Az áramhálózat mellett az emberi test is megérzi az óriási hőmérséklet-változásokat, amelyek a napon belül bekövetkeznek. A Balaton környéke azonban talán kivételt képez e tekintetben.

A napon belüli durva hőingadozás okozhatta tegnap az óriási ibériai félszigeti áramszünetet, de nemcsak az áramhálózat szenved ettől, hanem az emberi szervezet is. Sőt: vizsgálatok szerint a napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, miként változik e szervezetünket próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években. A borús kilátások mellett egy üdítő következmény is körvonalazódik: Magyarországon belül a Balaton térsége kivételt jelenthet a napon belüli gyors hőingadozások alól, és így a vonzereje még tovább nőhet.

Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, a masfelfok.hu-n publikált elemzésükben olyan gyors hőmérséklet-ingadozásokat elemeztek, amelyek mindössze három órán belül bekövetkeznek, és ahol a hőmérséklet változása akár 5-7 °C, illetve 4-5 °C is lehet. Kutatási eredményeik világosan mutatják, hogy...

Az utóbbi öt évtized során a hirtelen hőmérsékletváltozások, legyenek azok melegedések vagy hűlések, egyre gyakoribbá váltak. Különösen az áprilisi hónap, amely már eleve híres a kiszámíthatatlanságáról, még inkább szélsőséges időjárási mintázatokkal szembesít bennünket.

A megfigyelt változások világosan tükröződnek az alábbi grafikonokon:

A március, április, illetve szeptember és október hónapok elemzése alapján ezek a gyors melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő

A kutatók összefoglalója szerint a gyors hűlések tavasszal és ősszel gyakran a meleg anomáliák idején következnek be, különösen, ha a talaj száraz, ami a globális klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válik. Továbbá, nyáron egy másik ok is hozzájárul a jelenséghez: hőhullámokat követően, amikor lehűléssel járó frontok vagy zivatarok érkeznek, csapadék zúdulhat a térségünkre.

A kutatók alaposan elemezték, milyen következményekkel járhat, ha a jelenlegi üvegházhatású gázok kibocsátási szokásaink 2050-ig változatlanok maradnak. Az eredmények alapján arra figyelmeztetnek, hogy a tavaszi és őszi hirtelen hőmérséklet-emelkedések gyakorisága különösen a Dunakanyar, Budapest és a Tisza-tó környékén fog növekedni. E térségek sűrűn lakott területei és virágzó turizmusuk miatt jelentős környezeti stressz várható, ami komoly kihívásokat jelenthet a helyi közösségek számára.

Budapest térségében a gyors hűléses események előfordulása várhatóan növekedni fog, ami különösen kockázatossá teheti a fővárost. Emellett az Alföldön is számottevő emelkedés valószínű, ami további kihívásokat jelenthet az ott élők számára.

A kutatás egyik figyelemre méltó megállapítása, hogy a Balaton környéke a nagy átalakulások ellenére is megőrzi nyugalmát, ami valószínűleg még vonzóbbá teszi a jövőben.

Az alábbi diagram remekül összegzi az elért eredményeket:

A kutatók nemzetközi tanulmányokra hivatkozva a változások számos hatását leírják, kiemelve, hogy

A nap folyamán tapasztalható jelentős hőmérséklet-ingadozások növelhetik a halálozási kockázatot, különösen a szív- és légzőszervi betegségekben szenvedők körében. Ez a jelenség további terheket róhat az egészségügyi rendszerre, amely már így is kihívásokkal küzd.

Egy nemrég végzett kutatás eredményei alapján megállapították, hogy az éghajlatilag hasonló országokban az utóbbi évtizedek során 4-6%-kal emelkedett a halálozási kockázat a nappali hőmérséklet ingadozásának fokozódása miatt. Érdekes módon ez a növekedés meghaladja az extrém hideg vagy meleg időjárás következményeként tapasztalt arányokat.

A döntéshozók számára, amikor az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásán fáradoznak, elengedhetetlen, hogy a hőhullámok mellett figyelembe vegyék a hirtelen, napokon belüli hőingadozások egészségügyi következményeit is. Ez világossá teszi, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok emberi tevékenységből eredő kibocsátásának sürgős, globális csökkentése közös érdekünk. E gondolatokat Szabó Péter és Pongrácz Rita fogalmazta meg.