Horváth CxO Priorities Study: Az idei évben a vállalatvezetők jelentős költségmegtakarításokra törekednek, de optimistán tekintenek a következő évre, amelyet már kedvezőbb körülmények között terveznek.
Világszerte a költségcsökkentést, a jövedelmezőségi szint megőrzését tartják a legfontosabb feladatuknak a cégvezetők. Úgy látják, hogy az idén mind a reálnövekedés, mind pedig a létszámfejlesztés visszafogott lesz. 2026-ban azonban már növekedhet az árbevétel, és a munkaerőfelvétel is némileg gyorsulhat - mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
A 6. Horváth CxO Priorities Study felmérés keretében több mint 1000 felsővezetőt és igazgatósági tagot kérdeztek meg 33 különböző országban, 15 iparág képviseletében. Az eredményekből világosan kiderült, hogy a cégek vezetőinek legfontosabb célja a költség- és profitszerkezet optimalizálása. Az állandósult költségnyomás, a bérek reálértékének csökkenése és a bizonytalan piaci kereslet kihívásaival szembesülve a vezetőknek nem marad más lehetőségük, mint a költségek szigorú ellenőrzése a nyereségesség fenntartása érdekében. Az árbevétel növelésére pedig csak többleteladások révén számíthatnak, mivel a fogyasztók a globális ellátási láncok minden szakaszában rendkívül árérzékenyek, és a piaci verseny is kiélezett. Ezenfelül a vámok és kereskedelmi konfliktusok csak tovább fokozzák a már így is meglévő bizonytalanságot.
A vállalatvezetők körében a digitalizáció, és azon belül a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a második legfontosabb prioritás. Ugyanakkor ez a folyamat szoros összefüggésben áll a korábban elért jövedelmezőség fenntartására irányuló célokkal. Jól látható, hogy ma már elengedhetetlen elvárás, hogy az MI valódi értéket generáljon, hiszen a kísérletezés időszaka lejárt.
A profitszint megőrzése miatt gyengülnek a fenntarthatósági törekvések is. A cégvezetők ugyanis inkább olyan területekkel foglalkoznak, amelyek azonnali megtérülést hoznak. Bár nem adják fel a zéró kibocsájtásra vonatkozó céljaikat, de a megvalósítást későbbre halasztják.
A szervezeti átalakításokat elsősorban a nyereségesség megőrzése ösztönzi. A vállalatok folyamatosan olyan helyszíneket keresnek, ahol a termelési költségeket minimálisra csökkenthetik. India egyre vonzóbb célponttá válik, de Kína és India mellett a figyelem más ázsiai országokra is kiterjed. Kelet-Európa és Afrika szintén alternatív lehetőségeket kínál. Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok, a magas termelési költségei ellenére, továbbra is stratégiai jelentőséggel bír a globális gazdaságban.
Magyarország szempontjából mindig kiemelt jelentősége van, hogy a németországi központú vállalatok, elsősorban a jármű- és gépipar területén milyen prioritásokat terveznek a jövőben. A kelet-közép európai régióban megvalósuló beruházásaik aránya nő: míg 2024-ben ide jött a világszinten megvalósuló összes beruházási érték 9 százaléka, 2025-ben ez az arány már 12 százalék felett várható. Nagy optimizmusra azonban nem ad okot az, hogy a létszámtervezésben még Kelet-Közép Európában is óvatosak ezek a gyártók: a vállalatoknak csak 45 százaléka tervez növekedést, a többség szinten tartással vagy csökkentéssel számol - hívja fel a figyelmet Vári Attila, az IFUA Horváth partnere, a Járműipari kompetenciaközpont vezetője.
Jövőre már valamivel kedvezőbb időszakok várnak ránk, de a várakozások mégis óvatosak. A gyártóipar, különösen a gyógyszeripar, az orvostechnológiai szektor és a védelmi ipar területén figyelhető meg a növekedés. Ezekben az ágazatokban a létszámbővítés is valószínűleg esedékes lesz. Ezzel szemben a szolgáltatási szektorban, különösen a bank- és biztosítási területeken, a vállalatvezetők kevésbé bizakodóak.
