Az Európai Néppárt kifejezte ellenállását azzal kapcsolatban, hogy vizsgálóbizottságot hozzanak létre a magyar kémügy kapcsán.
Az Európai Néppárt ellenzi, hogy az Európai Parlament vizsgálóbizottságot állítson fel a magyar titkosszolgálatok elleni kémkedéssel kapcsolatos vádak kivizsgálására. A párt azzal indokolta a döntését, hogy a vizsgálóbizottság felállítása csak Orbán Viktor EU-ellenes stratégiáját segítené, írta az Euronews.
Október folyamán az Európai Bizottság eljárást indított, miután a Direkt 36 riportjából nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány Brüsszelben EU-s munkatársakat próbált meg informátorként toborozni.
Az ügynökök állítólag a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet diplomatáinak adták ki magukat, amelyet 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér, a jelenlegi magyar európai biztos vezetett.
Az Európai Parlament előremutató frakciói egy saját parlamenti vizsgálóbizottság létrehozása mellett állnak ki az ügy kapcsán. A Zöldek, a Szocialisták és a Renew Europe liberális csoportja elszántan sürgeti a bizottság mielőbbi megalakulását.
Az Európai Néppárt érvvel állt elő a vizsgálóbizottság létrehozása ellen, amely szerint a testület Orbán Viktor pozícióját erősítené. Az érvelés szerint a magyar miniszterelnök a közelgő választások előtt ezt az alkalmat kihasználva még inkább felerősíthetné unióellenes retorikáját, így saját magát a nemzet védelmezőjeként tüntetve fel. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Néppárt soraiban található Magyar Péter is, aki Orbán kihívója lesz a közelgő választásokon.
Egy vizsgálóbizottság jóváhagyásához a Parlament többségének támogatása szükséges. A folyamat elindításának első lépése az Elnökök Értekezlete, amelyen a különböző frakciók vezetői és Roberta Metsola, a Parlament elnöke vesznek részt. Az Elnökök Értekezletén belül minden döntést többségi szavazattal hoznak meg, de minden vezető szavazata a parlamenti frakciójának méretével arányos. A legnagyobb frakció, az Európai Néppárt, így kulcsfontosságú a szavazata a vizsgálóbizottság jóváhagyásában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban személyesen hallgatta meg Várhelyit, aki azt állította, hogy nem tudott ilyen kémkedésről. Lázár János, aki a kérdéses időszakban miniszterként felügyelte a hírszerzést, elsőre nem emlékezett rá, hogy pontosan mi történt, de szerinte ha úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor kitüntetés járna a magyar hírszerzők munkájáért. Később már meséről beszélt, "valami idióta kitalált valami hülyeséget, és megírja újságcikként". Az egy ideig szintén az ÁK-n dolgozó Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselő viszont azt állította: a "brüsszeli uniós nagykövetségen köztudomású tény volt, hogy Lázár János 2015-2018-as minisztersége idején titkosszolgálati emberek kerültek kihelyezésre Brüsszelbe".
