Folyamatos behatolás alatt vagyunk.

Nutria, harlekin katica, vörös mocsárrák, tigrisszúnyog és spanyol meztelencsiga – napjainkban egyre gyakrabban találkozunk olyan fajokkal, amelyek nem őshonosak Magyarországon. Ezek a betolakodók általában nem kedvező hatással vannak a helyi ökoszisztémákra, és a mezőgazdaságban, sőt, az egészségügy területén is komoly problémákat okozhatnak. A megjelenésük nemcsak a biodiverzitás csökkenését eredményezheti, hanem fejtörést is okozhat a gazdák és a szakemberek számára, akiknek meg kell küzdeniük e nem kívánt intrózióval.

Képesek vagyunk-e harmonikus együttélést kialakítani a jelenleg betolakodónak tekintett fajokkal? Erről a kihívásról és az ezzel összefüggő ökológiai, valamint gyakorlati feladatokról Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetője osztotta meg gondolatait.

Az utóbbi hetekben komoly figyelmet kapott, hogy a nutriák már a Kis-Balaton területén is felütötték a fejüket. Ez a faj, amelyet a világ egyik legjelentősebb inváziós emlősének tartanak, egyre gyorsabban terjed hazánkban. Jelenlétük súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel járhat, hiszen aktivitásukkal jelentősen átalakíthatják a vízi élőhelyek struktúráját. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon nem ez az első alkalom, hogy ilyen invázióval szembesülünk.

Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetője így fogalmaz: "Az inváziós fajok globális terjedése egyre inkább szembetűnő, és ez nem csupán egy új jelenség, hanem egy jól dokumentált ökológiai folyamat. Számos faj más élőlények segítségével jut el távoli helyekre, míg mások a szél vagy a víz áramlatai révén terjednek el. A figyelemre méltó változás abban rejlik, hogy az ember is szerepet vállal ezeknek a fajoknak a terjesztésében."

A Föld népessége folyamatosan növekszik, és az emberek egyre inkább a világ különböző tájait járják be, kereskedelmi kapcsolatokat építenek ki. Az emberi tevékenység, mint például a globális utazás, jelentősen felgyorsította az inváziós fajok elterjedését. Emellett az ember a saját környezetét is folyamatosan átalakítja: a klímaváltozás, a mezőgazdasági gyakorlatok és a városiasodás új élőhelyeket és ökológiai fülkéket teremtenek, amelyek ideális feltételeket biztosítanak az inváziós fajok számára. Az ökológusok megfigyelései szerint ez a jelenség világszerte egyre inkább fokozódik, és Magyarország sem mentes ettől a hatástól.

Az utóbbi hetekben jelentős ökológiai esemény történt: a nutriák felfedezése a Kis-Balaton területén. E hír kapcsán érdemes figyelemmel kísérni a környezetre gyakorolt hatásukat. (Fotó: pixabay.com)

"A kihívás abban rejlik, hogy ez a jelenség nem feltétlenül olyan szembetűnő, mint amilyen egy Covid-járvány" - hangsúlyozza a kutató, kiemelve, hogy a Covid-járvány is egyfajta inváziós folyamatként értelmezhető.

Ez egyrészt azért van, mert sokszor rejtve maradnak az inváziós fajok és hatásaik, csak azokról szerzünk tudomást, amik látványosak, "vagy nagyon csípnek, nagyon színesek vagy éppen büdösek, vagy nagyon cukik". De, ha egy apró kártevő vagy kórokozó bekerül a rendszerbe, azt már sokszor csak akkor lehet észrevenni, ha már bajt okoz, magyarázza a HUN-REN ÖK kutatója. "Hazánk pajzstetű faunájának a 20%-a behurcolt faj, ezekről a hétköznapi ember nem hall, de a mezőgazdaság folyamatosan küzd ellenük."

Másik probléma, hogy nincsen reális kép az invázió mértékéről. Az inváziós fajlista folyamatosan bővül, ezzel pedig az ökológiai feladatok is sokasodnak, hiszen minden faj egy külön sztori. A kutatóknak folyamatosan monitorozniuk kell a fajok terjedését, fel kell tárniuk, a behurcolási útvonalakat, és tudniuk kell, hogy milyen hatásuk van a természetre, mezőgazdaságra, vagy a humán egészségügyre.

"Nincs annyi ökológus a Földön, hogy ezt érdemben fel tudjuk mérni. Ráadásul, e folyamatokat lokálisan kell feltárni, nem elég tudni, mi van más országokban, mert mindenhol más ökológiai feltételek vannak" - magyarázza Garamszegi László Zsolt.

Cikkünk az ajánló után folytatódik! Fontos különbség, hogy 50 hektáros területet vagy csupán 6,5 hektárt kell kezelni a permetezés során. +VIDEÓ Hirdetés

Fedezd fel, hogyan takaríthatsz meg jelentős összegeket a gabonatárolás hatékony módszereivel! Ne hagyd ki a részletes útmutatónkat, amely tartalmaz egy informatív VIDEÓT is!

Ha ezen a pályázaton gondolkodsz, mindenképp keresd fel a falugazdászokat! Hirdetés

A terményszárítás kihívásai: Tippek a termény minőségének megőrzésére + VIDEÓ Hirdetés A terményszárítás során számos tényező befolyásolhatja a végtermék minőségét. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan kerülheted el a gyakori buktatókat, és mit tehetsz azért, hogy a terményeid megőrizzék ízüket és tápanyagtartalmukat. Ne hagyd ki a hasznos VIDEÓT sem, amely lépésről lépésre vezet végig a szárítás folyamatán!

Műtrágyázás: pontosan ott, ahol szükség van rá, és éppen annyi, amennyi elég! +VIDEÓ Hirdetés

Fedezd fel a forradalmi lehetőséget, amely már 400 ezer hektáron bizonyította hatékonyságát! Most itt a lehetőség, hogy ingyenesen kipróbáld! +VIDEÓ Hirdetés

Saját meteorológust minden gazda mellé! +VIDEÓ Hirdetés

Ezért éri meg védekezni a hamisítványok ellen! + VIDEÓ Hirdetés

A védekezés a megoldás?

Az összetett probléma összetett megoldást kíván. Ahogy a járványkezelésnél, itt is az tűnik hatékony megoldásnak, ha minél korábban védekezünk, mert annál nagyobb eséllyel tudjuk megakadályozni a drasztikus következményeket.

"A szakértő hangsúlyozza, hogy ha már a kezdeti szakaszban észlelnénk ezeket a fajokat, és képesek lennénk bármilyen módon szabályozni a bejutásukat az ország területére, akkor viszonylag alacsony költségek mellett megakadályozhatnánk a folyamat további terjedését."

A megelőzési stratégia azonban többnyire megbukik a különböző logisztikai korlátok miatt. Többnyire nincsenek több országot összekötő monitorozó rendszerek, nem ismerjük az egyes fajok terjedési csatornáit és megfelelő adatok híján nem tudunk pontos becsléseket tenni egy adott faj megjelenésére vonatkozólag. Továbbá a rendelkezésre álló védekezési megoldások sem elég hatékonyak, sorolja Garamszegi László Zsolt. "Mission Impossible. Gyakorlatilag nincs jó példa arra, hogy ez működne" - teszi hozzá.

A kutató véleménye szerint csupán a hatások mérséklésére van lehetőségünk, és van mód arra, hogy lassítsuk a folyamatot. "Természetesen védekezni szükséges az inváziós fajok ellen, de a hosszú távú megoldás az, hogy az embereknek fel kell készülniük a fenntartható együttélésre ezekkel a fajokkal. A fokozódó turizmus és a kereskedelem növekedésével párhuzamosan egyre több idegenhonos faj megjelenésére lehet számítani."

Az akácot az 1700-as évek elején hozták be, és az alföldi homok megkötésére kezdték el ültetni - fotó: pixabay.com

Az együttélésre remek példa az akác, ami annak ellenére, hogy hazánkban inváziós faj, 2014 óta mégis hungarikumnak számít. Az akácot az 1700-as évek elején hozták be, és az alföldi homok megkötésére kezdték el ültetni. A múlt században kezdett el drasztikusan elterjedni, gyakorlatilag lehetetlen kiirtani, komoly természeti károkat tud okozni őshonos fafajú erdőkben és gyepekben. Másik oldalról viszont jelentős erdészeti, tűzianyag- és méhészeti hasznosítása van a fajnak. "Idővel megtanultuk ezt a konfliktust feloldani, kialakult az akác társadalmi elfogadottsága, és természetvédelmi szempontból is tudjuk a helyzetet kezelni. Ez a faj adja ma erdeink 25%-át."

"Lehet Don Quijote módjára küzdeni, de nem lesz sok eredménye, mert az inváziós fajok általában rendkívül ellenállók a fizikai vagy kémiai védekezéssel szemben, míg a terjedési útvonalakat sem tudjuk kontroll alatt tartani" - mondja Garamszegi László Zsolt.

A kutató véleménye szerint a megelőzés helyett a folyamatok lelassítására kellene fókuszálnunk, hogy mérsékeljük a bekövetkező hatásokat, és elegendő időt biztosítsunk a természet és a társadalom számára az alkalmazkodásra. "Biztosan számíthatunk káros következményekre, de úgy vélem, hogy ha ezeket tudatosítjuk és felkészülünk rájuk, előrébb járunk. A tigrisszúnyog kapcsán is sokféle aggasztó vélemény hallható, hogy különböző járványokat okozhat nálunk. Jelenleg nem ez a helyzet, de rendkívül fontos, hogy ezt úgy kommunikáljuk, hogy közben egy folyamatosan figyelő rendszert működtetünk a háttérben."

Persze ahogy a probléma körülhatárolása, úgy a megoldás, felkészülés is nehéz feladat, mert itt több szereplő kommunikációjára és együttműködésére van szükség. Míg a járványok megelőzése érdekében az ökológusok, virológusok és járványügyi hatóságok összehangolt tevékenységére van szükség, addig az inváziós fajok kapcsán még több területek bevonására van szükség, hangsúlyozza a HUN-REN ÖK kutatója.

Az inváziós fajok nemcsak az emberi egészséget veszélyeztetik, hanem a növényi, állati egészséget és a természet egészségét is, így még több fél bevonására van szükség a megismerési és cselekvési programokban. "Ha a gyakorlati vonatkozásokról van szó, az mindig túlmutat egy tudományos feladaton, és e kérdésekben több szereplő bevonására van szükség egy döntéshozatal során. A feladatot nehezíti, ha az egyeztetésben résztvevők érdekei eltérnek és a kialakult helyzetet máshogy értelmezik."

Garamszegi László Zsolt megfogalmazása szerint az alkalmazkodásra való felkészülés nem pusztán passzív várakozást jelent az inváziós folyamatok felgyorsulása előtt, csupán azért, mert úgy érezzük, hogy azokat nem tudjuk megakadályozni. Valójában az alapvető prioritások újragondolásáról van szó. Proaktív megközelítéssel rengeteg lépést tehetünk annak érdekében, hogy bár a fajok előretörését nem tudjuk megállítani, a káros következmények mérséklésére mégis képesek legyünk.

"A felgyorsuló inváziós terjedést sürgősen be kell építenünk a társadalmi diskurzusba. Ahogy a klímaváltozás kérdése is folyamatosan napirenden van, úgy az inváziós folyamatokról is fontos, hogy párbeszédet folytassunk. Jelenleg ez a téma nem kap akkora figyelmet a köztudatban, mint a globális felmelegedés, pedig ez is hasonló mértékű kihívást jelent. Egy olyan ketyegő bomba lehet ez, amelyet az emberi tevékenység indított el" - emeli ki a HUN-REN ÖK főigazgatója.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Indexkép forrás: Pixabay.com"