Az egész globális olajpiacra hatással van egy olyan mező, ahol egykoron több ezer magyar munkavállaló tevékenykedett. - G7 - Gazdasági történetek érthetően.

(A szerző energetikai szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Bombaként robbantak a globális olajpiacon a Reuters július 1-jei adatai, miszerint Kazahsztán idén júniusban napi 1,88 millió hordóra tornázta fel nyersolaj-kitermelését. Ez nem csupán 7,5 százalékos ugrás, hanem egyben minden idők kazah kitermelési csúcsa is, amivel lazán átlépik az OPEC+ (a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és társult tagjai) által nekik kijelölt napi 1,5 millió hordós kvótát. És itt még nincs vége, a teljes olaj- és kondenzátumtermelés júniusban már 2,15 millió hordó/nap volt.

Miért van ez kulcsfontosságú? Kazahsztán már hónapok óta figyelmen kívül hagyja a megállapodásokat, szembeszállva az OPEC+ - különösen a vezető országok, mint Szaúd-Arábia - érdekeivel. Képzeld el, hogy egy csapat sportolóval versenyzel, és van közöttetek valaki, aki állandóan eltér a közös céloktól, tudatosan aláásva a többiek által gondosan kidolgozott taktikát hónapról hónapra.

A kazah energiaügyi minisztérium igyekszik hűséges partnerként fellépni az OPEC+ célkitűzéseivel szemben, azonban a tények és a politikai realitások nem könnyen manipulálhatóak. Kazahsztán olajtermelésének több mint 70%-át olyan multinacionális óriások irányítják, mint a Chevron és az ExxonMobil, amelyek felett a kazah kormány formálisan nem gyakorolhat közvetlen hatalmat. Yerlan Akkenzhenov energiaügyi miniszter májusban nyilvánosan is hangsúlyozta, hogy "a köztársaságnak nincs jogi alapja arra, hogy kikényszerítse a termelés csökkentését" a külföldi operátorok esetében. Ez igazán különös helyzet, nem igaz?

A kazah gazdaság szénhidrogén-ágazatának aránya a GDP-ben folyamatosan 15-17 százalék között mozog az ország 1991-es függetlenné válása óta. A termelés jelentős részét a Chevron irányítása alatt álló hatalmas Tengiz mező adja. Májusban a kitermelés napi 813 200 hordóra rúgott, azonban júniusra ez a szám szinte megduplázódott, és elérte a 953 ezer hordós szintet!

A hirtelen fellendülés nem véletlen: a Chevron idén elindította ambiciózus, 48 milliárd dolláros bővítési projektjét Tengizben. Ennek eredményeként, még a gyenge globális olajárak ellenére is, jelentős lendületet kapott a kazah olajtermelés. Az év első felében a nyersolaj-kitermelés (kondenzátumok nélkül) átlagosan napi 1,79 millió hordóra nőtt, ami 13 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez viszonyítva.

A Tengiz olajmező, amelyet a Tengizchevroil (TCO) vegyesvállalat üzemeltet, rendkívül fontos szerepet tölt be Kazahsztán olajiparában. A TCO tulajdonosi körét az alábbiak alkotják:

Ez a tulajdonosi szerkezet jól mutatja, hogy bár a kazah államnak van részesedése, a többségi irányítás külföldi, főként amerikai vállalatok kezében van, ami befolyásolja a termelési döntéseket.

A Tengiz mező hozzájárulása Kazahsztán teljes olajtermeléséhez jelentős mértékben meghatározza az ország energetikai helyzetét. Ez a hatalmas olajlelőhely nem csupán a gazdasági növekedés motorja, hanem a régió stabilitásának is alapköve. A Tengizből származó olaj mennyisége és minősége kiemelkedő, ami lehetővé teszi Kazahsztán számára, hogy versenyképes legyen a globális piacon. A mező folyamatos fejlesztése és a modern technológiák alkalmazása révén a termelés hatékonysága is folyamatosan növekszik, hozzájárulva ezzel az ország hosszú távú energetikai stratégiájához.

Ez a kazah túlpörgés kétségtelenül nehézségeket okoz az OPEC+ számára, de vannak olyanok, akik számára ez a helyzet igazi áldásként tűnik fel.

A kvótát jelentősen meghaladó kazah kitermelés valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy az OPEC+ szombaton úgy határozott, hogy...

Augusztusban a korábbi hónapok emeléseinél jelentősebb mértékben, napi 548 ezer hordóval bővíti kitermelését.

Április óta már összesen 1,918 millió hordóval növelte a mennyiséget.

Ez a kazah kvótát is növeli, nem mintha eddig zavarta volna az országot a túllépés. Ahogy egy elemző találóan összefoglalta: "Kazahsztán most pumpál, későbbre ígér, és ki merészeli megállítani?"

Kazahsztán olaj- és gázipara a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően kezdett igazán fejlődni, a függetlenség elnyerésével új lehetőségek nyíltak meg a szektor előtt. Már a szovjet időszakban is jelentős erőfeszítéseket tettek a föld mélyén rejlő kincsek felkutatására. Az 1980-as években körülbelül négyezer magyar szakember és munkás járult hozzá a Tengiz olajmező fejlesztéséhez, amely a korszak egyik legfontosabb energetikai projektjének számított.

Sajnos a szovjet időszak adatszolgáltatási gyakorlatának következtében nem állnak rendelkezésre részletes kitermelési és gazdasági adatok a magyarok által elért eredményekről. Azonban egy dolog egyértelmű:

a magyar kontingens nélkülözhetetlen szerepet játszott a mező kezdeti infrastruktúrájának kiépítésében.

Ez a projekt nem csupán jelentős tapasztalatokat nyújtott a magyar mérnökök és technikusok számára nagy volumenű ipari munkákban, hanem a Chemimontage nevű magyar partnercég közreműködésével komoly exportbevételt is generált az ország számára. Annak ellenére, hogy a körülmények sokszor zordnak bizonyultak, a magyar szakemberek szakértelme döntő szerepet játszott abban, hogy a Tengiz olajmező a mai napig a világ egyik legnagyobb és legfontosabb olajforrásának számít. Azonban nem mindenki számára volt ez kockázatoktól mentes: a "Tengiz-szindróma" kifejezés arra utal, hogy sokan súlyos egészségügyi problémákkal tértek haza a munkájukból.

A Mol az utóbbi években aktívan részt vesz a kazah olaj- és gázkitermelésben, és idén májusban újra beindította a termelést a kazahsztáni földgázmezején. Ezen kívül megállapodás született arról, hogy Magyarország 2025-ben kísérleti jelleggel kazahsztáni olajat fog vásárolni a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ez a lépés stratégiai szempontból rendkívül fontos lehet számunkra, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy csökkentsük az orosz olajtól való függőségünket.