Franciaország kivonulásával Afrikában káosz törhet ki.
Franciaország az utóbbi időszakban visszavonulását hirdette Nyugat-Afrikából, ami komoly kihívásokat jelenthet a régió biztonsági helyzetére nézve. E lépés következményeként fokozódhat a feszültség, és akár káosz is kialakulhat a térségben, ahol a dzsihádista csoportok aktívan jelen vannak, tovább súlyosbítva a helyzetet.
Miután a 2022-es, több országot érintő terrorizmusellenes akció végleg lezárult, amely 2013-ban Mali kérésére vette kezdetét, Franciaország meglepően gyors ütemben csökkentette nyugat-afrikai katonai jelenlétét. 2024 végére már csak Dzsibutiban marad egyedüli francia bázisa Afrikában. A Száhel-övezetben hatalomra került katonai diktatúrák és a franciaellenes hangulat felerősödése következtében ezek a hirtelen kivonulások jelentős átalakulást idéznek elő Franciaország és egykori gyarmatai közötti különleges viszonyban.
Felmerül a kérdés, hogy mi, vagy ki fogja betölteni a francia jelenlét által hagyott űrt?
Franciaország, eltérően más volt gyarmatosító hatalmaktól, a kontinens országainak függetlenségének elnyerése után is évtizedekig megőrizte katonai jelenlétét Afrikában, állandó támaszpontok formájában. Az idő múlásával a francia hadsereg időnként regionális csendőrként lépett fel, támogatva a nehéz helyzetbe került vezetőket, és harcolva a dzsihadista fenyegetések ellen. Ma azonban ez a helyzet drámai módon megváltozott.
A katonai junták sikeresen eltávolították a francia haderőt Maliból, Nigerből és Burkina Fasóból. November hónapban Csád hivatalosan is felmondta a Franciaországgal kötött védelmi megállapodását; az utolsó francia alakulatok januárban hagyták el az országot. Decemberben Elefántcsontpart és Franciaország közösen döntött a francia csapatok kivonásáról. Ugyanebben a hónapban Szenegál is bejelentette, hogy a francia katonák 2025-ben elhagyják a területet.
A francia kivonulás következményei kulcsfontosságúak a régió biztonsági helyzetére nézve, amelyet számos fenyegetés, például az iszlám radikalizmus, a szeparatizmus és a katonai hatalom növekvő szerepe terhel. Eleinte úgy tűnt, hogy Emmanuel Macron francia elnök intézkedései pozitív irányba terelik a Száhel-övezet helyzetét, ahol a civilek élete rendkívüli mértékben bizonytalan volt. Azonban a 2020-ban puccsal hatalomra jutott új mali junta döntése, hogy orosz zsoldosokat alkalmazzon a Wagner-csoporttól, jelentős feszültséget szült a francia-mali kapcsolatokban. A franciák 2022-ben kivonultak Maliból, ezzel véget vetve egy olyan terrorellenes hadműveletnek, amelyben kezdetben 5100 katona vett részt. Ezt követően egy regionális dominóhatás indult el, amelynek következményeit még nehéz megjósolni - állítja a The Economist.
A Száhel-övezetben egyre inkább növekvő népszerűségnek örvend a francia katonai jelenlét távozásának igénye. A kiábrándultság légköre lehetővé tette a helyi junták számára, hogy Franciaországot bűnbakként állítsák be, azzal vádolva a volt gyarmatosítót, hogy diplomáciai elszigeteltségbe taszította az országokat, miközben titkos együttműködést folytatott a militáns csoportokkal a destabilizáció érdekében. Emellett az orosz propaganda is hozzájárult a franciaellenes érzületek erősödéséhez a régióban.
Regionális megfigyelők szerint vannak jelei annak, hogy a junták felismerik,
A nigeri katonai vezetés nemrégiben követeket küldött a dzsihadista vezetőkhöz. A külső befolyástól mentes regionális tárgyalások végül hozhatnak olyan egyezségeket, amelyek csökkentik az erőszakot. Azonban sajnos az a valószínűbb, hogy a katonai vezetők és az orosz zsoldosok továbbra is nyomorúságot fog hozni a civilekre.
