„Itt, Parajd szívében, a Kis-Küküllő vizét szennyezzük.”

A Kis-Küküllő vízének sótartalma drámaian megnövekedett, miután Parajdon a Korond-patak elterelésére megbízott kivitelező nekilátott a munkálatoknak, és eltávolította a külföldi szakértők által ajánlott vízhozamcsökkentő gátakat - adta hírül az MTI Biró Barna Botond, Hargita megye tanácselnökének tájékoztatása alapján. A folyó magas sótartalma következtében Maros megyében ismét romlott a vezetékes ivóvíz minősége.

A kritikus helyzetről szerdán késő este közösségi oldalán beszámolva Biró Barna Botond úgy fogalmazott, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező beavatkozása odavezetett, hogy "innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét". A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a külföldi szakemberek javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátaknak épp az volt a célja, hogy kevesebb édesvíz jusson be a bányába, majd onnan, immár sós vízként a Kis-Küküllőbe.

A vízhozamcsökkentő gátak felállítása után végzett mérések a víz sótartalmának jelentős csökkenését jelezték. Ezt követően, a kivitelező beavatkozása révén, a sótartalom a korábbi érték tízszeresére nőtt.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a cég a munkálatok során a patakot olyan területre terelte, ahol a meder nem rendelkezett megfelelő szigeteléssel. Ennek következtében szerdán késő este a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság rendkívüli ülést tartott, és úgy döntött, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vizet felhasználják a Kis-Küküllő vízének hígítására. A bizottság arra figyelmeztette a folyóból vízellátást nyerő települések lakóit, hogy készítsenek elő tárolóedényeket, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a gyulakutai és dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat le kell állítani a magas sótartalom miatt, amely károsíthatja a berendezéseket.

Tizenhat település Maros megyében június elején vált ihatatlan vízforrássá, aminek következtében a helyi lakosság komoly nehézségekkel szembesült. Szerdára az állatok itatására még alkalmasnak nyilvánították a víz minőségét, de ezt az állítást estére már visszavonták. Az illetékes hatóságok azt is bejelentették, hogy csütörtöktől kezdve az állatok itatásához szükséges vizet külön szállítanak a falvakba. Eközben Biró Barna Botond a parajdi bányakatasztrófa ügyében a feladatkörök tisztázását sürgette. Kiemelte, hogy problémás, hogy azoknak kell megoldaniuk a helyzetet, akik egyben a katasztrófa okozói is, utalva ezzel a sóipari társaság és a vízügyi hatóság vezetőire.

A tanácselnök három lehetőséget lát a parajdi helyzet megfelelő kezelésére:

Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.