Farkas Bertalan megosztotta velünk, mi az a kulcsfontosságú tényező, ami Kapu Tiborék hazautazásával kapcsolatos.

Amikor egy ilyen mérföldkő esemény történik, az bennem is újraéleszti az emlékeket arról, hogy én is átéltem hasonló csodát, és mennyire lenyűgöző volt az élmény. Az űrhajózás mindig is az életem szerves része maradt – idézte fel Farkas Bertalan, a kutató űrhajós, nyugállományú dandártábornok, aki Kapu Tibor űrutazása kapcsán nyilatkozott a Dehírnek. Az első magyar űrhajós elmondta, hogy a Houstonban tett találkozójuk előtt, ahol Tibor már karanténban volt, sajnos nem volt mód arra, hogy személyesen üdvözöljék egymást, vagy hogy megossza vele, milyen felejthetetlen élmény egy űrutazás. Farkas Bertalan számára különösen nagy megtiszteltetés, hogy Kapu Tibor is a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei gyökerekkel rendelkezik.

A dandártábornok olyan tapasztalatokkal és tanácsokkal szerette volna segíteni Kapu Tibort, amelyek túlmutatnak a tudományos felkészülés keretein. Ezek a tanácsok inkább az emberi oldalra fókuszáltak: mit jelent valóban a súlytalanság állapotában lebegni, milyen érzéseket kelthet a start izgalma, vagy hogyan kell kezelni az űrrepülés késlekedésével járó stresszt és feszültséget.

- összegzett.

A két utazás és az azokat elválasztó 45 év tükrében úgy fogalmazott, hogy az ő idejében még nem létezett olyan lenyűgöző kupola az űrhajón, mint amilyen Kapu Tiboréké. Persze, a nyugállományú dandártábornok számára megvolt az az előny is, hogy bármikor rácsodálkozhatott a Föld szépségeire, amikor csak kedve tartotta. - Akkor gyönyörködhettem, amikor csak akartam. Míg mások talán aludtak, én a súlytalanságban lógva csodáltam a világot, és ámulva szemléltem, milyen csodás érzés 350 kilométer magasan lebegni - osztotta meg élményeit.

Mivel Kapu Tiborék csapata tizenegyen van, a NASA némileg korlátozza az űrhajósok lehetőségeit, hogy élvezhessék a lenyűgöző kilátást vagy készíthessenek fotókat. Habár az elmúlt 45 év során óriási technológiai fejlődésen ment keresztül az űrhajózás, és az eszközök a világ legmodernebb vívmányait képviselik, ez mégsem garantálja a biztonságot. 1980-ban Farkas Bertalanék űrlaboratóriuma, valamint a Szojuz-35 és Szojuz-36 űrhajók össztömege mindössze 36 tonna volt. Ezzel szemben a jelenlegi űrállomás súlya már meghaladja a 400 tonnát. Míg akkor az állomás fedélzete csupán négy blokkból épült fel, ma már tizenhat blokk alkotja a lenyűgöző struktúrát.

Ettől függetlenül az első magyar űrhajós rámutatott, 1980 óta is történtek tragédiák, hiába a fejlődés. Összesen 17 amerikai űrhajós veszítette életét különböző esetekben, például a Challenger-, vagy a Columbia-katasztrófákban.

Az Axiom-4 küldetés keretében a legénység körülbelül hatvan tudományos kísérletet hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson. E kísérletek közül huszonnégyet Kapu Tibor vezetésével valósítottak meg.

A vizsgálatokhoz egy speciális okospólót viselt, ami folyamatosan rögzíti a szívritmust (EKG), a légzést, a testhőmérsékletet, a mozgást és a szívfrekvencia-variabilitást.

Farkas Bertalan, mint kutatóűrhajós, számos figyelemre méltó kutatást folytatott az űr mélyén. Különösen érdekes volt a Pille sugárdózis-mérő alkalmazása, amellyel az űrhajósokat érő sugárzást mérték. Ezen kívül a Balaton nevű műszer segítségével a szellemi teljesítőképességüket is tanulmányozták. A Kapuék által kutatott súlytalanság jelenségével kapcsolatban Bertalan kifejtette, hogy az orvosoknak még mindig nincsenek pontos információik arról, milyen hatással lesz ez az élmény azokra az űrhajósokra, akik életükben először lépik át a Föld légkörét.

- hangsúlyozta. Kiemelte, hogy voltak olyanok is, akik már két hét elteltével is rosszul érezték magukat, de ők, köztük Kapu Tibor is, szerencsére olyan egyéniségek, akiknél a súlytalanság kezdetben izgalmas élményt jelentett, és ennek ellenére a munkavégző képességüket meg tudták őrizni.

A tervek szerint július 10-én, magyar idő szerint délután 2 órakor térnének vissza a Földre Kapu Tiborék, ám az időpontot több tényező is befolyásolhatja. Ilyen az időjárás, a műszaki állapot, vagy a tudományos program esetleges kiterjesztése. Szintén a terv része, hogy a Csendes-óceánban landolnának.

A visszautazásról Farkas Bertalan kiemelte:

- Ha az ejtőernyő rendszer tökéletesen működik, akkor nincs probléma, hiszen egyszerűen besüppednek majd az óceánba, ahol várni fogják őket - mondta.