A német külügyminiszter szívszorító és drámai beismerést tett, amely felkavarta a politikai vizeket.

A Patriot rendszerek nem biztosítanak megfelelő védelmet az újabb generációs fegyverekkel szemben a konfliktusok során. Ezt a megállapítást Annalena Baerbock külügyminiszter irodája rendelte meg, és a Bundeswehr légvédelmi szakértői dolgozták ki.

A dokumentum állásfoglalása szerint a jelenlegi Patriot rendszerek nem képesek hatékonyan semlegesíteni az Oresnyik nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. A jelentés rámutat, hogy a rakéta kiemelkedő sebessége, manőverezési képessége és a több robbanófej jelenléte miatt a sikeres elfogás inkább a véletlen szerencsén múlna, mintsem a precíziós célzott intézkedéseken.

A jelentés súlyos aggodalmakat fogalmaz meg Németország védelmi kapacitásaival kapcsolatban, és sürgető fejlesztési szükségletekre hívja fel a figyelmet. Ez a helyzet komoly kihívások elé állítja a német védelmi stratégiát, ugyanakkor hangsúlyozza a korszerű légvédelmi rendszerek beszerzésének elengedhetetlen fontosságát.

A világ figyelme Moszkva új ballisztikus rakétája felé fordult, mikor Oroszország a közepes hatótávolságú Oresnyik hiperszonikus rakétarendszerével reagált az amerikai ATACMS rakéták által indított korábbi ukrán támadásra. Ezt a csapást a kelet-ukrajnai Dnyipró városában található Juzsmas rakétagyártó üzem ellen hajtották végre. Az indítás pontos helyét nem sikerült meghatározni, de lehetséges, hogy a Kapusztyin Jar, a Pleszeck űrközpont vagy a Domabarovszkij bázis (Jasnaja) volt a forrás.

Vlagyimir Putyin a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének legutóbbi csúcstalálkozóján ismertette az új Oresnyik rakéta néhány figyelemre méltó jellemzőjét, amelyet egy nukleáris töltettel rendelkező rakétához hasonlított. Az orosz-ukrán konfliktus következtében fokozódó eszkalációs kockázatokra reagálva Moszkva nemrégiben felülvizsgálta nukleáris doktrínáját. Ezen kívül a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztési Tanácsának moszkvai ülésén Putyin már arról is említést tett, hogy:

Az Oresnyik az interkontinentális ballisztikus rakéták továbbfejlesztett változata, amely képes nagy pontossággal elérni távoli célpontokat, extrém sebességének köszönhetően a legnehezebb felderíteni és lelőni. A rakéta rendszere a "Post Boost Vehicle" (PBV) technológiát alkalmazza, amely a végső pályakorrekciókért és célpontba való bejuttatásért felelős. A hipergolikus hajtóanyagok lehetővé teszik a gyors és hatékony indítást, különösen az űrben végrehajtott manőverek során, írta a Rocket Science.

Az RS-26 Rubezh egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amelynek fejlesztése több mint 13 évvel ezelőtt, 2011-ben indult el. A projektek sorát 2018-ban felfüggesztették - olvashatjuk a Russianforces.org szakportálon. Az RS-26 a Jarsz szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) alapjaira épül. Érdekesség, hogy a Rubezh korai tesztje során 5800 kilométeres hatótávolságot mértek, ami már bőven az interkontinentális rakéták kategóriájába tartozik.

Az Oresnyik rakéta romboló potenciálja a rajta található robbanófej típusától függ. Ezek a ballisztikus rakéták jellemzően két fő kategóriában érhetők el: a konvencionális robbanóanyagokkal, amelyek jelentős erejükkel bírnak, vagy a nukleáris fegyverekkel, amelyek pusztítása szinte felmérhetetlen. E két variáció révén a rakéta rombolóereje rendkívül magasra tehető.

Hagyományos robbanószerkezet, amely a katonai alkalmazások világában régóta jelen van. Ezek a robbanófejek jellemzően mechanikai vagy kémiai alapú detonációs rendszerekkel működnek, és céljuk a maximális pusztítás elérése. A hagyományos robbanófejek különféle formákban és méretekben készülnek, és alkalmazásuk széles spektrumot ölel fel, a stratégiai bombázástól kezdve a taktikai hadműveletekig. E szerkezetek hatékonysága és megbízhatósága azonban komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel, különösen a civil lakosság védelme szempontjából.

Az Oresnyik, hagyományos robbanóanyaggal felszerelve, kiválóan alkalmas pusztító csapások végrehajtására katonai létesítmények, parancsnoki központok és stratégiai infrastruktúrák ellen. Robbanóereje a GBU-4/B MOAB légibomba erejével vethető össze, amely képes széleskörű rombolást végezni.

Nukleáris robbanófej: a modern hadviselés legfélelmetesebb és legbonyolultabb eszközei közé tartozik. Ezek az energiaforrások nem csupán hatalmas pusztítást képesek végezni, hanem a geopolitikai egyensúlyt is alapjaiban rengethetik meg. A nukleáris fegyverek fejlesztése és elterjedése komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel, hiszen egyetlen robbanás képes több millió életet megváltoztatni, vagy akár véglegesen eltüntetni. Az emberi találékonyság és technológia csúcsát képviselik, ugyanakkor a felelősség súlya is hatalmas, hiszen a világ békéje sok szempontból a kezükben van.

Az Oresnyik nukleáris töltettel felszerelve interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) kategóriájába tartozhat, hasonlóan az orosz Topol-M vagy az amerikai Minuteman III rakétákhoz. Ezek robbanóereje általában 300 kilotonna és 1 megatonna közötti, ami azt jelenti, hogy egyetlen robbanás ereje akár 300 000-1 000 000 tonna TNT robbanásának felelhet meg.

A Hirosima elleni atomtámadás során 1945. augusztus 6-án bevetett "Little Boy" bombája 15 kilotonnás robbanóerejével hatalmas pusztítást okozott, ám ez a hatás csupán töredéke annak, amivel az Oresnyik esetleges nukleáris töltete rendelkezik. Az összehasonlítás rávilágít arra, milyen elképesztő mértékű lehetőségek rejlenek a modern nukleáris fegyverekben.

Topol-M rakéta: Az Oresnyikében és képességeiben hasonló, robbanóereje 800 kilotonna.

B83 nukleáris bomba: Az Egyesült Államok legerősebb aktív bombája, amely 1,2 megatonnás, és az Oresnyik maximális robbanóereje ehhez közelíthet.