A jegybank végrehajtotta a döntését: fő céljuk, hogy megerősítsék a világ egyik legnagyobb kötvénypiacának stabilitását.
A magyar gazdaság kilátásaival, helyével az újraformálódó világgazdasági rendben kiemelten foglalkozunk a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Ne maradj le róla, jelentkezz Te is!
Megtartotta júniusi ülését a japán jegybank monetáris tanácsa, mely során az alapkamat szintjéről és a jelenleg is zajló kötvényvásárlási program jövőjéről hoztak döntést. Az elemzői várakozással összhangban a tanács változatlanul hagyta az alapkamatot, melynek mértéke továbbra is 0,5 százalék lesz. A gazdaság szempontjából fontosabb döntés a jegybank eszközvásárlási programjához kötődött, célja pedig a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzése volt. A monetáris tanács határozata alapján a központi bank továbbra is folytatja az eszközvásárlási programon keresztüli szigorítást, melynek üteme azonban fokozatosan lassulni fog 2026 áprilisától kezdődően.
A világ számos országához hasonlóan Japán jegybankja is az utóbbi évtized folyamán rendszeresen alkalmazta a mennyiségi lazítás módszerét. E stratégia célja a hosszú távú hozamok alacsonyan tartása volt, amelyet kötvényvásárlások révén próbáltak elérni, ezáltal serkentve a gazdaság keresletét. Az inflációs veszélyek fokozódása és a globális kamatkörnyezet emelkedése következtében azonban az utóbbi pár évben a program fokozatos lassításába (tapering) kezdtek, ami a jegybanki mérleg szűkítésével járt, s ez a folyamat lényegében szigorítást jelentett a piacon. A jegybanki mérleg szűkítése általában a vásárlások fokozatos csökkentésével indul, ezt követi a vásárlások teljes leállítása, amikor a jegybank már csak megvárja a kötvények lejárati idejét. A folyamat végső szakaszában pedig a kötvények piaci értékesítése következik, amely nemcsak a mesterséges kereslet megszüntetését célozza, hanem a kínálat bővítésén keresztül is hozzájárul a hozamok emelkedéséhez. Ennek a folyamatnak a végeredménye általában a magasabb kamatkörnyezet, amely a vállalatokat és háztartásokat arra ösztönözheti, hogy csúsztassák a fogyasztást és a beruházásokat, így mérsékelve a gazdasági növekedést.
A döntéshozóknak főként két kockázatra, a növekvő inflációra és a kötvénypiac instabilitására kellett reagálniuk.
2025 tavaszán ismét gyors ütemben emelkedni kezdtek a fogyasztói árak, és az áprilisi drágulás mértéke, mely 3,6 százalékot ért el, több mint kétéves rekordot döntött meg az ázsiai szigetországban. Ez azt jelzi, hogy az infláció jelentősen túllépte a 2 százalékos jegybanki célt, a piaci várakozások pedig még mindig instabilak - hívják fel a figyelmet az ING közgazdászai. A helyzetet tovább bonyolítja az amerikai elnök, Donald Trump által bevezetett vámintézkedések következtében kialakuló kereskedelmi háború, amely az elemzők szerint komoly következményekkel járhat a jövőbeni bértárgyalásokra nézve.
A fogyasztói árak növekedése mellett a japán kötvénypiaci folyamatok is aggodalommal tölthették el a jegybankárokat, májusban ugyanis több évtizede nem látott szintre emelkedett a 30 éves lejáratú papírok hozama (3,2 százalék). Ezzel párhuzamosan a volatilitás (árfolyam-ingadozás) is magasabb lett, a monetáris tanács tagjai pedig úgy érezték, hogy konkrét beavatkozásra van szükség a piacok stabilizálásához. A japán jegybank korábban kötvényvásárlási programmal igyekezett biztosítani a piacok stabilitását és csökkenteni a hosszú lejáratú hozamokat, az inflációs kockázatok erősödése miatt azonban az elmúlt években elkezdődött a vásárlási ütem lassítása. A BoJ ezen lépésével elsősorban az árstabilitást kívánta visszaállítani, a kereslet csökkenése ugyanis felfelé mozdítja a hozamokat, amely hosszú távon hűti a reálgazdaságot. Idén tavasszal ugyanakkor több tényező (jegybanki kötvénytulajdon visszaszorulása, bankok és biztosító társaságok befektetéseinek csökkenése, világgazdasági és geopolitikai kockázatok erősödése és a költségvetési deficit növekedése) is befolyásolta a keresleti viszonyokat, melynek együttes hatása a hozamok és a bizonytalanság megugrását eredményezte.
Erre reagált a japán jegybank júniusi döntésében, a kötvénypiac instabilabbá válása ugyanis indokolttá tette a mennyiségi szigorítás lassítását.
A döntés kommunikációja során Kazuo Ueda, a BoJ elnöke a lazító monetáris politika szemléletét (dovish) erősítette, de nem zárta ki a kondíciók (kamatok, jegybanki mérleg) szigorítását sem, amennyiben az inflációs nyomás tovább erősödik. Mindezek mellett Ueda kiemelte a gazdasági környezet bizonytalanságát is, mely az alkalmazott stratégia rendszeres felülvizsgálatra ösztönzi a japán jegybankot. Mindezek alapján az ING közgazdászai egy kamatemelést valószínűsítenek az év végéig, míg az eszközvásárlási program következő felülvizsgálata 2026 januárjában történhet meg.
