Ha a helyzet nem változik, az aszály súlyos problémákat generálhat Európában.
Az utóbbi időszakban tapasztalt csapadékhiány következtében a vízhozam tartósan alacsony szinten maradt tavasz óta, ami a vízenergia-termelésre is kedvezőtlen hatással van az Európai Unió területén. Ez a helyzet pedig komoly kihívások elé állíthat minket a nyári hónapokban.
A vízerőművek fontos szerepet játszanak az Unió áramtermelési mixében, ami jelentős hatással lehet a villamosenergia-piaci árak időszakos ingadozásaira. Ez a tendencia Magyarországra is kiterjed, még akkor is, ha a hazai vízerőművek kapacitása viszonylag csekély.
A problémát tetőzi, hogy
Az európai vízenergia-termelés jövője, legyen szó rövid vagy hosszú távú perspektíváról, sajnos nem ígérkezik túl rózsásnak.
A vízerőművek által előállított villamos energia mennyisége jelentősen csökkent 2024 első felében az Európai Unió területén, összehasonlítva a tavalyi év hasonló időszakával. Május hónapban a termelés alig haladta meg a 2022-es aszályos év rekordértékét, amely legalább 500 éve nem látott szárazságot hozott. Az EU vízerőművei összesen 27,5 terawattóra (TWh) áramot generáltak, ami közel 18%-os csökkenést jelent a tavalyi 33,4 TWh-hoz képest. Ezek az adatok az EMBER nevű think tank honlapján található statisztikákból származnak.
A májusi adat körülbelül 3,5%-kal felülmúlja a tavalyi év hasonló időszakának rendkívül szárazságából fakadóan különösen alacsony vízenergia-termelést hozó, ötödik havi, sokéves mélypontját.
A vízenergia-termelés szorosan kapcsolódik a csapadékviszonyok ingadozásához, így az idei gyenge teljesítmény mögött főként az áll, hogy a téli hónapokban és a tavaszi időszakban jelentősen elmaradt a szokásos hó- és esőmennyiség Európa területén.
A tavalyi év folyamán az Európai Unió vízenergia-termelése március, április, május, szeptember és október hónapokban rekordszámú, öt éve nem látott szintet ért el. Ezzel szemben decemberben drámai csökkenést tapasztaltunk, amikor a termelés az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére zuhant, 28%-kal lemaradva a 2023-as év adataihoz képest.
A 2025-ös év eddigi hónapjai során a termelés folyamatosan alacsonyabb szinten mozgott, mint a megelőző 2024-es év – a legnagyobb, 24%-os csökkenés március hónapban volt tapasztalható. Érdekes módon, a 2022-es adatokhoz képest a termelési értékek még mindig jelentősen magasabbak voltak, egészen májusig.
Magyarországon 2025 eddigi időszakában a vízenergia-termelés jelentősen meghaladta a 2024-es és az azt megelőző évek szintjét. Ugyanakkor a májusi adatok már elmaradnak a tavalyi teljesítménytől, és a hazai folyók vízszintje ismét a kritikus minimumok közelében ingadozik.
A MAVIR, a magyarországi átviteli rendszerirányító, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb adatai alapján a hazai vízerőművek eddig az évben a teljes energia-termelés körülbelül 0,8%-át, míg a fogyasztásnak hozzávetőleg 0,6%-át biztosították.
A Magyarországon üzemelő vízerőművek összesített teljesítőképessége csupán 62,4 megawatt (MW), ami viszonylag alacsonynak számít. Ezzel szemben a villamosenergia-rendszer bruttó beépített teljesítőképessége, amely magában foglalja a háztartási méretű kiserőműveket és a saját célra termelő erőműveket is, június eleji adatok szerint elérte a 15 331,2 MW-ot.
Ez a technológia a magyar áramtermelés összetételében viszonylag alacsony arányt képvisel, míg az Európai Unió szintjén a helyzet egészen eltérő.
A mintegy 130 gigawatt (GW) beépített teljesítőképességgel a vízerőművek a teljes európai uniós áramtermelés 12-13%-át adják, vagyis termelésük elsősorban az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek miatti hullámzása érdemben befolyásolja az ellátást és az egyre szorosabban integrálódó európai piac villamosenergia-árait is.
Mivel Magyarország importfüggősége elmúlt évekbeli, nagyrészt a hazai naperőműveknek köszönhető csökkenése ellenére továbbra is jelentős villamosenergia-behozatalra szorul, ezek a folyamatok az itthoni nagykereskedelmi áramárakat is befolyásolják.
Amennyiben a csapadékszegény időjárás továbbra is érdemben korlátozza a vízenergia-termelést, az a villamosenergia-piacokon szélsőséges áremelkedések kialakulását is előidézheti.
Európa nagy részén március óta kisebb-nagyobb fokú aszály van, ami a folyók vízhozamát, így a vízenergia-termelést is negatívan befolyásolja. A tartós szárazság miatt a folyók vízhozama májusban Európa-szerte a legalacsonyabb volt 1992, a mérések kezdete óta.
A jövő lehetőségei sajnos nem éppen rózsásak, mivel az Európai Unió területén egyre gyakoribbá válnak a vízhiányos állapotok és az aszályos időszakok. Ezek a jelenségek széles körben elterjedtek, és komoly kihívások elé állítják a régiót.
A következő négy hét európai időjárási előrejelzése a sokéves átlaghoz képest csapadékban szegény időszakot jelez előre a kontinens jelentős részén. Ez a tendencia összhangban van a szezonális előrejelzésekkel, amelyek azt mutatják, hogy 2025 nyara várhatóan kiemelkedő hőhullámokkal és száraz időszakokkal érkezik a középső és keleti Európába, beleértve Magyarország területét is.
A klímamodellek előrejelzései szerint Európában a jövőben egyre gyakoribbá és súlyosabbá válhatnak a szélsőségesen száraz időszakok, valamint az alacsony vízhozamok. Ez a jelenség komoly kockázatokat jelent a gazdaság számára, ezért az Európai Unió nemcsak a kibocsátáscsökkentésre összpontosít, hanem egyre nagyobb figyelmet fordít a helyzethez való alkalmazkodás stratégiáira is.
