Lehetséges, hogy ez az élelmiszer rejti a hosszú élet kulcsát?

Hosszú ideje kutatják, vajon mi lehet a kék zónák titka: így nevezzük azokat a régiókat, ahol hosszú ideig, nem ritkán százéves korukig boldogan élnek az emberek. Mint korábban írtunk róla, egy amerikai újságíró, felfedező, Dan Buettner használta először a kék zóna kifejezést. Összesen hat helyet talált a világban, amire illett a definíció: ezek az olaszországi Szardínia, a japán Okinava, a görög Ikaria, a kaliforniai Loma Linda, a Costa Rica-i Nicoya, valamint Szingapúr. Az ott élő közösségekben, amelyek lehetnek egy távoli, elzárt helyen vagy egy jóléti társadalomban is, számos közös vonás van, például főképp növényi eredetű ételeket fogyasztanak, sokat mozognak, ápolják kapcsolataikat a többi emberrel, odafigyelnek a spiritualitásra és értelmes célokat tűznek ki maguk elé. De nemcsak az általánosságok szintjén egyeztek ezek a régiók: Buettner vizsgálatából azt is leszűrte, hogy e közösségek étkezésének fontos részét képezik a hüvelyesek, közülük is a bab a legnépszerűbb a lencse és a csicseriborsó mellett - emeli ki a Mindmegette. Vajon ez lenne a hosszú élet titka?

A bab egy rendkívül tápláló és laktató hüvelyes növény, amely gazdag különféle ásványi anyagokban, mint például réz, vas, magnézium, kálium, folsav és cink. Különösen fontos megemlíteni a lizin nevű esszenciális aminosavat, amely szintén megtalálható benne. Ezen kívül, a bab bőséges fehérje- és rostforrás, ami jótékony hatással van az emésztésre. Magas rosttartalmának köszönhetően segít optimalizálni a koleszterinszintet, míg fehérjetartalma, amely a burgonya fehérjetartalmának tízszeresét is elérheti, elengedhetetlen az egészséges táplálkozás szempontjából. Érdekes módon, a legtöbb babfajta alacsony zsírtartalommal rendelkezik, viszont a szénhidráttartalmuk meglehetősen magas, ami energikus táplálékot biztosít a szervezet számára.

Mindezen előnyös tulajdonságai okán a vegetáriánus táplálkozás egyik alapeleme.

A kék zónák kutatása során az első százévesek csoportját Szardínián tanulmányozták, ahol a garbanzo (csicseriborsó) és a fava (sárgaborsó) a legkedveltebb hüvelyesek. A csicseriborsó, más néven garbanzo, a minestrone egyik alapvető összetevője, amelyből a helyiek naponta átlagosan legalább kétszer fogyasztanak. A szardíniai Perdasdefogu városában élő Melis családot a világ leghosszabb életű családjaként tartják számon, akik szinte minden nap ugyanazt a minestronét fogyasztják, friss kovászos kenyérrel és egy pohár vörösborral kísérve.

Hazánkban a bab régi ismerős, amely évtizedek óta kedvelt alapanyagnak számít. A múlt században a szegényebb háztartásokban is gyakran megtalálható volt az étkezések során, hiszen megfizethető és tápláló választásnak számított. A téli időszakban különösen fontos energiaforrást jelent, hiszen szárítva könnyen tárolható és hosszú ideig megőrzi frissességét. Ma is sokféleképpen felhasználjuk, például ízletes főzelékekben vagy ebben a gazdag levesben: