Készült egy átfogó felmérés a líceumi diákok életminőségéről.

A felmérések szerint Romániában a diákok körében figyelemre méltó arányú problémákra derült fény. Tízből egy tanuló nem jut elegendő táplálékhoz, míg a fiatalok fele időnként alkoholt is fogyaszt. Érdekes módon, a diákok 12%-a naponta dohányzik, míg a drogok használata szinte ismeretlen, hiszen 98%-uk soha nem próbálta ki őket. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás szempontjából a városi fiatalok helyzete aggasztóbb. Az iskolai élet terén a líceumi diákok 62%-a gyakori unalomról számolt be a tanórákon, és sokan hiányolják az órák interaktív jellegét. Az interjúk során a válaszadók 44%-a úgy véli, hogy a tananyag túl bonyolult, míg közel 40% gyakran tapasztalja, hogy bizonyos tantárgyakból egyáltalán nem ért semmit. A fiatalok aggodalmainak középpontjában a tanulmányi környezetük áll, ami újabb kérdéseket vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban.

A romániai líceumi tanulók életminőségét felmérve több mint húsz tényezőt vizsgált meg a tanügyminisztérium keretében működő Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ, amelynek eredményeit a napokban tették közzé. Az iskolások életminősége elsősorban annak a környezetnek a társadalmi és gazdasági jellegzetességeitől függ, ahonnan a diák származik; másodsorban a lakóhelytől és harmadsorban a családtól. Ezek a tényezők befolyásolják a tanulmányi eredményeket, az életmódot és a fiatalok elégedettségét is. A 2023 tavaszán lefolytatott felmérésben 4577 líceumi tanuló vett részt az ország 76 középiskolájából.

A líceumi diákok anyagi helyzete jelentős mértékben kapcsolódik a lakóhelyük elhelyezkedéséhez, valamint szüleik iskolai végzettségéhez. A vidéki fiatalok körében kevesebben rendelkeznek értékes tárgyakkal, ami gyakran csalódottságot vált ki náluk. A fiatalok egyötödének véleménye szerint a líceumi oktatás túlzott költségekkel jár. Különösen aggasztó, hogy az interjúalanyok körülbelül 10%-a rendszeresen szembesül azzal a problémával, hogy nem jut elegendő és megfelelő minőségű élelemhez. A válaszadók 4%-a havonta, 3%-a hetente, míg 4%-a naponta tapasztalja ezt a hiányt. Az étkezési szokásokat illetően a fiatalok 10%-a jelezte, hogy előfordul, hogy nem eszik eleget, ugyanakkor a fiatalok fele rendszeresen fogyaszt édességet és étkezik gyorséttermekben. A megkérdezettek 15%-a naponta, vagy szinte naponta dohányzik, míg 8%-uk gyakran alkoholt is fogyaszt. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás különösen elterjedt a városi fiatalok körében. Jó hír viszont, hogy a válaszadók 98%-a kijelentette: soha nem próbálta ki a kábítószert, csupán 1-1% számolt be arról, hogy alkalmanként vagy napi szinten él ezzel. Ugyanakkor valószínű, hogy a kábítószer-élvezők aránya magasabb lehet, mivel a fiatalok esetleg nem mertek nyíltan beszélni erről a témáról. A líceumi tanulók 93%-a azt tapasztalja, hogy szüleik figyelmesen meghallgatják őket, és figyelembe veszik véleményüket. Továbbá 95% úgy véli, hogy szüleik jól bánnak velük, míg 98% biztonságban érzi magát otthon. A szülők közel 70%-a rendszeresen érdeklődik gyermekeik iskolai és szabadidős tevékenységeiről. A diákok közel 90%-a heti vagy napi rendszerességgel sportol, különösen a fiúknál, illetve a 14-16 éves fiatalok körében ez szembetűnő.

A fiatalok közel fele úgy ítéli meg, hogy a legtöbb tanár nem tudja felkelteni a tanulás iránti vágyat, az órák unalmasak, ezért jobban örülnének az interaktív óráknak. Ez a vélekedés főleg a fiúkra, illetve a 11. és 12. osztályos tanulókra jellemző. A kilencedik osztályos, vidéken élő és magán tanintézménybe járó fiatalok közül többen mondták azt, hogy jó a kapcsolatuk az őket tanító pedagógusokkal. A nagyobb osztályosok, akik városon élnek és állami tanintézményben tanulnak, viszont ezzel ellentétes véleményt fogalmaztak meg. A líceumi tanulók azt várják el az őket oktató pedagógusoktól, hogy tiszteljék, értsék meg és tanulásra ösztönözzék őket. A felmérés eredményei alapján úgy tűnik, a tanárok még mindig kivételeznek azokkal a tanulókkal, akik a tanár által oktatott tantárgyból jó jegyeket kapnak, vagy akik jó és szorgalmas tanulóként vannak nyilvántartva. Az oktatási körülmények főleg városon jók, vidéken kevésbé. A vidéken élő fiatalok oktatásban való részvételét az iskolába való nehézkes eljutás is negatívan befolyásolja.

A líceumi diákok elégedetlensége a jogaik érvényesülésével kapcsolatban egyre inkább nyilvánvalóvá válik. Sokan úgy érzik, hogy az országos szabályzat által biztosított jogok nem, vagy csak részben érvényesülnek a felnőttek részéről. Különösen aggasztó, hogy a pedagógusok nem mindig nyitottak az eltérő véleményekre, és sok esetben nem támogatják a tanulók véleményének kifejtését. Bár az iskolai erőszak előfordulása csökkent, a diákok zaklatása még mindig gyakori probléma. A helyzet pozitív oldalát nézve, a megkérdezett diákok 70%-a elégedett a líceumi környezettel, 66% büszke az elért eredményeire, és 56% úgy véli, hogy az iskolában tanultak hasznosak lesznek az egyetemi felvételi eljárás során. Ugyanakkor aggasztó, hogy a válaszadók közel fele nem találja érdekesnek vagy hasznosnak a tananyagot, és 66% úgy véli, hogy a tananyag mennyisége túl nagy.

A kutatás készítői különféle ajánlásokat fogalmaztak meg a helyzet javítására. Javasolják, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok számára több anyagi támogatást kellene biztosítani. Emellett fontos lenne, hogy az iskolásokat olyan programokkal támogassák, amelyek segítik őket a mindennapi kihívások kezelésében és a stressz kezelésében. Kiemelten fontos, hogy tájékoztatást kapjanak az egészséges életmód jelentőségéről, valamint figyelmeztetni őket az alkohol, a dohányzás és a kábítószerek fogyasztásának káros hatásaira. Az oktatási szempontokkal kapcsolatban a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a tananyag színesebbé tételére és az órák interaktív, gyakorlati jellegének erősítésére lenne szükség.