Geopolitikai feszültségek árnyékában zajlanak a választások Grönlandon, ahol a helyi politikai táj átalakulása új kihívások elé állítja a közösséget.

A világ figyelme a grönlandi választásokra irányul, különös tekintettel arra, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrégiben azt nyilatkozta, miszerint az Egyesült Államok akár jogi úton is megszerezheti a szigetet.

Általános választásokat tartanak kedden Grönlandon. A kampány két téma, a Dániától való függetlenedési törekvés és az Egyesült Államokhoz való viszony körül forog.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke többször is hangsúlyozta, hogy az USA érdeklődik a stratégiai elhelyezkedésű és gazdag természeti kincsekben bővelkedő Grönland megszerzése iránt. Már az első elnöki ciklusa során felmerült az ötlet, hogy az Egyesült Államok megvásárolná a szigetet. Mind a dán, mind a grönlandi kormány egyértelműen elutasította ezt a javaslatot, és azóta is kitartanak álláspontjuk mellett.

Grönland, a Föld legnagyobb szigete, méreteiben felülmúlja Franciaország, Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Görögország, Svájc és Belgium összesített területét. Jelenlegi lakossága körülbelül 60 ezer fő, ami viszonylag alacsony szám egy ilyen hatalmas területhez képest. A sziget története szorosan összefonódik Dánia múltjával, hiszen korábban dán gyarmatként működött. 1953-ban Grönland hivatalosan is Dánia autonóm területévé vált, lehetőséget kapva arra, hogy két képviselőt küldjön a koppenhágai törvényhozás, a Folketing üléseire.

A sziget 1979-ben részleges önkormányzatot kapott, saját parlamenttel és a belügyeket intéző kormánnyal, de a külügyi, biztonsági és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos jogkörök a koppenhágai törvényhozásnál maradtak.

A sziget 80 százalékát egész évben jég borítja, az emberek nagy része a nyugati partvidéken vagy annak közelében él. A lakosság 88,1 százaléka inuit (eszkimó), 7,1 százaléka dán, a többi egyéb népcsoporthoz tartozik.

A grönlandiak generációk óta őrzik kultúrájukat és hagyományaikat, amelyek évszázadok során formálódtak, hogy segítsenek nekik a legzordabb körülmények között is boldogulni. Különleges kötelék fűzi őket a természeti környezetükhöz, és mélyen büszkék arra, hogy a Föld egyik legszebb, legeldugottabb és legérintetlenebb táján élhetnek. Ez a kapcsolat nem csupán életformájuk része, hanem identitásuk alapköve is.

Most hirtelen realizálták, hogy a figyelem középpontjába kerültek, miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy az Egyesült Államok követeli a szigetük feletti jogokat.

A grönlandi lakosság többsége kifejezi, hogy nem kíván amerikai állampolgárságot. Ezen kívül sokan a rájuk irányuló figyelemben lehetőséget látnak arra, hogy hangsúlyozzák a Dánia függetlenségéért folytatott harcuk fontosságát. Ez a téma várhatóan középpontba kerül a keddi parlamenti választások során.

A parlament, amelyet Inatsisartutnak hívunk, mindössze 31 képviselőből áll, akiket hat különböző politikai párt jelöl. Ebből a hat pártból kettő alkotja a kormánykoalíciót.

Mivel a sarkvidéki szigeten kevés közvélemény-kutatást végeznek, nem lehet nagy biztonsággal előre prognosztizálni, mi lehet az eredmény.

A Verian januárban végzett felmérése során 497 grönlandi lakos véleményét kérdezte meg a választási preferenciáikról. Az eredmények alapján a baloldali Inuit Ataqatigiit párt körülbelül 31%-os támogatottságot élvez, ezzel 9%-kal megelőzve a kormányzó Siumut pártot.

Ha az előrejelzés beválik, akkor az Inuit Ataqatigiit párt és a Simiut párt továbbra is koalícióban kormányozhat, ahogy jelenleg is.

A kormányfő a legnagyobb mandátummal bíró párt képviseletében léphet hivatalba, jelenleg a Múte Egede vezette Inuit Ataqatigiit párt áll az élen.

A választások lezárulta után Simiu függetlenségi népszavazást helyezett kilátásba, amely lehetőséget adhat számára, hogy új támogatókat szerezzen. Ez a lépés akár azt is eredményezheti, hogy ő választhatja ki a következő miniszterelnököt.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Naleraq azonban egyre népszerűbb a grönlandiak körében a függetlenséget támogató politikájával és nyilvánvaló hajlandóságával, hogy kész lenne az együttműködésre az Egyesült Államokkal.

Qupanuk Olsen, Grönland legismertebb influencere, most a Naleraq párt színeiben vág neki a választásoknak. Több mint 500 000 követője a TikTok-on és 300 000 az Instagramon teszi őt a legjobb online platformmal rendelkező személyiséggé a kampány során. Az ő népszerűsége és elkötelezettsége segíthet új színt vinni a politikai diskurzusba.

Néhány órával azután, hogy Trump a washingtoni kongresszus előtt kijelentette, hogy "így vagy úgy", de meg akarja szerezni a sziget feletti ellenőrzést, Múte Bourup Egede grönlandi miniszterelnök ezt az egyszerű üzenetet tette közzé a Facebookon : "Grönland a miénk".

"Kalaallit Nunaat a miénk" - fogalmazta meg Egede a közösségi médiában, amikor Grönland nevét a helyi nyelven említette.

"Nem vágyunk arra, hogy amerikaiak vagy dánok legyünk, mi Kalaallitok vagyunk. Ezt az amerikaiaknak és vezetőiknek világosan meg kell érteniük. Nem vagyunk eladhatóak, és nem lehet minket egyszerűen elvenni. A jövőnkről mi döntünk Grönlandon" - fogalmazott. A posztot egy ökölbe szorított kéz emojival és a grönlandi zászlóval zárta.

Trump másodszori hivatalba lépése óta többször is megnyilvánult az ásványkincsekben bővelkedő Grönland iránti érdeklődése kapcsán. Ez a terület az Atlanti-óceán északi részén helyezkedik el, és kulcsszerepet játszik a fontos tengeri útvonalak mentén. Grönland Kanada északkeleti partjainál található, így geográfiai értelemben közelebb áll Washingtonhoz, mint Koppenhágához.

Alig egy héttel a grönlandi parlamenti választások előtt Trump közvetlenül a grönlandiakhoz intézte szavait az amerikai törvényhozásban: "Határozottan támogatjuk az önök jogát, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket, és ha úgy döntenek, szívesen látjuk önöket az Amerikai Egyesült Államokban" - mondta.

"Biztonságban fogjuk tartani önöket. Gazdaggá tesszük önöket. És együtt olyan magasságokba fogjuk vinni Grönlandot, amilyeneket eddig soha nem gondoltak volna lehetségesnek" - tette hozzá.

A 2008-as népszavazás eredményeként Grönland autonómiája jelentős mértékben kibővült, ami számos fontos változást hozott magával. Ekkor a helyi inuit közösséget hivatalosan is népként ismerték el, és nyelvüket hivatalos nyelvként kezdték használni. Az inuitok ezentúl kizárólagosan rendelkezhetnek ásványkincseik felett, azonban a biztonságpolitika, a pénzügyek és a külpolitika területén továbbra is Dánia irányítása érvényesült. A 2009. június 21-én életbe lépett jogszabály lehetőséget biztosított Grönland számára, hogy szükség esetén kikiáltsa függetlenségét a dán államtól.

Ha Grönland elszakadna Dániától, választhatná akár azt is, hogy szabad társulási szerződést köt az USA-val anélkül, hogy amerikai területté válna.

Trump megnyilvánulásaival összefüggésben a dán külügyminiszter kifejtette, hogy nem látja valószínűnek, hogy a grönlandiak Dániától való elszakadásra törekednének csupán azért, hogy "Amerika teljes jogú tagjává váljanak".

Lars Løkke Rasmussen kifejtette, hogy véleménye szerint Trump beszédének leglényegesebb eleme az volt, amikor utalt a grönlandiak önrendelkezési jogának tiszteletben tartására.

"Tele vagyok pozitív várakozással a grönlandiak döntésével kapcsolatban" - osztotta meg tapasztalatait finnországi látogatása alatt. "Céljuk, hogy enyhítsenek a Dániával való kapcsolataik szigorán. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy egyenrangúbb és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építhessünk ki."

Løkke hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a következő heti választások mentesek legyenek a nemzetközi beavatkozásoktól, és hogy azok valóban szabad és tisztességes körülmények között zajlanak.

Grönland kulcsfontosságú szerepet játszik a globális ökoszisztémában, habár sokan talán nem is sejtik ezt. Az Egyesült Államok mellett más nagyhatalmak is felfigyeltek a stratégiai jelentőségű Északi-sarkvidéki régiókra, különösen a jég alatt rejtőző értékes ritkaföldfémekre, amelyek elengedhetetlenek a modern távközlési technológiákhoz, valamint a hatalmas, kiaknázatlan kőolajkészletekre. Grönland tehát nem csupán egy távoli sziget, hanem a globális gazdasági és politikai játszmák középpontjában áll.

A Grönlandot vastagon borító jégtakaró az éghajlatváltozás következtében egyre inkább visszahúzódik, ami új lehetőségeket teremt a hajózás és a kereskedelem számára. Amennyiben a jég teljesen elolvad, az drámai módon átformálhatja a világ partvonalait, és várhatóan hatással lesz az időjárási mintázatokra is.

Dánia 300 évvel ezelőtt gyarmatosította Grönlandot, és még mindig ellenőrzi annak kül- és védelempolitikáját, bár Grönland 1979-ben önrendelkezést nyert, és saját parlamentje van.

Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentései politikai feszültségeket gerjesztettek Dániában. Mette Frederiksen miniszterelnök európai fővárosokat keresett fel, hogy támogatókat nyerjen. Mindenhol hangsúlyozta, hogy a kontinens egy "bizonytalanabb valósággal" néz szembe, és ezzel párhuzamosan Dánia fokozni kezdte katonai jelenlétét Grönland környékén.

Grönland gazdasági struktúrája jelentős mértékben a halászati tevékenységekre és más iparágakra épül, emellett a Dániától érkező évi 554 millió eurós támogatás is kulcsszerepet játszik a fejlődésében.

Aka Hansen, az inuit származású filmrendező és író, gyanakvó pillantással figyeli Trump politikai lépéseit. Ugyanakkor hálás is neki, mert a volt elnök révén a világ reflektorfényébe került Grönland. Mint sok más grönlandi állampolgár, ő is arra vágyik, hogy hazáját és kultúráját méltó módon tiszteletben tartsák. Nem szeretné, ha újfajta gyarmati hatalom nehezedne az országára, de úgy érzi, Trump retorikája lendületet adott a Dániától való függetlenségi törekvéseknek, és ez új reménysugarat hozott a grönlandi nép számára.

Dániát súlyos vádak érik a grönlandi inuit közösséggel szemben elkövetett visszaélések miatt. Az 1950-es években inuit gyermekeket szakítottak el családjaiktól, azzal az indokkal, hogy segítsenek nekik beilleszkedni a dán társadalomba. Ezen túl, az 1960-as és 1970-es évek során inuit nőket láttak el méhen belüli fogamzásgátló eszközökkel, állítólag azért, hogy megfékezzék a grönlandi népesség növekedését.