"Első alkalommal Mezey György csapata miatt éreztem, hogy a futballmeccs közben könnyek szöktek a szemembe."

Milák Kristóf jelenleg a kemény edzésekre fókuszál, míg Jackl Vivien és Shane Tusup kapcsolata véglegesen véget ért.

Először Mezey György csapata miatt éreztem a könnyeket a szememben egy futballmeccs során. De nem voltam magamban, az egész ország együtt zokogott velem.

1986. június 2. - ez az a nap, amit nem felejt el a korosztályom, hiszen úgy ültünk a tévé elé, hogy megverjük a szovjeteket, aztán pedig megnyerjük az egész tornát, mert akkor nekünk volt a világon a legjobb csapatunk. És ezt nemcsak mi állítottuk, hanem mindenki más is: a ranglisták élén állt a magyar válogatott, legyőztük a brazilokat, szóval nem véletlenül mondtuk, mi vagyunk a legjobbak.

A csapat kispadján Mezey György ült, akit zseniként tiszteltünk. Ma már bátran kijelenthetjük: ő a magyar labdarúgás egyik kiemelkedő alakja volt. A nyolcvanas években olyan mélyrehatóan látta és értette a futballt, ahogyan csak kevesen a sportág történetében.

Bár futballista karrierje nem emelkedett ki a klasszisok közül, alacsonyabb osztályú csapatokban töltötte idejét, és még az MTK színeiben is megmutathatta tehetségét. Fiatal korától kezdve azonban a szakmai pálya vonzotta, így már korán az edzői hivatásra készült.

A kispad volt az ő pályája.

A figyelem először 1978-ban irányult rá, amikor a középcsapatként ismert MTK bronzérmet szerzett. Ezt követően Mészöly Kálmán, a szövetségi kapitány, lecsapott a tehetségére, és a csapatba ültette Mezeyit. Az együttműködésük gyümölcse az lett, hogy sikerült kivívniuk a részvételt az 1982-es világbajnokságra. Amikor pedig a Szőke Szikla távozott, Mezeyit a csapat élére állította, ezzel megkezdődött a magyar futball újabb fénykora.

A válogatott simán eljutott a világbajnokságra, hogy mást ne mondjunk nyert a világklasszisokkal - Ruud Gullittal, Marco van Bastennel - felálló Hollandia ellen Rotterdamban. Csoda, hogy 1985-ben Mezey Györgyöt választották meg Európa legjobb szövetségi kapitányának? Dehogy! A csapatunk volt csoda!

Ekkor érkezett el a mexikói szovjet csapás (0-6), ami olyan sokkoló hatással volt az országra, hogy szinte mindenki kétségbeesett a kiesés miatt. A dicsőség csúcsáról egy mély gödörbe zuhantunk, és Mezey György, aki korábban a nemzet kedvence volt, hirtelen az egyik legkevésbé népszerű figurává vált. Ezzel a fájdalmas vereséggel indult el a magyar futball mélyrepülése, és talán ennek az volt az egyik fő oka, hogy a sikeres csapat szétszóródott, Mezey György pedig távozott a színről. Ki tudja, mi történhetett volna, ha...

Ezt követően külföldön dolgozott - talán nem túlzás, hogy száműzetésben. Amikor visszatért, mert a futball vezetői csak benne látták a megoldást, akkor meg olyan helyzetbe került, hogy nem maradhatott. Emlékezetes mondata volt az egyik 1988-as csapathirdetés előtt, hogy a rendőrök állítják össze a keretet - akkor volt épp az egyik legnagyobb bundabotrány a honi labdarúgásban és a nemzeti csapat játékosai közül is többen hűvösön találták magukat. Mezey Györgynek elege is lett, az év végén besétált a tévébe - akkor még ugye csak egy volt - és élő adásban lemondott.

Egy újabb nemzetközi kaland következett, ezt követően a Budapest Honvéd kispadján találta magát, ahol egy bajnoki címet is begyűjtött. Ezt követően aktívan részt vett a BVSC újbóli megerősítésében, emellett edzőként a Vasas és az Újpest irányítását is ellátta, azonban ezeknél a csapatoknál nem tudott jelentős sikereket elérni.

Közben megalapozta a hazai edzőképzést, ami miatt talán a legtöbb kritikát is kapta. Kőkemény, ellentmondást nem tűrő stílusa mindenkit a rendszer keretei közé kényszerített. Számtalan edzőt képzett ki, és szinte minden jelentős magyar szakember Mezey György irányítása alatt tanulta meg a mesterség fortélyait, vagy a legendás szövetségi kapitány által kidolgozott rendszerben végezte el a szükséges tanulmányokat.

A Videotontól, valamint az akkori tulajdonos Garancsi Istvántól kapott utolsó megbízatása révén a piros-kékek fejlődésének kulcsszereplőjévé vált. Hatalmas szerepet játszott a klub sikerének megalapozásában, és vezetőedzőként nemcsak irányította a csapatot, hanem ő volt az, aki segítette a fehérvári klubot abban, hogy elérje története első bajnoki címét is.

Miután elhagyta a klubot, gyakorlatilag visszavonult, és eltűnt a közélet színpadáról.

Idén nyáron még néhány interjút adott, és az utolsó alkalommal bejelentette, hogy ezentúl visszahúzódik a nyilvánosság elől. Mi is beszélgettünk, hasonlóan ahhoz, mint legutóbb 2011-ben, amikor pályafutásának utolsó nagy sikerét ünnepelte. Nem hittem volna, hogy ősszel már búcsúznunk kell tőle.

Azt sem tudom elkerülni, hogy Mezey György miatt megint könnyek szökjenek a szemembe.