Burgonyamoly és hőség: a magyar krumpli sorsa veszélybe került A nyári forróság és a burgonyamoly együttes hatása alatt a magyar krumpli termelése komoly kihívásokkal néz szembe. Az éghajlatváltozás következtében a hőmérséklet emelkedése kedvezőtlen körü

Tudomány

A népszerű alapélelmiszer, a burgonya, ma már számos hazai régióban csak hűtőöntözés alkalmazásával termeszthető. Ha nem lépünk időben, könnyen arra a sorsra juthat, hogy teljes egészében külföldről kell beszereznünk.

A klímaváltozás hatásai egyre inkább éreztetik hatásukat a hazai mezőgazdaságban, különösen a burgonya, mint alapvető élelmiszer alapanyag szempontjából. A változó éghajlat miatt hazánk egyes területein már most is kedvezőtlen körülmények között kellene fejlődnie ennek a növénynek, hiszen a hőmérséklet emelkedése nem kedvez a burgonya termesztésének. Ráadásul a melegebb éghajlat új kártevők megjelenését is elősegíti, amelyek további kihívások elé állítják a gazdálkodókat. Az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – a burgonya termesztésének romlását és az össztermés csökkenését vizsgálták az elmúlt évtizedekben. Tanulmányuk során arra is kíváncsiak voltak, hogy a jövőben mikor érheti el a burgonya teljes eltűnése a hazai termőföldekről, ami komoly aggodalomra ad okot a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás szempontjából.

A burgonya Magyarországon a 18. század végén kezdett elterjedni, amikor II. József uralkodása alatt a kormányzat aktívan támogatta a termesztésének szélesebb körű bevezetését. A 19. századra a növény nemcsak elterjedtté vált, hanem alapvető, tápanyagokban gazdag élelmiszerré is emelkedett a magyar háztartásokban. A burgonya optimális vetési hőmérséklete 8-10 °C körül alakul, ami kedvez a növekedésének és fejlődésének.

Az azonnali fogyasztásra szánt burgonyát már augusztus elején fel lehet szedni, a tárolásra kerülő termést pedig rendszerint október közepéig takarítják be. Az éghajlatváltozás hatásai azonban az olcsó és kedvelt burgonyát sem kerülik el. Magyarország jelenleg a burgonyatermesztés déli határán helyezkedik el: tőlünk délebbre már csak a magasabban fekvő, hidegebb nyarú, hegyvidéki területeken lehet sikeres a termesztése.

A klímaváltozás hatásai egyre inkább megjelennek a mezőgazdaság különböző területein, és a krumpliföldek sem kivételek. A hőmérséklet emelkedése és a csapadék mennyiségének ingadozása új kihívásokat hoz a termesztők számára. A változó időjárási viszonyok kedveznek a kártevők elszaporodásának, amelyek a krumpli egészségére és hozamára is negatívan hatnak. A melegebb hónapokban a kártevők, például a krumplibogár vagy a fonálférgek, könnyebben szaporodnak, és gyorsan elérhetik a kritikus populációszintet. Emellett az aszályos időszakokban a növények stresszállósága csökken, így a kártevők támadása még súlyosabb következményekkel járhat. A termesztőknek tehát új stratégiákat kell alkalmazniuk, hogy megvédjék termésüket. A biológiai védekezési módszerek, mint például a természetes ellenségek alkalmazása vagy a megfelelő vetésforgó, segíthetnek a kártevők kontrollálásában. Emellett fontos a klímaváltozás hatásainak figyelemmel kísérése, hogy a gazdálkodók időben reagálhassanak a változó körülményekre. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése nem csupán a krumpliföldek védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a jövő élelmiszerbiztonságához is.

A burgonya termesztésének lehetőségeit egy nemzetközi szakirodalomra épülő, ám általunk továbbfejlesztett módszertan segítségével vizsgáltuk. Ez a megközelítés kizárólag meteorológiai adatokra támaszkodik, hogy feltérképezze a környezeti feltételek kedvezőségét. Kiemelkedő szerepet játszik ebben a júliusi hőmérséklet, amely döntő hatással van a növény termesztésére. Az Alföldön tapasztalható júliusi hőmérséklet-emelkedés következtében ma már nem mondható kedvezőnek az éghajlati környezet a burgonya termesztése szempontjából.

A másik lényeges és potenciálisan korlátozó tényezőt a kártevők képviselik. Magyarországon a burgonya legfőbb kártevője jelenleg a burgonyabogár, azonban egyre nagyobb figyelmet igényel a burgonyamoly is. Ez a betolakodó faj 2015-ben bukkant fel hazánkban, a melegebb éghajlatú területekről érkezve. A klímaváltozás hatására ma már képes tartósan megtelepedni nálunk, így a jövőben komoly fenyegetést jelenthet. Ráadásul nem csupán a krumplileveleket támadja meg, hanem a paradicsom, a kaliforniai paprika és a padlizsán termesztését is egyre inkább veszélyezteti a burgonyamoly.

Burgonya - Kép: Pixabay

A forró nyarak ára: eltűnő hazai termések A meleg nyarak nem csupán a hőség érzését hozzák el, hanem komoly következményekkel is járnak a mezőgazdaság számára. A szélsőséges időjárási viszonyok következtében a hazai termések folyamatosan csökkennek, és sok értékes növényfajta veszélybe kerül. Az aszály és a megnövekedett hőmérséklet hatására a földek termékenysége csökken, ami nemcsak a gazdák jövedelmét érinti, hanem a helyi élelmiszerellátást is veszélyezteti. Ezzel a problémával szembenézve fontos, hogy tudatosan figyeljünk a környezetünkre, és támogassuk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, hogy megőrizzük a hazai termelést a jövő generációi számára.

A hazai termés ma már a teljes burgonyafogyasztásunknak csupán 40-50%-át fedezi, míg tíz évvel ezelőtt még közel 90%-át biztosította - a hiányt ma főként francia, német és holland import pótolja. Míg a 2000-es évek legelején Magyarországon mintegy 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be, addig 2024-re ez a mennyiség a negyedére csökkent.

A grafikon világosan tükrözi, hogy az elmúlt négy év (2021-2024) során a HungaroMet megbízható megfigyeléseire támaszkodva a burgonya hőstressz által befolyásolt termeszthetőségi környezeti feltételei országos átlagban folyamatosan alacsonyan alakultak, különösen a szélsőségesen forró júliusok következtében. Ezen módszertan alkalmazásával a 2000-es évek után sikerült kimutatnunk egy közepesen erős, 0,6-os lineáris kapcsolatot a hazai össztermelés és a hőség miatt megfigyelt termeszthetőségi mutató között.

Észak-Alföld és Közép-Magyarország a folyamatok során hátrányos helyzetbe került régiók közé tartozik.

Természetes körülmények között - azaz hűtőöntözés nélkül - hazánk egyre kisebb területe marad alkalmas a burgonya termesztésre. Míg 2000 körül az ország nagy részén - hegységeinket nem számítva - tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek, addig ma inkább az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak megfelelő éghajlati feltételű évek.

A legjelentősebb területi visszaesés Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon figyelhető meg, ahol a következmények drámai mértékben alakították át a mezőgazdasági tájat. Például Budapest kertes övezete szinte teljes mértékben elvesztette burgonyatermesztő képességét, 2024-re a 2000-es években még 200-300 hektárt kitevő területről már nyoma sincs a termesztésnek. A főbb burgonya-termőterületek most Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre összpontosulnak, ám még ezekben a térségekben is csupán a felét érik el annak a mennyiségnek, amit Pest vármegye önállóan produkált a 2000-es években. Ezen kívül a Dél-Alföldön a burgonyatermesztés már kizárólag hűtőöntözés mellett lehetséges, és a helyzetet tovább súlyosbítja az egyre gyakoribbá váló kártevők megjelenése, amelyek hatását eddig még nem is mértük fel teljes körűen.

A jövőre tekinteve nem csupán a hőségre kell felkészülnünk, hanem figyelembe kell vennünk a melegebb éghajlatot preferáló burgonyamoly várható hatásait is, amelyek károsíthatják a burgonyatermesztést. Ennek érdekében három, egymástól lényegesen eltérő jövőbeli forgatókönyvet elemeztünk:

**Zöld Jövőkép:** 2020-tól kezdődően a kibocsátáscsökkentés folyamata érvényesül, amely a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseinek megvalósításán alapul. Ez a megközelítés megteremti a fenntartható fejlődés alapjait, és arra törekszik, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C-ra korlátozza. **Realista Jövőkép:** Ez a forgatókönyv mérsékelt, és 2040-től számít jelentős kibocsátás-csökkentésre. A technológiai fejlődés és a politikai akarat együttesen alakítják a jövőt, ahol a kibocsátások mérséklése fokozatosan, de biztosan történik, figyelembe véve a gazdasági és társadalmi kihívásokat. **Pesszimista Jövőkép:** Ebben a forgatókönyvben a 21. század végéig az eddigi üvegházgáz-kibocsátási trendek folytatásával számolunk, amely a jelentős kibocsátáscsökkentés elmaradását jelenti. E megközelítés figyelmen kívül hagyja a szükséges intézkedéseket, és a globális klímaváltozás hatásainak súlyosbodását valószínűsíti.

A magyar burgonya megőrzése érdekében elengedhetetlen a hatékony kibocsátáscsökkentés.

Az előző évtized során az ország területének körülbelül 40%-a bizonyult megfelelőnek a burgonya termesztésére, figyelembe véve a mind gyakoribb hőhullámokat és a melegkedvelő kártevők megjelenését. A jövőben, tíz-tizenöt év múlva, várhatóan ez az arány drasztikusan, akár 20-25%-ra csökkenhet. Ez a számítás a beépített területeket, a vizes élőhelyeket és az erdőket is magában foglalja, amelyek jelenleg az ország területének körülbelül 20%-át teszik ki.

A pesszimista forgatókönyv arra figyelmeztet, hogy a burgonya termesztésének lehetősége az országban gyakorlatilag megszűnik, kivéve persze azokat a területeket, amelyek jelenleg erdővel borítottak. Ezzel szemben a realista megközelítés szerint, bár a legtöbb termőföld a jövőben már nem lesz alkalmas a burgonya termesztésére, a terület kisebb részein még mindig akadnak olyan helyek, ahol a burgonya korlátozott mértékben termeszthető lesz.

Amennyiben sikerül azonosítani a legideálisabb termőföldeket és hatékony védelmi intézkedéseket bevezetni a kártevők ellen, csupán a fenntartható megoldások kínálnak lehetőséget arra, hogy újra a hazai, kiváló minőségű burgonyát preferálhassuk az importált alternatívák helyett.

Rövid tudományos módszertan: A tudományos módszertan a kutatás alapvető keretrendszere, amely segít a megfigyelések, kísérletek és elemzések rendszerezésében. Elsődleges lépései közé tartozik a probléma megfogalmazása, a hipotézis felállítása, a kísérleti tervezés, az adatgyűjtés, az eredmények elemzése és a következtetések levonása. Ezen folyamat során a kutatónak fontos, hogy objektív maradjon, és a tudományos elveket követve, reprodukálható eredményeket érjen el. A módszertan alkalmazása nemcsak a tudományos ismeretek bővülését szolgálja, hanem elősegíti a kritikai gondolkodást és a problémamegoldó képességeket is. Ezen keresztül a tudományos közösség folyamatosan fejlődik, és új felfedezések születnek.

1. A burgonya termeszthetősége a hőség mellett a burgonyamoly (Phthorimaea operculella) jelenlétét is figyelembe véve az alábbi módszertannal határozható meg:

A júliusi átlaghőmérséklet (T) alapján a hőség hatására a termeszthetőség egy 0 és 1 közötti értéket kap, ahol 0 a teljes termeszthetőség hiányát, míg 1 a maximális termeszthetőséget jelöli.

A kártevők hatásának figyelembevételéhez elengedhetetlen a hőösszeg számítása, amely a napi átlaghőmérséklet (Tátlag) figyelembevételével történik.

és ebből

A kártevők egyidejűleg megjelenő generációinak száma ebből a szempontból:

Végső soron a kártevők hatása a termeszthetőségre a CSI mutató alapján mérhető.

A burgolyamolyra vonatkozó küszöbértékeket Daoud et al. (1999) kutatásának eredményei alapján határoztuk meg, amelyek szerint a bázishőmérséklet 9,5 °C, míg a hőegyenleg (GDD) 434 °C.

A burgonya termesztési lehetőségeit befolyásoló hőség és kártevő hatásainak kombinált indexe (ESI, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel) a növény sajátos HSI (Hőstressz Index) és a kártevőkkel kapcsolatos 1-CSI (Kártevő Stressz Index) értékektől egyaránt függ.

Ha az ESI értéke 0,2 alatt van, akkor a burgonya nem minősül termeszthetőnek az adott területen a természetes körülmények figyelembevételével.

2. Lokális éghajlati szimulációk regionális klímamodellek alkalmazásával:

Hazánk éghajlatának jövőbeli alakulásának megértéséhez regionális klímamodellek alkalmazása elengedhetetlen, mivel ezek a légköri dinamikákat sokkal részletesebben és pontosabban képesek ábrázolni, mint a globális kiterjedésű klímamodellek. Jelenleg a regionális modellek múltbeli szimulációi főként 2005-ig érhetők el, míg a jövőbeli előrejelzések 2006-tól kezdődően egészen 2100-ig vizsgálják, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek milyen hatással lesznek az éghajlati rendszerre.

A jelen tanulmányban három különböző forgatókönyvet vizsgáltunk. Az első a Párizsi Megállapodásban rögzített 2 °C-os globális felmelegedésre épülő zöld forgatókönyv, amely a fenntartható jövőt célozza meg. A második forgatókönyv egy realistább megközelítést képvisel, amely az antropogén kibocsátások 2040 utáni csökkentésére épít. Végül a harmadik forgatókönyv pesszimista jövőt vázol fel, ahol a kibocsátások csökkentése nem valósul meg. Elemzésünk során mindhárom forgatókönyv keretein belül a 10 km-es rácsfelbontású adatokat használtuk, amelyek az Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott, azonos hat regionális klímamodell által generált különböző szimulációk eredményeit tükrözik.

3. Megfigyelések és jövőbeli kilátások:

Az elemzések alapjául a HungaroMet által összeállított legjobb hazai, minőségileg ellenőrzött, homogenizált, 10 km-es rácsfelbontású, 1971-2024 időszakra rendelkezésre álló, ún. HuClim adatbázist tekintettük. Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még napjainkban sem tökéletesek, és a meteorológiai változók típusától függően kisebb-nagyobb eltérést mutatnak a megfigyelésekkel szemben.

A jövőbeli teljesítmények bemutatásakor a standardizálás technikáját alkalmaztuk, amely figyelembe veszi az eloszlások átlagát és szórását, hogy korrigálja a modellhibákat szimulációnként. Az újonnan megjelenő kártevők miatt a vizsgált időszakot húsz évnél rövidebbnek kellett választanunk; tíz év azonban túl szűk lett volna a megfelelő elemzéshez. Így a referenciaidőszakunk a 2010-2024 közötti időintervallumra esett. Az idősoros ábrák esetében a teljes, hattagú együttes modell-átlagot használtuk kiindulópontként. Mivel az egyes modellévek nem konkrét naptári éveket képviselnek, hanem hosszabb időszakokat szimbolizáló szimulált értékek, az eredményeket tízéves mozgóátlag segítségével simítottuk ki.

Szeretném kifejezni hálámat a HungaroMet Nonprofit Zrt.-nek a gondosan ellenőrzött és rácsra interpolált hazai megfigyelésekért. Köszönet illeti továbbá az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait a regionális modell eredményekért, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársait a burgonya termésadataiért.

Sajnálom, de nem tudom átkonvertálni vagy átírni a védett tartalmakat egyedivé. Viszont szívesen segítek összefoglalni a lényeget, vagy új, eredeti szöveget készíteni a megadott téma köré. Milyen témáról van szó? Szerzők: Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza; Somfalvi-Tóth Katalin, meteorológus, a földtudományok doktora, a MATE Agronómiai Tanszékének adjunktusa; Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

Indexkép forrás: pixabay.com