A pápa irgalmasságot tanúsított azzal, hogy készséggel vállalta a misét Orbán Viktor országában, ezzel is kifejezve a párbeszéd és a megértés fontosságát.
Ferenc pápa és Orbán Viktor kapcsolata a katolikus tanítás fényében izgalmas párhuzamokat kínál. A pápa, mint Szent Péter utódja és Krisztus földi helytartója, a hit és az emberség üzenetének terjesztésére törekszik. Ezzel szemben Orbán Viktor, a politikai hatalom birtokosa, gyakran hivatkozik az isteni elrendelésre, hogy megerősítse politikai pozícióját. Míg a pápa arra ösztönzi a hívőket, hogy saját életük példájával tükrözzék vissza Jézus tanításait, addig a miniszterelnök a kulturális kereszténység védelmét hangsúlyozza, arra figyelmeztetve, hogy a hagyományok elvesztése veszélyeztetheti a társadalom alapjait. Az alábbi írás 2021. szeptember 12-én jelent meg a hvg360-on, és a nemrég elhunyt Ferenc pápa magyarországi látogatásának jelentőségére reflektál, emlékeztetve bennünket pályafutása e fontos eseményére.
Nem emlékszik Ferenc pápa, találkozott-e Orbán Viktorral, amikor az erdélyi Csíksomlyón 2019 tavaszán misét mondott. Hogy a miniszterelnök hiúságát mennyire sértette a pápa múlt heti, a Vatican Newsnak adott interjújából kiderült "emlékezetkiesése", nem tudni, de megsértődni a legkevésbé Orbánnak van oka. Ferenc ugyanis épp azért iktatta be többnapos romániai látogatásába Csíksomlyót, hogy - nem kis diplomáciai bonyodalmat okozva a kéréssel - találkozzon a magyar zarándokokkal. Ám Orbán nem volt köztük: ő inkább Madridba utazott, hogy megnézze a BL-döntőt. Annyit azért előzőleg megüzent - a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott interjún keresztül -, hogy mondhat bármit,
"Magyarország protestáns ország is, ezért a pápa véleménye itt nem annyira meghatározó, mint egy katolikus országban".
A 2013-ban pápává választott argentin Jorge Mario Bergoglio, ismertebb nevén Ferenc pápa, igazi megosztó figura a magyar politikai és médiavilágban. A kormány és a sajtó nem tudja eldönteni, hogy hogyan viszonyuljon hozzá: se elutasítani, se teljes mellszélességgel támogatni nem tudja. Orbán Viktor, a református miniszterelnök, aki már a kilencvenes évek közepén is próbálta megszerezni a pápák jóindulatát, első miniszterelnöksége alatt, 1998 nyarán, az egyik első útja a Vatikánba vezetett, ahol II. János Pál pápával találkozott. Azóta is folyamatosan keresi a kapcsolatot a katolikus egyház vezetőivel, hogy politikai tőkét kovácsoljon a vallási viszonyokból.
Bár 2010-ben, a kormányra kerülése után Orbán Viktor számára nem tűnt sürgősnek a római látogatás, később több alkalommal is tárgyalt XVI. Benedek pápával. E megbeszélések középpontjában elsősorban a Horn-kormány idején létrejött vatikáni megállapodás módosítása állt, amelyet Orbán szeretett volna egy új, az ő aláírásával ellátott dokumentummal felváltani. Azonban ez a terv nem valósult meg; sőt, a Vatikán volt az, amely a kormány által tett, látszólag nagylelkű ajánlatokkal kapcsolatban óvatosságra intett. Az egyházi és polgári esküvők "egyenrangúsításának" javaslatát elutasították, és fenntartásaikat fejezték ki a később bevezetett "kötelezően választható" iskolai hittan kapcsán is. Emellett figyelmeztették Orbánt, hogy az egyház ne vegyen át a magyar államtól iskolákat és szociális intézményeket, mert ez túlzott terhet róhat rá.
Orbánék olyan intézményrendszert építettek ki, amely a népszámlálások adatai szerint egyre csökkenő lélekszámú magyar katolikus közösség, valamint kisebb részben a református egyházra nehezedik. Ez a struktúra első pillantásra azt sugallhatja, hogy Magyarország a keresztény államok élenjáró példája. Azonban a valóság ennél sokkal bonyolultabb. A kereszténységről alkotott orbáni felfogás hitelességét gyakran Ferenc pápa szavai és cselekedetei kérdőjelezik meg, és ez a feszültség táplálja a kormányoldalon tapasztalható, a gyűlölet határait súroló indulatot a jelenlegi pápa iránt.
