Kíméletlenül nagy összeggel csaptak be a gyanútlan magyar állampolgárokat a csalók - vajon te is áldozatul esnél ennek a trükknek?

A bankkártyás és elektronikus tranzakciókkal kapcsolatos visszaélések továbbra is milliárdos nagyságrendű károkat okoznak Magyarországon. A CIB Bank friss jelentése szerint, bár a múlt év utolsó negyedévéhez képest némileg csökkent a kár mértéke, a problémát még mindig komolyan kell venni. A felmérés eredményei rámutatnak, hogy a lakosság közel 60 százaléka már találkozott csalási kísérletekkel. A bank szakértői hangsúlyozzák, hogy az elektronikus pénzügyi tranzakciók során fokozott éberség szükséges, és csalás vagy annak gyanúja esetén azonnal értesíteni kell a hatóságokat. A bank figyelmeztetése mindannyiunk biztonságát szolgálja.

A múlt év utolsó három hónapjában is jelentős károkat okoztak a bankkártyás, illetve elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az október eleje és december vége közötti időszakban összesen több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, amelyből közel 2,5 milliárd a bankkártyás, bő 5,7 milliárd forint pedig az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott - mutat rá a CIB Bank közleménye.

Biztató ugyanakkor, hogy éves összevetésben, ha szerény mértékben - 2,4 százalékkal - is, de csökkent a különböző visszaélésekkel okozott kár értéke: 2023 utolsó negyedévére még hozzávetőleg 8,45 milliárd forintos kárértéket mutatott ki a jegybank. Ugyan a közel 5400 sikeres visszaélés majdnem 44 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, az okozott kár értéke itt 4,5 százalékkal csökkent. A bankkártyás forgalomhoz kapcsolódó csalásoknál viszont minden téren növekedést regisztrált az MNB 2023 utolsó negyedévéhez képest:

A sikeres visszaélések száma 6,4-re emelkedett, míg összértékük egy év alatt 2,9%-kal nőtt.

A CIB bank tájékoztatása szerint az utóbbi két negyedévben a bankkártyás és az átutalásos visszaélések összértéke csökkent.

Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője rámutatott, hogy az MNB által közzétett adatok alapján világosan látható: a károk jelentős része továbbra is az elektronikus fizetési rendszerekhez kapcsolódó csalásokból ered. E visszaélések többségénél a csalók az áldozatok internet- vagy mobilbanki fiókjához férnek hozzá, gyakran a sértettek közvetlen közreműködésével, valamilyen manipuláció révén. Ezzel a módszerrel elérik, hogy az áldozatok saját maguk indítsanak el utalásokat a rendelkezésre álló pénzösszegekből.

Az elektronikus pénzforgalom terén előforduló csalások jelentős részét a pénzügyi szolgáltatók sikeresen megelőzik. A legutóbbi év utolsó negyedévében például közel 13 ezer olyan csalási kísérletet dokumentáltak, amelyek végül kudarcot vallottak, összesen majdnem négymilliárd forint értékben.

Azt, hogy a kártyás és elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések mennyire érintik a magyar lakosságot, alátámasztja a CIB Bank friss reprezentatív felmérése is, amelynek eredményei szerint a hazai lakosság csaknem 60 százaléka érintett volt már internetes és/vagy bankok nevével visszaélő csalásban: ezen belül pedig viszonylag magas, 15 százalékos azoknak az aránya, akiket ténylegesen meg is károsítottak.

A felmérés alapján a válaszadók túlnyomó többsége, 44%-uk, telefonon találkozott csalók megkeresésével. Ezt követi az sms és az e-mail, amelyek használatával 42-42%-uk tapasztalt hasonló próbálkozásokat. Az online piactereken is gyakoriak a csalások, és megdöbbentő módon a megkérdezettek közel negyede már hamis weboldalakkal is találkozott. Érdemes megjegyezni, hogy a mobilalkalmazásokon keresztül történő csalások jóval ritkábbak – áll a CIB Bank tájékoztatásában.

Bártfai Gábor szerint a visszaélésekkel okozott, milliárdos nagyságrendű kár tükrében változatlanul indokolt a fokozott figyelem a felhasználói és szolgáltatói oldalon egyaránt, részben azért is, mert a csalók folyamatosan változtatják, finomítják az elkövetési módszereiket. A felhasználók oldalán az a legfontosabb, hogy különös gonddal vigyázzanak a számláikhoz, kártyáikhoz tartozó egyedi azonosító adataikra, és semmilyen körülmények között ne adják azt oda senkinek semmilyen indokra hivatkozva.

Kiemelkedően fontos, hogy az online vásárlások és átutalások során mindig alaposan átnézzük, milyen platformon, kinek, és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk. Alapszabály, hogy soha ne adjuk meg másoknak a hozzáférést a banki tranzakcióinkat lebonyolító elektronikus eszközökhöz, és kerüljük a távoli elérést lehetővé tevő szoftverek telepítését is. Emellett érdemes kihasználni a tranzakciós értesítések szolgáltatását, valamint beállítani a tranzakciós limiteket a saját szokásainknak megfelelően. Ha már bekövetkezett a baj, azonnal értesítsük a bankunkat és a rendőrséget, mivel a két intézmény együttesen tud hatékonyan segíteni – hívja fel a figyelmet a CIB.