és rendkívül bonyolult: az Egyesült Államok bármely területén célpontként azonosított ballisztikus rakéták detektálását és megsemmisítését célozza meg, még mielőtt azok elérnék a földfelszínt.

Ez a koncepciója Donald Trump amerikai elnöknek az "Aranykupola Amerikának" megépítésére vonatkozó tervének, egy olyan rakétavédelmi programnak, amely még amerikai mércével mérve is nagyon drága (a program 20 éves feljesztését és működtetését egyesek 540, mások 840 milliárd dollárra becsülik).

Az Egyesült Államok katonai elemzői szerint a jövő kihívásai között szerepelnek olyan latorállamok, mint Irán és Észak-Korea, valamint a nagyhatalmak, például Kína és Oroszország által képviselt új generációs fenyegetések. Ezen új szintű kockázatok miatt sürgetővé vált a nyugati rakétavédelmi stratégiák átalakítása, mely nem csupán az Egyesült Államokat, hanem Európát is érinti.

"Az olyan nagyhatalmak, mint Kína és Oroszország, nagy hatótávolságú csapásmérő képességekbe fektetnek be. Ez egy összetett fenyegetés, amely ellen képesnek kell lennünk védekezni" - mondta Patrycja Bazylczyk, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa, a washingtoni székhelyű agytröszt, a Missile Defense Project kutatója az Euronewsnak. Hozzátette: "Ezért fontos, hogy Európa megerősítse rakétavédelmi rendszerét".

William R. Forstchen, az észak-karolinai Montreat College haditechnikai kutatója még ennél is nyersebben fogalmazott. "Számomra ez nem kérdéses. Új stratégiai védelmi rendszerre van szükségünk. Szükségünk van rá, Európának is szüksége van rá" - mondta az Euronewsnak.

Forstchen az "Egy másodperc múlva" című könyv szerzője, amely a rakétafegyverek azon erejéről szól, amely képes lenne elpusztítani az egész amerikai kontinenst.

- fűzte hozzá.

Az EMP, vagyis az elektromágneses impulzus egy rendkívüli jelenség, amely a modern technológia egyik legnagyobb ellensége. Amikor egy EMP fegyver aktiválódik, hatalmas energiaimpulzus keletkezik, amely egy erőteljes elektromágneses mezőt generál. Ennek következtében számos elektronikus eszköz, mint például számítógépek, műholdak, rádiók, radarvevők, sőt még a közlekedési lámpák is, pillanatok alatt tönkremehetnek. Az EMP hatása széleskörű és pusztító lehet, megzavarva a mindennapi életet és a technológiai rendszerek működését.

Forstchen véleménye szerint egy EMP-támadás következtében egy sor tragikus esemény láncolata indulna el. Elsőként az emberek vízellátása szűnne meg, ami súlyos következményekkel járna. Ezt követően a táplálék- és gyógyszerellátás is megbomlana. A helyzet tovább romlana, ahogy a betegségek terjedése megkezdődne, súlyosbítva a krízishelyzetet.

Kiemelte, hogy a tartós fennmaradás kulcsa abban rejlik, hogy valaki a megfelelő pillanatban és a megfelelő helyen tartózkodik, ahol elérheti a szükséges élelmiszerforrásokat.

Nagy Tamás, a GLOBSEC agytröszt nukleáris, űr- és rakétavédelmi szakértője szerint a még korai szakaszban lévő Aranykupola-kezdeményezésnek jelentős kihívásokkal kell szembenéznie: szűk gyártási keresztmetszetekkel, alkatrészhiánnyal és a védelmi közösségen belüli tipikus washingtoni csatározásokkal.

Európában más a kihívás. Ha egy Oroszországgal való nagyszabású konfliktusra kerülne sor, a rakétafenyegetés ugyanolyan, ha nem még kritikusabb lenne, tekintve, hogy Moszkva "korlátozottan képes szárazföldi erőket kivetíteni mélyen a NATO területére" - mondta Nagy. "Egy ilyen forgatókönyv esetén Oroszország nagy valószínűséggel nagyobb mértékben támaszkodna a távolsági rakétacsapásokra".

Bremerhaven, Antwerpen vagy Hamburg – három különleges város, amelyek mindegyike saját varázsával és egyedi élményeivel várja a látogatókat. Bremerhaven a tengerparti hangulatával és a hajózás történetével kápráztat el, míg Antwerpen a művészet és a divat fővárosa, tele kulturális kincsekkel. Hamburg pedig a vibráló éjszakai életéről és a lenyűgöző kikötőjéről ismert. Bármelyik város mellett is dönts, garantáltan felejthetetlen élményekkel gazdagodsz!

Ezt a félelmet osztja Ben Hodges is, aki 2014 és 2018 között az Egyesült Államok hadseregének európai vezetőjeként tevékenykedett.

Oroszország már most is számos fenyegetéssel próbálkozik, például a balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióik révén. A következő lépésük a következő három-négy évben valószínűleg légicsapás lesz Bremerhaven, Antwerpen vagy Hamburg ellen, hogy teszteljék, miként reagál a NATO – nyilatkozta az Euronewsnak. Hozzátette: „Egy dolog biztos, létfontosságú a rakétavédelem kiépítése.”

A rakétavédelem már hosszú ideje egyedül kóborol az európai védelmi stratégiák között. A legtöbb nemzet számára hiányzik az a szükséges mennyiségű elfogórakéta, amely képes lenne megakadályozni a tömeges támadásokat, ráadásul számos ország értékes eszközöket bocsátott Ukrajna rendelkezésére.

Az európai országok csak a közelmúltban reagáltak. Az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (ESSI), amelyet eredetileg Olaf Scholz akkori német kancellár javasolt 2022-ben, egy olyan földi integrált európai légvédelmi rendszer kiépítésére irányuló projekt, amely magában foglalja a ballisztikus rakéták elleni képességeket is. Napjainkban 24 európai állam vesz részt a kezdeményezésben.

Az ESSI jelentősége azonban háttérbe szorul az Aranykupola projekt fénye mellett, amelyet Trump amerikai elnök még hivatali ideje alatt szeretne életre hívni. Ezt a kezdeményezést olyan szakértők, mint Patrycja Bazylczyk, "merész" vállalkozásként értékelik.

"Jelenleg mindenképpen van politikai lendület, de a projekthez a jövőbeli adminisztrációk együttműködésére is szükség van" - mondta a szakértő. Ám hogy a Trump-kormányzat utódai továbbra is támogatni és finanszírozni fogják-e az Aranykupolát, azt csak találgatni lehet.

Trump a teljes költséget 175 milliárd dollárra becsüli, amelyből a jelenlegi költségvetési javaslatban mindössze 25 milliárd dollár szerepel. Ezzel szemben a Kongresszusi Költségvetési Hivatal az űrbázisú komponensek kiadásait 166 milliárd és 540 milliárd dollár közötti tartományban határozta meg.

Mi történik, ha a projektet elutasítják, miután Trump elhagyja a Fehér Házat? William Forstchen csak megvonja a vállát. "Akármit is költenek addig, az mindenképpen értékes."