A britek radikális módosításokat eszközölnek a választási rendszerükben, ami lehetővé teszi, hogy a fiatalok, köztük a kamaszok is, beleszóljanak az ország jövőjébe.

Nagy‑Britanniában történelmi jelentőségű fordulat jöhet a választási rendszerben: hamarosan 16 éves kortól válhatnak jogosulttá a fiatalok a szavazásra. Ezzel párhuzamosan a választási rendszer átfogó átalakuláson megy keresztül: egyszerűbb regisztráció, több elfogadott igazolvány, szigorúbb pénzügyi ellenőrzés és erőszak-megelőzési intézkedések. A cél: a demokratikus részvétel növelése, a bizalom visszaállítása és a külföldi befolyás kiküszöbölése.

A brit Munkáspárt kormányának legfrissebb bejelentése szerint a következő országgyűlési választásokig a választójog alsó korhatára 18 évről 16 évre csökken az Egyesült Királyság egész területén. Ez a lépés a baloldal egyik központi ígérete volt a 2024-es választási kampány során, és összhangban áll a már Skóciában és Walesben alkalmazott helyi szabályozásokkal - számolt be róla a The Guardian. A brit kormány érvei között szerepel, hogy a fiatal generációt, amely már 16 évesen dolgozik, adózik, sőt hadseregben is szolgálhat, minél előbb be kell vonni a demokratikus folyamatokba. Az első visszajelzések rámutatnak arra, hogy a kabinet célja a fiatal szavazói aktivitás fokozása is lehet, hiszen 2024-ben mindössze 59,7 százalékos részvételi arányt regisztráltak a választásokon, ami több mint két évtizede a legalacsonyabb szint.

A szavazati jog kiterjesztése egy átfogó választási reformcsomag része, amelynek célja a részvétel ösztönzése és a demokráciába vetett bizalom helyreállítása. A csomag részeként új igazolványokat - például bank- és veteránkártyákat - is elfogadnak majd a szavazáshoz, hogy megkönnyítsék a választójog gyakorlását.

Túl sokáig tűrtük, hogy a közbizalom megingjon a demokráciánk iránt. Most elérkezett az idő, hogy aktívan fellépjünk a részvétel akadályainak lebontásáért, és biztosítsuk, hogy mindenki, beleértve a 16 éveseket is, részt vehessen a demokratikus folyamatokban. Ez a lépés nem csupán a fiatalok hangjának megerősítését szolgálja, hanem egy erősebb és igazságosabb társadalom megteremtésének alapját is képezi.

- jelentette ki Angela Rayner, a miniszterelnök-helyettes.

A reformcsomag másik lényeges aspektusa a külföldi politikai befolyás elleni határozott fellépés. A kormány a kampányfinanszírozási szabályok szigorításával kívánja meggátolni a külföldi forrásokból, illetve stróman cégeken keresztül történő adományozást. Minden politikai adomány szigorúbb ellenőrzési folyamaton fog átesni, és a pártoknak be kell bizonyítaniuk, hogy az adományozó vállalatok valóban aktívan működnek az Egyesült Királyságban vagy Írországban.

A szabályszegők akár 500 ezer fontos (kb. 230 millió forintos) bírságra számíthatnak, és a hamis nyilatkozatokat büntetőjogi eljárás követheti. A "Tudd, ki az adományozód" elvet is bevezetik: a pártoknak kockázatelemzést kell végezniük az adományozók hátteréről.

A változások a politikai szereplők védelmét is szolgálják. A jövőben nem lesz kötelező a jelöltek lakcímének feltüntetése a kampányanyagokon, és szigorúbb büntetést kaphat, aki zaklatja vagy megfélemlíti a kampányolókat. Az ilyen elítéltek a jövőben nem is indulhatnak választáson.

A kormány javaslatára természetesen az első kritikák is gyorsan megfogalmazódtak: az ellenzék szerint a munkáspárti kabinet célja nem más, mint politikai előnyök szerzése a korhatár módosításával. Nagy-Britanniában, ha valaki még nem töltötte be a 18. életévét, számos dologtól el van tiltva: nem vásárolhat alkoholt vagy cigarettát, nem léphet fegyveres konfliktusba, nem vállalhat esküdtszéki feladatokat, és nem végezhet rajta plasztikai beavatkozást vagy tetoválást sem. A kormány kiemelten figyel arra is, hogy a fiatalok ne férhessenek hozzá éles eszközökhöz, nehogy balesetet okozzanak maguknak vagy másoknak, sőt, egyes online áruházakban evőeszközöket sem rendelhetnek, amíg el nem érik a felnőttkort.

A brit Munkáspárt kormányának szándéka, hogy a 16 és 17 éves fiatalok szavazati jogot kapjanak, nem példa nélküli jelenség. Ausztriában már a tizenhat évesek élhetnek e jogukkal, míg Németországban tavalyi évben a szavazási korhatárt csökkentették az európai választások kapcsán. Ezen kívül több más ország is hasonló reformokat vezetett be, jelezve a fiatalok politikai részvételének növekvő fontosságát.

A The Washington Post egyik korábbi cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a választójogi korhatár csökkentése valószínűleg segítene a fiatalok körében az élethosszig tartó szavazási szokások kialakításában. A kutatások azt mutatják, hogy a választási részvétel megszokottá válik: azok a fiatalok, akik a választási időszak előtt pár hónappal lépik át a választókorhatárt, sokkal valószínűbb, hogy a következő választásokon is részt vesznek. Azonban a választóvá válásukat követő években a fiatal szavazók részvételi aránya drámai mértékben csökken, és különösen igaz ez azokra, akik elhagyják a szülői otthont, mivel ők gyakran évekre abbahagyják a szavazást. Ezért ha egy fiatal 16 vagy 17 éves korában kezd el szavazni, miközben még a családi fészekben él, nagyobb eséllyel alakul ki nála az életen át tartó szavazási szokás.

A választójogi korhatár csökkentésének egyik gyakran emlegetett érve az, hogy ha a fiatalok részt vesznek a szavazásban, akkor a szüleik is nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy elmenjenek szavazni. Egy dán kutatás azt az érdekes jelenséget tárta fel, amelyet "felfelé csordogáló" hatásnak neveznek. Ez azt jelenti, hogy a szülők a gyermekeik szavazási aktusát követve maguk is szavaznak, ami egyrészt példamutatás, másrészt pedig a polgári értékek átörökítése szempontjából is fontos.