Új év, új gazdasági kihívások: számos régiós országban az infláció mértéke meghaladja a magyar szintet - Mandiner
Hazánkban sikerült letörni az ár-bér spirált: az árnövekedés lassul, a bérnövekedés gyorsul.
Európában a 2023-as évet követően, amelyet az energiaválság okozta inflációs nyomás jellemzett, a gazdasági helyzet stabilizálódni látszik, és az előző év viszonylagos árstabilitása egyre inkább megszokottá vált – állapította meg a Világgazdaság legfrissebb inflációs elemzésében. Ennek ellenére a legutóbbi statisztikai adatok meglepetést okoztak: decemberben a magyar éves infláció 4,6 százalékra emelkedett a novemberi 3,7 százalékról, különösen figyelembe véve, hogy szeptemberben a mutató közel négyéves mélypontot, 3 százalékot ért el. Bár első pillantásra ez kedvezőtlen fejleménynek tűnik, érdemes megjegyezni, hogy a hazai gazdasági folyamatok nem eltérnek jelentősen a közép-európai országok trendjeitől, sőt, a helyzet nem is olyan drámai, mint amilyennek látszik. Továbbá, nincs okunk aggodalomra amiatt, hogy az árak újra olyan drasztikus mértékben emelkednének, mint az ukrajnai konfliktus kirobbanása idején.
Az infláció újbóli emelkedése nem kizárólag magyar jelenség: egész Európában megfigyelhető. Németországban és Csehországban hasonló tendencia látszik, annyi eltéréssel, hogy a gyorsabban növekvő közép-európai gazdaságokban - így nálunk is - magasabb szintű az áremelkedés, mint a fejlettebb nyugati országokban.
A helyzet hátterében az áll, hogy az európai gazdaságok fokozatosan kilábalnak a korábbi, drámai inflációs válságból. A bérek emelkedése már túlszárnyalja a pénzromlás mértékét, ami arra ösztönzi a háztartásokat, hogy ismét bőkezűbben költsenek. Ennek következtében a kiskereskedők és különösen a szolgáltatók magabiztosabban emelik áraikat. Ez a folyamat természetesnek számít, feltéve, hogy nem vezet túlzott bérigényekhez, amelyek újabb ár-bér spirált indíthatnának el. A valódi kockázat abban rejlik, ha a gazdaságok stagnálásba vagy recesszióba süllyednek, és az emelkedő bérek nem állnak arányban a valós gazdasági teljesítménnyel.
Magyarországon a decemberi inflációs növekedés figyelemre méltó, azonban nem befolyásolta a régiós versenytársainkhoz viszonyított helyzetünket: csupán Csehország felmutatott alacsonyabb inflációs rátát, míg Lengyelországban és Romániában ezt meghaladó számadatokat tapasztalhatunk.
A lakosság számára nem annyira az infláció konkrét mértéke számít, hanem sokkal inkább az életszínvonal változása: hogy hogyan érzik magukat a mindennapokban, és milyen hatással van mindez a megélhetésükre.
Az év végére jellemző inflációs ráták - a téli ugrás ellenére - már alacsonyabb szinten alakultak, mint egy évvel korábban, és ez a tendencia az egész régióra érvényes volt.
