Hihetetlen, de február óta az európai áramárak a felére csökkentek.

Az év elején drámaian megugró áramárak után áprilisra érezhetően enyhült az európai energiafogyasztók terhe: a kontinens legtöbb országában gyakorlatilag megfeleződtek a nagykereskedelmi villamosenergia-árak a februári csúcsokhoz képest. A háttérben az áll, hogy véget ért a téli fűtési szezon, ezzel együtt pedig jelentősen visszaesett a földgáz iránti kereslet, miközben a napenergia-termelés látványosan megindult.

A 2025-ös év első negyedévében az európai fogyasztók szembesültek a rendkívül magas árakkal. Ennek hátterében a kedvezőtlen időjárási viszonyok és az azokból eredő energiatermelési eltérések álltak. A gyengébb szélviszonyok következtében a kontinens szélenergia-termelése 15 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva – áll a Reuters riportjában.

Mivel a szélenergia az európai villamosenergia-mix körülbelül 13%-át képviseli, a hiányzó energiát más forrásokból kellett pótolni.

Ez végül a gázerőművek felpörgetésével történt meg:

2025 januárja és márciusa között a gázalapú áramtermelés összesen 332 terawattórát ért el, ami 7 százalékos emelkedést jelent a 2024 első negyedévéhez viszonyítva. Ez a szám a legmagasabb szintet jelzi 2022 óta. Ezzel a gáz aránya az európai áramtermelésben 24 százalékról közel 26 százalékra nőtt.

Ki kell emelni tehát, hogy a gáz továbbra is a legnagyobb arányban használt energiahordozó az európai villamosenergia-termelésben. Ez jól mutatja, hogy a rendszer rugalmasságának biztosítása, a megújulók ingadozó teljesítményének kiegyensúlyozása érdekében a gázalapú termelés továbbra is központi szerepet játszik az energiamixben. A második helyen a nukleáris energia (20%), míg a nap- és szélenergia együttesen az uniós áramtermelés 18%-át adja.

A megnövekedett kereslet természetesen jelentős hatással volt az árak alakulására - és ezt két szempontból is megfigyelhetjük. Az első negyedévben tapasztalt keresletrobbanás, valamint más tényezők következtében az európai gáz ára február közepéig drámai emelkedésen ment keresztül. Ezt követően azonban a kiéleződő geopolitikai helyzet és a kereskedelmi feszültségek következtében az árak szinte a felére csökkentek.

A földgáz alapú áramtermelés növekvő aránya miatt az energiaszolgáltatók kénytelenek voltak a megnövekedett költségeket részben a fogyasztókra átterhelni. Ez a lépés részben indokolja az év elején tapasztalt magas áramárakat.

A tél végével, március végétől kezdődően drámai átalakulás vette kezdetét. A fűtési és kiegyenlítési szükségletek csökkenésével párhuzamosan a gáz iránti kereslet is jelentősen visszaesett, miközben a napenergia-termelés folyamatosan emelkedett. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján, a téli hónapokat követően, március és június között a gázerőművek termelése Európában 25 százalékkal csökkent, és az elemzők 2025-re is hasonló tendenciákra számítanak.

A gáz iránti kereslet és ár csökkenése szoros kapcsolatban áll a villamosenergia áraival. Amikor a gáz ára csökken, az számos gazdasági és energetikai tényezőre hat. A gáz gyakran fontos tüzelőanyagként szolgál a villamosenergia-termelés során; így, ha a gáz ára alacsonyabb, a villamosenergia előállítása is kedvezőbbé válik. Ennek következtében a villamosenergia-árak is mérséklődnek. Ezen felül, a csökkenő gázkereslet a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélerőművek versenyképességét is növelheti, amelyek szintén hozzájárulhatnak a villamosenergia-árak csökkenéséhez. A piaci egyensúly és az alternatív energiaforrások fejlődése tehát közvetlen hatással van a villamosenergia költségeire, így a gáz és az elektromosság ára között szoros összefüggés figyelhető meg.

Az árampiaci árfolyambeli ingadozások legfőbb forrása az európai unió árampiacát formáló marginális árképzési modellből fakadó torzulások. Ez a piaci mechanizmus nem csupán az ellátásbiztonságot fenyegeti, hanem gyakran megakadályozza a megújuló energiaforrások által kínált alacsonyabb áramárak piaci érvényesülését is. Az Európai Unió is felismerte ezt a problémát, és már aktívan keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel javíthatnák a jelenlegi rendszert.

Milyen változásokat tükröznek a számok? Németországban, a régió legnagyobb gazdasági hatalmában, áprilisban az átlagos nagykereskedelmi áramár 72 euró/MWh körüli szinten alakult, ami pontosan a felére csökkent a februári 144 eurós csúcsértékhez képest. Hasonló mértékű árzuhanást tapasztaltak Hollandiában és Lengyelországban is, míg Spanyolországban az árak több mint 80 százalékkal estek vissza a téli csúcsidőszakhoz viszonyítva. Olaszországban, ahol általában a legmagasabb áramdíjakat találjuk Európában, jelenleg körülbelül egyharmaddal alacsonyabbak az árak.

A következő időszakban várhatóan további árcsökkenésre lehet számítani, hiszen a következő hónapokban elkezd csúcsra fut a napenergia-termelés, és ez időszakosan túlkínálatot is okozhat - egyre több negatív áramáras időszakot előidézve:

Érdemes a téma kapcsán megemlíteni, hogy a téli fűtési szezon végével megkezdődnek a gáztárolói készletek feltöltése, amely az elmúlt két év átlaga alatt alakul és jelenleg 37,5%-on áll. Ez időben elhúzódó, de stabil keresletet jelent majd a nyári hónapokban is, ami megállíthatja vagy legalábbis lassíthatja a földgáz árának további csökkenését.

Fontos megemlíteni, hogy az áramárak jelenleg már a tavalyi év átlagos szintje alatt helyezkednek el, így a további jelentős csökkenés lehetősége valószínűleg korlátozott.