Bauer Bence: Az AfD belépett a társadalom szívébe Az Alternatíva Németországért (AfD) politikai párt nem csupán a német politikai tájképen, hanem a társadalmi diskurzus középpontjában is helyet követel magának. Az elmúlt évek során a párt támogatottsága

A sodródás "teljesen reális forgatókönyv" Németország politikai táján. Friedrich Merz számára nem biztos, hogy a pártja osztozik a véleményén az energia- vagy migrációs kérdésekben, miközben egy fekete-vörös nagykoalíció gyenge többséggel bírhat. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója a hirado.hu-nak adott interjújában erről a bizonytalan helyzetről beszélt. A szakértő arra is rávilágított, hogy milyen tényezők segíthetik elő az AfD 2029-es politikai érvényesülését.

Mintha a kormányzó német koalíció pártjai egytől egyig vereséget szenvedtek volna el a vasárnapi németországi választásokon, így csupán a voksolásnak lenne egyfajta idézőjeles győztese. Hogyan jöhetett ez létre?

A 21. Bundestag-választás során, amelyet február 23-án tartottak meg előre hozott választásként, az uniópártok 28,6 százalékos eredménnyel zárták a voksolást, így első helyezettként vonultak be a történelemkönyvekbe. Győztesnek tekinthetjük őket, ám valójában nem igazán ünnepelhetnek. A CDU/CSU számára ez a teljesítmény a párt történetének második legrosszabb eredménye, ami kétségtelenül árnyékot vet a sikerre. Enyhe megnyugvást jelenthet, hogy a szociáldemokraták még gyengébben szerepeltek, így a CDU viszonylag jobb helyzetben van a jelenlegi koalíció többi pártjához képest. Olyan ez, mint amikor a vakok között az egyetlen, aki lát, a királyi rangra emelkedik – a CDU legalább nem a legrosszabb a mezőnyben.

- Hogy néz ki most ez a tájkép csata után?

A szociáldemokraták jelentős vereséget szenvedtek el, míg a Zöld Párt is világosan a vesztesek táborába került. Ráadásul a liberális FDP, amely mindössze 4,3 százalékos támogatottságot tudott felmutatni, már nem is képviselteti magát a parlamentben; így ők most komoly egzisztenciális kihívásokkal néznek szembe.

- Éppen az az FDP, amelyik felrobbantotta a koalíciót. Mindeközben viszont itt egy immár megkerülhetetlen konzervatív erő, az AfD is. Miképpen lehetne értékelni választási szereplésüket?

Az Alternative für Deutschland a szavazatok 20,8%-át gyűjtötte be, ezzel a második helyezést érte el. Kelet-Németországban pedig domináló erőként léptek fel, ahol 34-35%-os támogatottságot kaptak, Szászországban pedig még ennél is sikeresebbek voltak, hiszen a szavazatok 40%-a fölött teljesítettek. Ők a valódi ellenzéki hang, és a választások valódi nagy győztesei.

Lehetséges, hogy Németországban is hasonló forgatókönyv bontakozik ki, mint tavaly Franciaországban, amikor a hagyományos pártok képtelenek voltak koalíciót létrehozni, míg közben egy, az AfD-hez hasonló politikai irányvonalat képviselő erő szisztematikusan ki volt zárva a kormányzati lehetőségekből. Vajon elindulhat-e egy ilyen irányú politikai sodródás Németországban is?

- A sodródás teljesen reális forgatókönyv, bár a fekete-vörös, úgymond nagykoalíciónak mondott - ám igazából már nem egy nagykoalíciós - összeállás 12 mandátummal többel rendelkezik, mint az abszolút többség. Együtt 328 mandátummal bírna a CDU és az SPD. Csakhogy 12 mandátum egy ilyen helyzetben nem sok. S tudjuk azt is, hogy a januári migrációkritikus beadványra reagálva - ezt Friedrich Merz nyújtotta be - a CDU-nál eleve legalább ekkora mandátum-számban "táncoltak ki" Merz mögül a CDU soraiból. Tehát nagyon nehéz lesz itt egy olyan politikai programot megvalósítani, amit egyébként az emberek kívánatosnak tartanak.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás: - Milyen célokat szolgálna ez a program?

Fontos lépéseket kell tenni az energiaellátás, a gazdasági fejlődés, a migrációkezelés, a közbiztonság és a szociális ügyek területén. Azonban Friedrich Merz nem lehet teljesen biztos abban, hogy pártja egyöntetűen támogatja őt ebben. A helyzet különösen aggasztó, hiszen a közelmúltban tapasztalt gyenge választási teljesítmény mindenképpen árnyékot vet a jövőbeli terveire. Marcus Söder figyelme pedig folyamatosan kíséri Merz minden lépését, mint egy éber őrszem, ami nem könnyíti meg a dolgát.

Söderrel ellentétben Merz a migrációs kérdésekben kevésbé határozott álláspontot képvisel. Jelenleg nem látszik, hogy kellőképpen felkészült volna a szükséges, határozott intézkedések meghozatalára e téren.

A Friedrich Merz vezette CDU/CSU sok szempontból nehéz helyzetben van, mivel nem képes határozottan fellépni a különböző kihívásokkal szemben. Az párt strukturális csapdába került, hiszen kormányzati partnerként mindig a baloldallal kénytelen együttműködni. Ez a helyzet pedig nemcsak politikai, hanem tartalmi szempontból is problémát jelent, hiszen a baloldal felelőssége alá esnek azok a döntések, amelyeket Angela Merkel idején hoztak. Friedrich Merz így már előre "beárazza" a koalíciós lehetőségeket, ami miatt a migrációs kérdésekben nem tud olyan határozott álláspontot képviselni, mint az AfD. A gazdaság- és energiapolitikában sem jelentkezik erős fellépés a CDU részéről, hiszen ők maguk döntöttek az atomerőművek leállításáról. Valószínű, hogy a CDU feladja az adósságfék megtartására vonatkozó követelését is, ezzel pedig újabb teret ad át az AfD-nek. Ennek következtében az AfD sokkal határozottabban tudja képviselni álláspontját az adósságfék, a genderkérdések, a migráció és az atomenergia terén, mint amire a jelenlegi politikai helyzetben szükség lenne.

Van elegendő választói támogatás ezeknek a változásoknak a megvalósításához?

- A németek elvárják, hogy ezeken a területen fordulat következzék be, ám a CDU ennek nem tud eleget tenni. Nem csak jövendő koalíciós partnere, a szociáldemokraták miatt, hanem saját maga miatt sem - ezt az előbb említett Bundestag-szavazás bizonyítja, amikor a saját frakciója kihátrált Merz mögül.

Merz, mint lehetséges kancellárjelölt, határozottan kifejezte támogatását az ukránok iránt az orosz-ukrán konfliktus során. Ez a lépés jelentős hatással lehet a német-amerikai kapcsolatokra, hiszen az Egyesült Államok is elkötelezett Ukrajna mellett. Az ilyen irányú támogatás erősítheti a transzatlanti együttműködést, ugyanakkor kockázatokat is hordozhat, ha Németország és Oroszország viszonya feszültté válik. Mindez új dimenziókat nyithat a politikai diskurzusban, és átalakíthatja a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat.

A világ jelentős változásokon ment keresztül a német-amerikai kapcsolatok terén: a németek még mindig nehezen találják a közös hangot Donald Trump elnökségével. Érdemes megemlíteni, hogy Trump népszerűségi mutatói Németországban a legrosszabbul alakultak, hiszen csupán a választók 20%-a volt hajlandó rokonszenvezni vele - ők jellemzően az AfD támogatóinak köréből kerültek ki. Még a CDU szimpatizánsai is Trump ellen irányultak, inkább Kamala Harris mellett tették le a voksukat. Ebből kiindulva, a transzatlanti kapcsolatok megerősítése rendkívül nehézkesnek ígérkezik. Ugyanakkor Trump üdvözölte a CDU győzelmét, hiszen ez számára még mindig kedvezőbb alternatíva, mint egy baloldali koalíció. Azonban a háborús helyzet alakulása szempontjából kérdéses, hogy Friedrich Merz véleménye mennyire lesz mérvadó a jövőben.

- Mi okból?

Donald Trump máris elkezdte a tárgyalásokat Oroszországgal, azonban nemcsak Ukrajna hangját hagyják figyelmen kívül, hanem Németországét és az egész európai közösségét is. Közben Friedrich Merz még nem tölti be a kancellári posztot, ami azt jelenti, hogy elképzelhető: mire elkezdi hivatalát, az ukrajnai helyzet már háttérbe szorulhat.

Milyen hatással lehet a választás arra, hogy a német-magyar kapcsolatok új irányt vegyenek, különösen az Olaf Scholz által jellemzett, viszonylag távolságtartó, de rövid ideig tartó időszakot követően?

A magyar-német kapcsolatok dinamikájában megfigyelhető, hogy a választások eredményei szoros összefonódásban állnak a politikai irányvonalakkal. A CDU/CSU pártszövetség és az AfD bizonyos alapvető kérdésekben közel állnak a magyar kormánypolitikához, bár az AfD esetében ez a hasonlóság még inkább szembetűnő. A CDU/CSU esetében az ukrajnai konfliktus és más, hasonló légkörű témák eltérő értelmezései eltérő véleményeket generálnak, míg a CDU/CSU a konzervatív politikai irányvonalat sokkal árnyaltabban képviseli, mint a Fidesz. Ezzel szemben az AfD határozottabb álláspontot képvisel, és Alice Weidel február 12-i látogatása is ezt a közelséget illusztrálja. Fontosnak tartom azonban, hogy egy CDU által vezetett kormány kedvező hatással lehet a magyar német kapcsolatokra, amennyiben a Zöldek nem jutnak kormányzati pozícióhoz. A Zöldek ideológiai irányvonala, amely a baloldali-balliberális woke-ideológia jegyében formálódott, ellentétes a magyar politikai modellel, így ha ők kikerülnek a kormányból, az jótékonyan befolyásolhatja a magyar-német viszonyokat.

- Ha ránézünk a választási térképre, látványosan kettészakadt Németország az AfD-t támogató volt keletnémet és a CDU illetve a számos baloldali párt által uralt nyugatnémet részre. Milyen hatása, következménye lehet ennek a megosztottságnak?

A politikai polarizáció Németországban egyre inkább felerősödik. Határozottan megállapítható, hogy a CDU a nyugati politikai tábor képviselője, míg az AfD a keleti területek hangját tolmácsolja. Az AfD eredményei keleten gyakran meghaladják a CDU teljesítményét, sőt, helyenként több mint kétszer olyan jól szerepel. A "keletnémet életérzés" hiteles megjelenítésében az AfD tűnik a legalkalmasabbnak. Bár az AfD erősen kötődik a keletnémet identitáshoz, a párt vezetőségében sok nyugati politikus is megtalálható, és a nyugati tartományokban is jelentős támogatottságra tett szert. Gyakorlatilag mindenhol a második helyen állnak, így kijelenthető, hogy az AfD már a társadalom középpontjába érkezett, és Nyugat-Németországban is komoly jelenléttel bír. Ez a helyzet komoly kihívások elé állítja a CDU-t. Ha a párt nem tud a kormányzás során hatékonyan reagálni, és ha nem teljesíti azokat a kulcsfontosságú ígéreteket, amelyeket a választói elvárnak tőle, akkor az AfD népszerűsége tovább növekedhet. Legkésőbb 2029-re akár az AfD is vezető pozícióba kerülhet.