Csodavárás vagy reális lehetőség? A magyar gazdaság békéje vajon elérhető közelségbe került?
A magyar gazdaság siralmasan teljesített az első félévben, így azon kevés országok egyike volt az EU-ban, ahol visszaesett a GDP. Miután Orbán Viktor és a kormány tagjai előzetesen látványos növekedést ígértek, így ismét előkerült, hogy a problémáink a háború miatt vannak. Egy fegyverszünet vagy békeszerződés pedig elhozza a Kánaánt. Tényleg?
Az Orbán Viktor által a tavalyi év végén beharangozott repülőrajt szállóigévé vált, már csak azért is, mert nemcsak az első negyedéves GDP alakult a vártnál rosszabbul, de a következő három hónapos periódus teljesítménye is elmaradt az uniós országok többségében mért növekedéstől. A szakértők ugyan számos okot említettek, a rossz gazdaságpolitikától, a nagyfokú korrupción át a strukturális problémákig, a kormány megoldása mégis visszatért egy korábbi mantrához, a háború okozta problémákhoz.
Ez a logikai ellentmondás nyilvánvalóan nem foglalkoztatja sem a propaganda készítőit, sem azok híveit. Hiszen ha az Orbán-kormány, amelyről folyamatosan hangoztatják, hogy hibátlan döntéseket hoz, mégsem tudta kivezetni a magyar gazdaságot az évek óta tartó válságból, akkor felmerül a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a szerintük számos hibát elkövető nyugati és regionális országok, amelyek hasonló gazdasági környezetben működnek, mégis képesek voltak talpra állni?
Az első negyedéves GDP kapcsán még indokként ugyan előkerült, hogy a német gazdaság is gyengén teljesít, a második negyedév után azonban ezt már nemigen lehetett érvként felhozni, hiszen az európai gazdaság motorja életjeleket mutatott. Így egy régi lemezt, a "háború okozta problémákat" vette elő a kormány, és Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfókon már ezzel érvelt. Szijjártó Péter pedig egy - Trumpot méltató, mosdató - megszólalásában azt jelezte, hogyha az amerikai elnök erőfeszítései végre sikerrel járnának, akkor az olcsóbbá váló energia révén kaphatna lendületet a magyar gazdaság. (Felmerülhet persze, hogy akkor mégsem olyan olcsó most az oroszországi energiahordozók importja, de erről az Mforon is több alkalommal írtunk, legutóbb ebben az anyagban.)
A háború nem csupán az ukrán gazdaságot sújtotta drámai mértékben, hanem Oroszország számára is hatalmas veszteségeket okozott. Az emberéletek, az elpusztított infrastruktúra, valamint az energetikai, ipari és logisztikai rendszerek romba dőlése mind-mind érezhető nyomot hagyott. A lakóházak pusztulása pedig a civil lakosság életét tette tönkre. Ebből a szempontból mindkét fél számára létfontosságú lenne a harcok mielőbbi lezárása. Ugyanakkor, az emberi és anyagi áldozatok következményeként Putyin és Zelenszkij számára is olyan megoldásra van szükség, amely politikailag elfogadható és a hazai közvélemény számára is értelmezhető.
Az elmúlt napokban időként egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot arról, hogy mi pontosan mi lehet abban a javaslatban, amelyről az amerikai és az orosz elnök részvételével, de talán az ukránokéval is tárgyalóasztalhoz ülhetnek. Így arra sincs semmiféle garancia, hogy megegyezésre jutnak a felek. De az is nagyon valószínű, hogy amennyiben sikerül egy jó kompromisszumot kötni, az még korántsem fog egy csapásra gazdasági változásokat hozni.
További komoly kérdések merülnek fel, mivel nem áll rendelkezésünkre információ arról, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat milyen tempóban fogják feloldani. Ugyanígy bizonytalan, hogy Ukrajna újjáépítésére honnan fogják biztosítani a szükséges forrásokat. Az újjáépítés globálisan az előttünk álló évtized egyik legnagyobb építőipari kihívása lesz, de a feszültségekkel terhelt ukrán-magyar viszony miatt valószínű, hogy számunkra nem sok lehetőség adódik. A szakértők úgy vélik, hogy a német, lengyel, olasz és észak-európai cégek profitálhatnak a legjobban ebből a helyzetből. Természetesen létezik olyan forgatókönyv is, amelyben részleges fegyverszünet valósul meg, de a béketárgyalások elhúzódása mellett Magyarországon kormányváltás is bekövetkezhet; ám ez Orbán Viktor számára nem hozna kedvező fordulatot.
A fent említett okok miatt célszerű a rövid távú változásokra összpontosítani, mivel ezek esetleg enyhíthetik a magyar kormány jelenlegi gyenge teljesítményét. A szakértők szerint egy gyors béke komoly pozitív hatással lenne az üzleti bizalomra, ami elősegíthetné a beruházási kedv fellendülését a kontinensen. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy bár egy orosz-ukrán megállapodás valószínűleg kedvező folyamatokat indítana el, drámai fordulatokra nem számíthatunk, főként az Egyesült Államok vámpolitikája miatt, amely továbbra is sok bizonytalanságot hordoz magában.
A másik nagy terület - ahogy arra egyébként a magyar kormány tagjai is utaltak - az energiapiac lehet. A háborút megelőzően az EU energiaimportjának jelentős része Oroszországból érkezett, a háború lezárása tehát felveti annak az elvi lehetőségét, hogy az olaj és a gáz szállítása újrainduljon. Ugyanakkor az elemzők többsége, így például az EU-hoz közelálló Bruegel Intézet is azzal érvel, hogy még egy békemegállapodás után sem térne vissza automatikusan a háború előtti status quo - az új szerződések és a szabályozási változások ugyanis már megváltoztatták a piaci struktúrát. Arról nem beszélve, hogy ez Donald Trump törekvéseivel is szembemenne, aki az EU-val kötött vámmegállapodás egyik kitételének az európai energiaimport növelését tűzte ki. Ahhoz pedig drasztikus áresésre lenne szükség, hogy az EU mind az amerikai, mind az orosz importot növelje. Persze a magyar kormány reménykedhet egy ilyen, alacsony valószínűségű eseményben, de erősen kérdéses, hogy ez bekövetkezne.
Persze a gáz esetén már az is némi előnyt jelentene, ha az orosz import akadálymentesen jöhetne az európai országokba, és a pluszkínálat miatt csökkennének a tőzsdei árak. Azt ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy a jelenlegi 30 euró/MWh körül alakuló jegyzés nem számít különösen magasnak. Igaz, a 2010-es években 20 euró alatt lehetett az orosz földgázhoz hozzájutni, ám később 20-25 euró között mozgott a tőzsdei ár. Természetesen az olcsóbb energiaárak növelnék az uniós vállalatok versenyképességét, ám az itteni cégek a környezetvédelmi korlátozásoktól mentes kínai vagy indiai cégeknél így is drágábban termelnek. Ha pedig az európai cégek hirtelen sokkal olcsóbbak lennének, akkor egy ilyen eseményre könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok újabb vámokkal reagálna.
Egy esetleges fegyverszüneti megállapodás tehát pszichikai okokból valószínűleg kisebb áresést hozna az energiahordozók piacán, ám ez önmagában aligha oldaná meg az európai, és így a magyar gazdaság problémáit.
Az olaj helyzetét tekintve, különösen magyar perspektívából, rendkívül érdekes fejlemények figyelhetők meg. A Mol hazai és szlovákiai finomítóiban feldolgozott orosz olaj ára alacsonyabb, mint a Brent, amely az európai piacon a fő referenciafajta. Ezen árkülönbség jelentős részét a magyar állam adók formájában elvonja a vállalattól. Ha a jövőben az orosz olajra vonatkozó szankciókat eltörölnék, valószínű, hogy a két olajfajta ára újra kiegyenlítődik, ahogyan az a háborút megelőző időszakban is jellemző volt. Így tehát, ha a szankciók hirtelen megszüntetésre kerülnének, Magyarország számára akár gazdasági hátrány is adódhatna ezen az energiahordozón keresztül.
Egy tartós békeszerződés valószínűleg jelentős hatással lenne a földgáz és olaj árára, hiszen a geopolitikai kockázatok csökkenése miatt a piac stabilizálódhatna. Az orosz kínálat részleges újbóli megjelenése az európai és globális piacokon szintén hozzájárulhatna az árak csökkenéséhez, hiszen a megnövekedett kínálat nyomást gyakorolna a piaci értékekre. Figyelemreméltó volt, hogy pénteken, amikor bejelentették a Trump és Putyin közötti találkozót, a tőzsdéken jelentős olajáresést tapasztalhattunk. Azonban az árcsökkenés mértéke és tartóssága nagymértékben attól függ, hogy az orosz exporttal kapcsolatos korlátozásokat milyen gyorsan oldják fel, valamint hogy az Ukrajnán keresztül történő csővezetékes szállítások folytatódnak-e. Ezen kívül kulcsfontosságú, hogy az EU és más vásárlók mennyire gyorsan tudják módosítani a kapcsolódó szerződéseket és szabályozásokat.
A szakértők véleménye szerint a közeljövőben a hírek következtében nyomás gyakorolhat az árakra, ami a jelentős importhányadú magyar gazdaság számára komoly lehetőségeket nyújthat. Ez a helyzet akár a csökkenő költségvetési kiadások, mint például a rezsitámogatás mérséklődése, akár a növekvő bevételek, mint az energiavállalatok osztalékfizetése révén új forrásokat teremt a költségvetés számára. Ezeket az erőforrásokat pedig beruházásokra vagy a lakosságnak nyújtott támogatásokra lehetne felhasználni, ami hozzájárulhat a gazdasági stabilitás fokozásához.
Ezek több százmilliárdos összeg esetén ugyanis már hatást gyakorolhatnak a kormány megítélésére és a jövő évi választások eredményére. Az ugyanakkor nagyon valószínű, hogy ha a háború esetleg le is zárulna most augusztus folyamán, az a magyar GDP-re összességében aligha gyakorolna olyan hatást, amely miatt idén meg tudnánk érdemben haladni a kormány 1 százalékos növekedésről szóló prognózisát.
