Kelemen Hunor az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a román választások súlyos fenyegetést jelentenek a magyar közösség számára.

Az elnökválasztás két fordulója között, december 1-jén tartják Romániában a parlamenti választásokat, amit az elnökválasztás első fordulójának váratlan eredménye miatt még nagyobb várakozás előz meg. Ráadásul az, hogy az első fordulót egy, a xenofób és magyarellenes legionárius mozgalom egykori vezetőit éltető jelölt nyerte, aggodalommal töltheti el a magyarokat. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint jelenleg tűzoltás zajlik Romániában.

A magyar közösség számára valódi aggodalmat kelthet, hogy a román elnökválasztás első fordulóját Calin Georgescu nyerte, aki a második világháború idején betiltott legionárius mozgalom eszméit népszerűsíti. Ezzel szemben George Simion, az AUR jelöltje, aki korábban magyarellenes kijelentéseiről volt ismert, csupán a negyedik helyen végzett. Kettejük együtt pedig közel 37 százalékos támogatottságot ért el az első fordulóban. Ezt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és elnökjelöltje is megerősítette egy telefonos interjú során az Indexnek.

Az elnökválasztás első fordulójának eredménye azt is eredményezheti a december 1-jén megrendezett parlamenti választáson, hogy a román nacionalista-szélsőjobboldali AUR, valamint az abból kiváló SOS Romania akár 40 százalékos arányt is elérhet a bukaresti parlamentben, ami az RMDSZ elnöke szerint "brutális, ez egy azonnali és borzalmas veszély a magyar közösségre nézve".

Ezek a jelöltek mögött olyan erők húzódnak meg, akik felelősek az 1990 márciusában zajló marosvásárhelyi eseményekért, valamint a 2018. december 5-én történt úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázásáért és az azt követő erőszakos cselekményekért.

- fogalmazott az Indexnek Kelemen Hunor, aki szerint Georgescu, Simion, valamint az SOS Romániát vezető Diana Sosoaca ugyanannak a magyarellenes, xenofób fának egy-egy ága, ami például e fentebbi esetek mellett a magyar nyelv és szimbólumok elleni támadásokért is felelős. Egyébként az AUR-elnök Simion maga is részt vett az úzvölgyi incidensben, ami megágyazott hírnevének, míg Georgescu és Sosoaca 2021-ben vált ki Simion pártjából.

Az RMDSZ-elnök szerint 35 éve, a rendszerváltás óta nem volt olyan, hogy a vasgárdista, kimondottan xenofób és magyarellenes múltú pártok ilyen arányt érhetnek el a parlamenti választáson, ezért a parlamenti választás előtt az RMDSZ arra koncentrál, hogy minél több magyart mozgósítsanak.

Kelemen szerint ugyan nagyon sokan protestszavazatként szavaztak Georgescura valamint Simionra, amiért a jelenlegi PSD-PNL-kormánnyal szembeni elégedetlenség és a felgyülemlett több éves frusztráció kifejezése volt a mostani eredmény - a két kormánypárt jelöltje be se jutott a második fordulóba -, ráadásul jelöltjeik szerinte arrogánsan álltak hozzá a kampányhoz. Azonban attól, hogy valaki e jelöltekre nem a magyarellenessége miatt szavazott, attól még a jelöltek továbbra is magyarellenesek.

Itt nem arról van szó, hogy a sötétben a kertek alatt az árnyékban osonnak. Arról van szó, hogy már bejöttek, bent vannak a nappaliban. Nem is arról van szó, hogy betették a lábukat az ajtó és a fal közé, hanem már bent vannak a nappaliban

- érzékeltette Kelemen a teljesen megváltozott romániai politikai helyzetet.

Kelemen az Index azon kérdésére, hogy miként értékeli az 4,5 százalékos eredményét, úgy fogalmazott, hogy öt évvel ezelőtti elnökválasztáshoz képest 70 ezerrel több szavazatot kapott, ami ebből a szemszögből nézve egy jó, tisztességes eredmény. Azonban a magyarok arányaiban kevesebben mentek el szavazni, mint a románok - igaz, az elnökválasztásokra ez jellemző.

Kelemen véleménye szerint az RMDSZ-nek 70-100 ezer plusz szavazatra van szüksége ahhoz, hogy a romániai demográfiai arányoknak megfelelően képviselhesse magát a parlamentben. Úgy véli, hogy ez már egy elfogadható eredmény lenne, és minden további szavazat bónuszként értékelhető. Az EP-választáson júniusban a párt 577 ezer szavazatot kapott, ami a szavazatok 6,48%-át jelenti.

Kelemen hangsúlyozta, hogy az arányos részvétel csak akkor valósulhat meg, ha a magyar közösség minden tagja tisztában van a választás jelentőségével. A célunk pedig az, hogy ezt a tudást eljuttassuk mindenkihez. Szerinte a jelenlegi választás kulcsfontosságú a magyar közösség jövője szempontjából, és most sürgős intézkedésekre van szükség, mert úgy véli, hogy a helyzet válságos, mintha tűz ütött volna ki a házban.

Kelemen véleménye szerint Georgescu meglepő első fordulós győzelme és az általa „vasgárdistáknak” titulált román nacionalista-szélsőjobboldal előretörése komoly lehetőséget kínál az RMDSZ számára a mozgósítás fokozására. Ennek következtében a pártelnök a kampánycsend időszakában kizárólag erre az ügyre összpontosít, és hangsúlyozza, hogy tájékoztatniuk kell a magyar közösséget a fent említett jelenségek által hordozott veszélyek valóságos mivoltáról, amelyek akár 40%-os parlamenti képviselethez is vezethetnek.

A pártelnök egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy a magyar választók esetleg egy román pártra szavaznának az AUR és az SOS Románia előretörésének megakadályozása érdekében. A magyar szavazók Romániában általában nem jellemzően átszavazós típusúak, ellentétben más szomszédos országokban tapasztaltakkal. Sokkal nagyobb problémát jelenthet azonban, hogy az elnökválasztás első fordulója miatt várhatóan rendkívül magas lesz a román részvétel. A két továbbjutó elnökjelölt ugyanis mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy kedvező parlamenti eredményt érjen el, és ezzel erős pozícióba kerüljön a második forduló előtt.

Az RMDSZ elnöke a kampány eddigi szakaszában azt észlelte, hogy a magyar közösség kedvezően fogadta az RMDSZ üzeneteit és programját, valamint a felmerülő problémákra kínált megoldásait is pozitívan értékelte. Most már a mozgósításra kell koncentrálni a román választási szuperév végéhez közeledve.

Kelemen az elnökválasztás első fordulójának estéjén elmondta, hogy csak a parlamenti választások után fogja megnevezni pártja, hogy kit támogat a második fordulóban.

Erre irányuló kérdésünkre Kelemen azt válaszolta, hogy továbbra is ehhez tartja magát mindenki az RMDSZ-ben, mert szerinte taktikai hiba lenne, ha már most megneveznék, kit javasolnának - szerinte azzal azt üzenné a választóinak, hogy feladta volna a harcot.

"A helyes időbeli és logikai sorrend kiemelkedő fontosságú, ezért először a december 1-jén esedékes parlamenti választásokkal foglalkozunk, majd ezt követően, a választások lezárulta után, közösen leülünk, hogy meghatározzuk, milyen állásfoglalást képviselünk december 8-ával, az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban" - hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy

Ahogy arról az Index hírt adott, a romániai elnökválasztás első körében meglepő eredmény született: a viszonylag kevésbé ismert Calin Georgescu végzett az élen, míg a választási kampány során biztos továbbjutónak tekintett PSD-s elnökjelölt, Marcel Ciolacu miniszterelnök nem tudta megverni a konkurenciát, és nem jutott be a második fordulóba. Ez a PSD történetében először fordul elő, hogy a párt jelöltje nem lép tovább az elnökválasztás következő szakaszába.

Fedezd fel velünk, mi állhat a román politika váratlan fordulatának hátterében! Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a lehetséges okokat, amelyek hozzájárultak ehhez a figyelemre méltó eseményhez.