Gazdasági hatalommal való visszaélés, uniós korrupció, vagy csupán egy rendszerbeli anomália?
Fotó: Getty Images / Philipp von Ditfurth - Ursula von der Leyen (CDU), az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris termében áll és beszél, a háttérben Orbán Vikor (Fidesz), Magyarország miniszterelnöke látható.
Az egész ügy akkor kapott nyilvánosságot, amikor január 30-án Petri Bernadett miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője közölte, hogy egy korrupciógyanús uniós pályázat miatt kivizsgálást kér az Európai Innovációs és Technológiai Intézettől (European Institute of Innovation & Technology - EIT, amelynek egyébként Budapesten van a központja).
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) legfrissebb tájékoztatása szerint a közvetlen uniós források koordinálásáért felelős biztos érdeklődött a Kultúra és Kreativitás program keretében kiírt pályázatról. Ezen a pályázaton 22 konzorcium közül az egyikben egy magyar cég is nyert. A pályázati felhívás eredményét 2023 őszén hirdették ki, azonban a támogatási szerződés aláírását többször is elhalasztották, végül pedig közel másfél évvel később, 2024 decemberében a pályázati kiírást teljesen visszavonták. Eközben a Magyar Fejlesztésösztönző Irodához (MFOI) eljutott a pályázat ellenőrző jelentése, amely súlyos összeférhetetlenségekre világított rá a bírálók és a nyertesek között. Az MFOI megállapította, hogy a pályázat egyes bírálói olyan szervezeteknek terveztek uniós támogatást juttatni, amelyek szoros kapcsolatban álltak velük.
Petri Bernadett a fentiekkel összhangban sürgős vizsgálatot követelt Martin Kerntől, az EIT igazgatójától az ügy és az uniós források jövője kapcsán. Információink szerint Kernt és munkatársait február 4-én már fogadta, de sajnos érdemi előrelépés nem történt. Függetlenül attól, hogy a jogi felelősséget hogyan ítéljük meg, egyértelmű, hogy egy rendszerszintű problémáról van szó. Tekintettel az utóbbi időszakban napvilágra került anomáliákra, valószínű, hogy ez az eset nem egyedülálló az EU intézményrendszerében - hangsúlyozta.
Nyilvánvaló, hogy a pályázat részleteit felhatalmazás nélkül nem oszthatjuk meg, de egy izgalmas történet bontakozik ki. Egy magyar vállalkozás, két partnerével, közöttük egy egyetem, 2023 elején pályázatot nyújtott be az EIT Kultúra és Kreatív Tudás- és Innovációs Közösség (TIK) által meghirdetett kulturális és kreatív innovációs kiírásra, egy rendkívüli ötlet keretein belül. A nyári elbírálás során sikerült elnyerniük a pályázatot, és a huszadik nyertes között büszkén értesítették őket októberben a pénzügyi támogatásról. A nyert összeg több mint 400 ezer eurót tesz ki, ami körülbelül 160 millió forintnak felel meg, így ez a pályázat a jelentős támogatások közé tartozik a piacon.
Petri Bernadett elmondta, hogy az októberi értesítést követően nem érkezett újabb visszajelzés. Pedig a megszokott folyamat szerint ilyenkorra már rögzíteni szokták, hogy a vállalkozás milyen konkrét célra és elvárásoknak megfelelően kapja meg a nyert forrást. Ennek ellenére ez a lépés elmaradt.
Egészen 2024 áprilisáig kellett várni, hogy történjen valami, akkor első ízben vette fel a pályázat kiírója a kapcsolatot a győztes magyar céggel, és arra szólították fel őket, hogy dolgozzák át a pályázatuk ütemezését, viszont továbbra is biztatták a vállalkozást, hogy minden rendben van, a dolog megy a maga útján. Ezután egy újabb csöndes fél év következett, majd év vége felé közeledve lehetett hallani arról, hogy problémák merültek fel, tologatták az aláírást, míg 2024. decemberére összehívtak egy online értekezletet az összes nyertes pályázó számára, és ott közölték velük, hogy ez a pályázat már nem létezik. Ez már önmagában veszteséget jelentett, ugyanis az áprilisi megerősítés után többen is belekezdtek a projektbe, saját forrásból finanszírozva az előméréseket, előgyártásokat, hiszen azt sem szerették volna az érintett cégek, hogy az úgynevezett mérföldkövek nem teljesülés miatt essenek el végül a pályázattól. Arról már nem is beszélve, hogy egy 100 millió forint feletti nyertes pályázat megírása szintén milliós nagyságrendű és munka és - a jelen esetben sajnos veszteség. Olyan veszteség, amit mind a huszonkét kiértesített nyertes elszenvedett.
Később azonban világossá vált, hogy a legnagyobb gondot nem csupán a hiányos tájékoztatás okozta. Az igazi fordulat akkor következett be, amikor az MFOI kezébe került az EIT 2024 végére vonatkozó monitoring jelentése.
A jelentés alapos és részletes elemzése rávilágít a pályázati folyamatban tapasztalt súlyos visszásságokra, amelyek egyértelműen korrupciógyanús jelenségekre utalnak. Az objektív bírálati szakasz után megdöbbentő módon külső beavatkozás történt, amely során a pályázati sorrendet figyelmen kívül hagyták, ezzel aláásva a pályázati rendszer integritását. A legmegdöbbentőbb megállapítások közé tartozik, hogy összeférhetetlenség állapítható meg a bírálók között. Két bíráló nevét is nyíltan említették, akik korábban érintett szereplők voltak a nyertes szervezetekben. Különösen aggasztó, hogy az egyik bíráló nem más, mint a TIK ügyvezetője, ami további kérdéseket vet fel a bírálati folyamat tisztaságával és objektivitásával kapcsolatban. Ezek a körülmények nemcsak a pályázati rendszer átláthatóságát kérdőjelezik meg, hanem súlyos kétségeket ébresztenek a döntéshozatali folyamatok tisztaságával és megbízhatóságával kapcsolatban is. Az ilyen jelenségek nem csupán a jelenlegi pályázati ciklusra vonatkoznak, hanem szélesebb körben is rávilágítanak a rendszer strukturális problémáira, amelyek sürgős reformokat igényelnek a jövőbeni integritás és hitelesség érdekében.
A jogszerűtlenségek egyértelmű dokumentálása figyelemre méltó. Petri Bernadett rámutat, hogy az eset érdekessége abban rejlik, hogy az EIT arra hivatkozik: ezek a közösségek önállóan, autonóm módon működő szervezeti egységek, amelyekre nincs befolyásuk. Ugyanakkor az uniós intézmény egyik tisztviselője, aki folyamatosan jelen volt a bírálóbizottságban megfigyelőként, éppen ő rögzítette ezeket a visszaéléseket.
A közvetlen uniós források koordinálásáért felelős biztos szerint joggal merül fel, hogy 2023 nyarán, amikor elbírálták ezt a pályázatot, az EIT már pontosan tudta, hogy itt korrupciós kísérlet valósult meg.
- emelte ki Petri Bernadett.
A leglényegesebb kérdés, hogy miként lehetne kártalanítani az érintett vállalkozásokat. A hoppon maradt cégek az év végén egy petíciót állítottak össze, amelyet az európai ombudsmanhoz juttattak el, emellett más uniós intézményeket is megkerestek. Jelenleg azonban sajnos nem sok eredmény született a folyamat során.
- szögezte le a MFOI ügyvezetője. Viszont nagyon jól látszik, hogy az EIT, tehát maga az intézmény minden lehetséges eszközzel tolja le magáról a felelősséget - tette hozzá.
- hívta fel a figyelmet.
Számos tagállam már kifejezte aggodalmát a finanszírozási módszerek kapcsán, amelyek, noha jelentős autonómiát biztosítanak az innovációs közösségek számára, mégis a korrupció táptalajává válhatnak. Ez a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a TIK-en keresztül pénzeket irányítsanak el anélkül, hogy bárki is felelősséget vállalna a folyamat során.
Petri Bernadett hangsúlyozta, hogy tisztában vagyunk az Európai Unió költségvetési rendszerének működésével, és azzal, hogy a tagállamokkal szemben milyen drámai szigorral lép fel akár a legkisebb elszámolási hibák esetén is, különösen politikai vagy ideológiai nézeteltérések következtében. Ezért kiemelten fontos lenne egy olyan mechanizmus létrehozása, amely lehetővé tenné, hogy az uniós intézmények is viseljék a felelősséget, amikor az európai állampolgárok pénzét kezelik és költik.
S itt tényleg óriási forrásokról van szó.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a Horizont-on keresztül egymilliárd eurónyi közvetlen uniós forrás fölött diszponált 2021 és 2023 között,
A pénzügyi támogatás, amit a Magyarország az Európai Unió Horizont programjából kapott, körülbelül hétszer-nyolcszorosa annak az összegnek, amelyet a Kultúra és Kreativitás TIK számára az EIT biztosított, meghaladóan harmincmillió eurót. Ennek ellenére az eljárás során sem a transzparencia, sem az elszámoltathatóság alapvető követelményei nem teljesültek. Jelen helyzetben csupán annyit tudhatunk, hogy a monitoring jelentés másfél évvel az elbírálás után készült el, ami Petri Bernadett véleménye szerint rávilágít arra, hogy az EIT mennyire korlátozott lehetőségekkel rendelkezik. Hiszen ennyi idő elteltével sem sikerült megoldania a felmerült problémákat.
Az esetek nagy részében igaz a közvetlen uniós forrásokra, hogy a pályázati értékelők, céges vagy egyetemi háttérrel rendelkező hétköznapi emberek, nem az Unió tisztségviselői bírálják a pályázatokat. Nyilvánvalóan van egy alapvető összeférhetetlenségi szabály, de jogosak a kétségek azzal kapcsolatosan, hogy ez mennyire betartható.
- hívta fel a figyelmet.
Egyébként is teljesen elfogadhatatlan aránytalanságnak tartja azt a helyzetet, amely Kelet-Közép-Európában a közvetlen források elosztásában tapasztalható.
Az EIT, vagyis az Innovációs és Technológiai Intézet Budapesten működő ága, csupán egy ezreléknyi támogatást nyújtott közvetlenül a magyar KIC tagoknak. Ez a mérték még a többi Horizont-forrás esetében is kedvezőbb részesedést mutat számunkra.
Fontos lenne, hogy erősítsük a közvetlen uniós forrásokba vetett bizalmat, mivel az ilyen jellegű események inkább elriasztják az embereket a pályázatok benyújtásától.
Egy kicsit hátrébb lépve, most készül az Európai Unió új, többéves költségvetése. Az Európai Bizottság hónapokon belül előáll a javaslatcsomaggal arról, hogyan fogják 2027 után felhasználni az uniós költségvetést.
- húzta alá a közvetlen uniós források koordinálásáért felelős miniszteri biztos.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban hangsúlyozta, hogy az EU költségvetésében fontos lenne, ha minél több közvetlen támogatás kerülne kiosztásra, és hogy ez váljon a támogatási rendszer fő pillérévé. Azonban a tapasztalatok alapján komoly aggályok merültek fel a közvetlen források szabályos felhasználásával és a jogi garanciák biztosítottságával kapcsolatban.
Mivel egy uniós intézmény világosan rávilágított arra, hogy korrupciógyanús anomáliák merültek fel, az MFOI most nem csupán az EIT-től, hanem a vállalkozásoktól és más uniós partnerektől is információkat kér. E lépés célja egy olyan módszertan kidolgozása, amely megakadályozza a külső beavatkozásokat. A háttérbeszélgetések eredményeiről azonban csak később adnak tájékoztatást.
