"Amennyiben az európai keresztény közösségek elhagyják védelmi pozícióikat, a vallásszabadság jövője bizonytalanra fordul." | Demokrata

Az erdélyi városban különleges ünnepi istentiszteletet tartottak, hogy megemlékezzenek az 1568-as erdélyi országgyűlés határozatáról, amely mérföldkőként rögzítette a lelkiismeret szabadságát Európában. Ez a történelmi döntés jelentős lépést jelentett az egyéni hit és meggyőződés szabad kifejezésének jogi elismerésében.

Kövér László kifejezte, hogy számára igazi megtiszteltetés, hogy az Országgyűlés képviseletében szólhat Tordán. Hangsúlyozta, hogy itt, 457 évvel ezelőtt az erdélyi országgyűlés olyan forradalmi szabadságeszményt fogalmazott meg, amely törvényerőre emelkedett, és ezzel új fejezetet nyitott Európa keresztény kultúrájának történetében.

Rámutatott arra, hogy minden népnek megvannak a saját éltető eszményei, amelyekkel hozzájárulhat a világ gazdagításához. Tordán fogalmazták meg a "vallásszabadság kora újkori magyar eszményét", amely fontos lépés volt a társadalmi fejlődésben. Ezen kívül Kossuth Lajos 1852-ben megjelenítette a "modern kori politikai szabadság magyar eszményét", hangsúlyozva, hogy "Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével." E szólam a demokrácia lényegét foglalja magában, és a kor szellemének domináló irányzatát tükrözi.

Kövér László rámutatott egy fontos közös vonásra a magyar szabadságeszmények között: mindkettő a közösség fogalmára épül. A tordai vallási szabadságeszmény esetében a közösség áll a középpontban, hiszen a tordai országgyűlés a helyi közösségekre bízta a prédikátorok megválasztásának jogát. Hasonlóképpen, a magyar politikai szabadságeszmény is a népet, mint közösséget tekinti a demokrácia alanyának. "A modern értelemben elismert egyéni lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az általános választójog, mint politikai jog, történeti alapjaiban nyilvánvalóan magában foglalja e magyar eszmék vallási és politikai szabadságának alapköveit" - emelte ki.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar nép a történelem viharaiban ráébredt: eszmények nélkül nem lehet előre lépni, ugyanakkor illúziókba burkolózni sem szabad. A kereszténység helyzetét és az európai szabadságot érintően pedig teljes mértékben tisztában vannak a valósággal, és nem engedik, hogy hamis remények vezessék őket.

Európában egyre inkább eluralkodik az antikrisztusi szellem és a dekrisztianizáció folyamata. Az a cél, hogy az európai emberek elforduljanak Isten ajándékától, a hittől, így gyökértelenné és talajtalanokká váljanak. Ezzel együtt pedig feladják legfontosabb politikai védelmi eszközüket, az európai demokráciát is - figyelmeztetett az Országgyűlés elnöke, hangsúlyozva, hogy a jelenlévők ne csupán a politika passzív elszenvedői legyenek, hanem aktívan formálják annak irányait.

Kijelentette: "Amennyiben a történelem irányítója olyan előrelátást és bölcsességet ad a magyaroknak, románoknak és egyéb közép-európai népeknek, mint az egykori erdélyi törvényhozóknak, biztosak lehetünk abban, hogy megvédik szabadságuk eszméit, hitvilágukat és nemzeti identitásukat."

Kövér László az esemény zárásaként a közmédiának adott interjújában kiemelte, hogy a vallásszabadság törvényének megalkotása a magyarság egyik "világszintű teljesítménye". Hozzátette: "Ez egy olyan eredmény, amire joggal lehetünk büszkék."

A tordai unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteleten Józsa István Lajos házigazda lelkész imája után Kovács Sándor teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora hirdette az igét. Rámutatott: 1568-ben Tordán nem az egyén, hanem a közösség azon jogát erősítették meg, hogy Isten igéjét szabadon hallgathassa. Aláhúzta: a tordai örökségből tudni kell meríteni, hogy a tolerancia nem a hit feladása, hanem annak tanúságtétele.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke azért adott hálát, hogy a magyar Országgyűlés méltó volt elődjéhez, és a Vallásszabadság Napját az egész magyar nemzet ünnepévé nyilvánította. Aláhúzta: "az isteni igazság" világosodott meg az erdélyi rendekben, amikor a vallásszabadság törvényét megalkották.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a protestáns közösségek képviseletében kifejtette, hogy Erdély hosszú időn keresztül a hitviták színtere volt. Azonban a népek idővel felismertek egy fontos igazságot: csak közösen van lehetőségük szembenézni a kihívásokkal, és olyan jövőt formálni, amelyben mindenki megtalálja a helyét. Hangsúlyozta, hogy "a tordai országgyűlési határozat nem csupán a múlt dicsőséges öröksége, hanem a jövő biztosítéka is".

Az istentisztelet befejeztével az ünneplők a Vallásszabadság emlékművéhez indultak, ahol Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka osztotta meg gondolatait az emlékmű mögötti szimbolikáról. Ezt követően koszorúzásra került sor, mely méltó módon tisztelgett a vallásszabadság eszméje előtt.