Bár Kínában ismét emelkednek az árak, a lakosság mégsem ünnepli ezt a változást.
Ismét emelkednek a fogyasztói árak Kínában - számolt be róla az ING. A júniusi felmérések szerint az éves visszatekintő drágulás 0,1 százalék volt az ázsiai országban, mely azonban többnyire nem az alapvető fogyasztási cikkeknek volt köszönhető. Ezzel szemben a termelői árak változása 23 hónapos mélypontra süllyedt (-3,6 százalékos változás az elmúlt évben), jelezve, hogy a deflációs veszély továbbra sem múlt el. A szakértők többsége a gyenge belső keresletben látja a probléma fő forrását, melyet rendszerszinten az árverseny csökkentésével és a fogyasztói bizalom helyreállításával lehetne orvosolni.
Kínában a májusi 0,1%-os árcsökkenés után júniusban a fogyasztói árak 0,1%-kal emelkedtek. Ez azt jelzi, hogy négy hónapnyi stagnálás után ismét pozitív tartományba lépett az éves szintű drágulás, ami meglepetésként hatott a piaci szereplők számára. Azonban ha alaposabban megvizsgáljuk a havi adatokat és az egyes szektorok teljesítményét, láthatjuk, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. A deflációs nyomás, azaz az árak tartós csökkenésének és a gazdasági aktivitás lassulásának kockázata továbbra is jelentős - emelték ki az ING elemzői.
A lakosság számára létfontosságú élelmiszerek ára a statisztikai hivatal legfrissebb, júniusi felmérése alapján átlagosan 0,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így folytatva a korábbi négy hónapban megfigyelt csökkenő tendenciát. A pozitív inflációt azonban a nem élelmiszer jellegű termékek és szolgáltatások áremelkedése okozta. Különösen a ruházati cikkek, az oktatási, kulturális és szórakoztató szolgáltatások, valamint az egyéb termékek árai mutattak jelentős növekedést.
Négy hónapnyi árcsökkenés után a júniusi adat papíron szépnek tűnhet a gazdaságpolitikusok számára, a havi adatok a legtöbb szektorban csökkenő trendet mutatnak, így a defláció kockázata továbbra is jelentős marad.
Ezt támasztja alá a termelői árak alakulása is, amely sorozatban a 33. hónapban is csökkenést jelzett júniusban.
Az árak éves szinten 3,6 százalékkal csökkentek, ami 2023 júliusa óta a legjelentősebb visszaesésnek számít. E mögött a vállalatok közötti éles árverseny, valamint a sok esetben késlekedő és csökkenő bérek húzódnak meg. Továbbá, a gazdaságban megjelenő túlkínálat és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfliktus exportot érintő kedvezőtlen következményei is hozzájárulnak ehhez a folyamathoz.
A kínai gazdaság az utolsó hat hónapban a defláció árnyékában mozgott, hiszen az átlagos árváltozás -0,1 százalékot, míg a termelői árak -2,8 százalékot mutattak. A havi statisztikák azt jelzik, hogy a júniusi kedvező eredmények inkább a kormány által bevezetett átmeneti ösztönző intézkedések következményei, semmint a fogyasztói bizalom tartós helyreállítása. A Bloomberg elemzői véleménye szerint...
a gazdasági kilátások és a termelői árak alakulása egyértelműen a gyenge belső keresletre utalnak, így szerintük a kínai kormánynak kiemelt célként kell tekintenie a fogyasztói bizalom helyreállítását.
A defláció nem csupán gazdasági, hanem monetáris politikai szempontból is jelentős kihívást jelent, ezért az elemzők a kínai jegybank kamatcsökkentésére számítanak. Az ING szakértői úgy vélik, hogy a jüan idei erősödése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy ne aggódjon a kedvezőtlen árfolyamhatásoktól. A kamatok mérséklése várhatóan az év végén, az utolsó hónapokban következhet be.
