A Kortárs Galéria különleges gyászülést hirdet Szombathy Bálint emlékére, tisztelegve a művész életműve előtt és megemlékezve a hagyatékáról.

Szombathy Bálint, a neves képzőművész emléke előtt tisztelegnek a Szabadkai Kortárs Galériában jövő hétfőn, február 3-án 12 órától. Az eseményről az intézmény értesítette szerkesztőségünket.

Szombathy Bálint, a sokoldalú képzőművész, író és igaz barát emlékére Csernik Attila, Virág Gábor, Kopeczky Róna, Edita Kadirić és Nela Tonković gyűlnek össze. Csernik Attila, aki szintén a művész világában mozog, Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet vezetője, Kopeczky Róna, az acb galéria kurátora, valamint a képzőművész Edita Kadirić és a Szabadkai Kortárs Galéria kurátora, Nela Tonković mindannyian tiszteletüket teszik, hogy közösen idézzék fel Szombathy Bálint életét és munkásságát.

Szombathy Bálint 1950-ben látta meg a napvilágot Pacséron. Ő volt a Szabadkán alakult Bosch+Bosch neoavantgárd művészeti csoport egyik meghatározó alapítója és elméleti szakértője. Művészi tevékenységének középpontjában a klasszikus avantgárd költészet és képzőművészet innovatív szellemiségéhez való visszatérés állt, valamint az aktivizmus kritikai attitűdjének következetes képviselete. Már 1968-ban is megmutatkozott aktivista nézőpontja, amikor két háborúellenes akciót szervezett. Igazán figyelemre méltó művészi pályafutása és radikális gondolkodásmódja azonban az 1970-es évek elején kezdett kibontakozni.

Egész pályafutása, amely az utolsó napig folytatódott, a művészeti műfajok közötti határok elmosásáról és ezek kreatív ötvözéséről szólt. Minden egyes médiumot egyformán kiemelten fontosnak tartott, legyen szó a performatív, beavatkozás-orientált alkotásokról, a sokszínű mail art projektekről, vagy a vizuális költészet kifejezésmódjáról, egészen az utóbbi évtizedekben megjelenő tárgy- és installációközpontú művekig. Művészi identitását nomád művészként határozta meg.

Művészete egy sokszínű és gazdag struktúrával rendelkezik, amely magában foglalja a rajz és grafika klasszikus formáit, valamint a digitális grafika innovatív világát. E mellett felfedezhetjük az e-mail art különleges dimenzióit, a konceptuális fotográfia mélyreható üzeneteit, az akcióművészet dinamikus kifejezésmódját, és a performansz élő interakcióját. A videóművészet pedig új narratívákat teremt, míg a hibrid műfajok – mint a kollázs, a montázs és a vizuális költészet – izgalmasan fűzik össze a különböző médiumokat. Nem feledkezhetünk meg az írott költészet értékéről sem, amely szintén szerves része ennek a sokrétű művészi univerzumnak.

Szabadka után Szombathy Újvidéken telepedett le, majd az elmúlt évtizedek során Budapestre költözött. E két művészeti világot folyamatosan összekapcsolva, egy sokkal szélesebb, közép-európai művészeti térben tevékenykedett. Művészi pályafutása során elméleti és művészeti írásokkal is gazdagította munkásságát. Ahogy ő is megfogalmazta, "a szépség rejtelmeit kutatta", keresve a mélyebb jelentéseket és kapcsolódásokat a művészet világában.

Szombathy Bálint művészeti pályafutása során számos elismerésben részesült, amelyeket a szakma és a közönség egyaránt méltányolt. Különösen figyelemre méltó díjai közé tartozik a Kassák Lajos Irodalmi Díj, amelyet Párizsban kapott meg 1989-ben, valamint a Forum Képzőművészeti Díj, amelyet Újvidéken nyert el 1993-ban. Az ő nevéhez fűződik a Sava Šumanović-díj is, melyet 2007-ben, szintén Újvidéken ítéltek oda neki. 2008-ban a Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el munkásságát Budapesten, míg 2015-ben Belgrádban a Vladislav Ribnikar-díjat hozta el a legjobb kiállításáért. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2018-ban, Budapesten került a birtokába, és nem utolsósorban 2019-ben a Nagyapáti Kukac Péter-díjat is elnyerte Topolyán.

Művei számos kortárs művészeti múzeumban találhatóak meg Európa különböző városaiban, így például Belgrád, Zágráb, Budapest, Ljubljana, Újvidék és Szabadka mellett Otterlóban és Londonban is.

Szombathy Bálint (Fotó: Kortárs Galéria, Kerekes Zoltán)