Szörényi Szabolcs értékes hagyatéka új otthonra talál.

Gyermekkorunk álmai gyakran a legmeglepőbb formában valósulnak meg. Szörényi Szabolcs, Szörényi Levente bátyja, aki korábban az Illés zenekar tagja volt, egy különleges gyermekkori szenvedélyt hozott magával, amely most egy lenyűgöző, értékes műalkotásban öltött testet. A Kossuth-díjas zenész elkészítette a Nyugati pályaudvar és környékének pontos méretarányú, kicsinyített mását, amely egy impozáns vasútmodell formájában valósult meg. Ez a különleges, aprólékos városrész hamarosan a nagyközönség előtt is bemutatkozik, lehetőséget adva arra, hogy mindenki csodálhassa ezt a mesés alkotást.

Közeledik a karácsony. Odakint hull a friss, ropogós hó, a lakásban forr a radiátor. A nagyszobában büszke karácsonyfa, ágai díszekkel megpakolva, alattuk gyermekálmok. Annak idején a lányok alvós babát, a fiúk villanyvonatot vártak, de nem mindenkinek teljesült a vágya, legfeljebb egy fából faragott gőzös pihent a zöld óriás lábánál. A Szörényi-testvéreket is megérintette a vonatláz, így évről évre azt figyelték, vajon mikor lesz villanyvonat a fa alatt, ami majd körbe-körbe hasít a nagyszoba padlóján, amíg csak szeretnék. Mégis, ez a vágy sosem vált valóra.

Még a lebombázott Erzsébet-híd előtt, az utca végében volt egy kisvasút bolt. A fater odavitt minket, hogy a homlokunkat a kirakathoz ragaszthassuk. Szabolcs akkor is elképesztő áhítattal nézte a vitrinben a vonatokat. Ebben az időszakban mi a Visegrádi utcában laktunk és anyánk nagyon komoly templomba járó volt. Megígérte, hogyha elmegyünk vele a misére, és jófiúk leszünk, rendesen imádkozunk, akkor kimehetünk a Ferdinánd-hídra. Amikor jól viselkedtünk, kimentünk a hídra, és Szabolcs valami kéjes örömmel röhögött, ahogy a gőzmozdony elment a híd alatt és mi eltűntünk a füstben

- Emlékszem, hogy nevetve idézte fel a régi időket Szörényi Levente.

A két testvér az Illés együttes színpadán vált népszerűvé, miközben Szörényi Levente vonatszerelme fokozatosan háttérbe szorult. Bátyja azonban évről évre megőrizte álmát, amely sosem veszített fényéből. A fiúk örökölték apjuk grafikai tehetségét, de míg Levente házakat rajzolt, akárcsak édesapjuk, Szörényi Szabolcs gyakran a papíron is a vonatok büszke vonalait örökítette meg.

Ez a szenvedély addig nőtt, hogy Pesthidegkúton lévő otthonát is elsősorban, mint egy makett-terem kezdte megtervezni. A ház pincéje szentély volt, ahol egyre több és több gőzös, sínpár, pályaudvar és kocsiszín készült el. A Szörényi-család tagjai ezen a helyen mesélték el a sajtó képviselőinek a történetet a június 19-én tartott sajtótájékoztatón.

Ez a ház azért jött létre, mert először a terepasztal elhelyezését álmodtam meg, majd ehhez a vízióhoz alakítottam ki egy otthont. Egyedülálló és páratlan formavilága igazán különleges élményt nyújt.

Emlékeket idézett fel Szörényi Szabolcsról felesége, Rosta Mária.

Elmondta, hogy 41 éven át osztották meg az életüket, és ebben az időszakban több mint húsz éven keresztül épült a terepasztal. Életük számos emléke szó szerint beépült a makettbe, például az egykori Fonográf Klub is. Ez a helyszín 1985-ben nyitotta meg kapuit, és 2003-ig működött a Költő utcában, ma már más kezében van, de néhány emléket sikerült megőrizni. Rosta Mária a sajtóeseményre elhozott néhány poháralátétet, amelyeket maguk között csak "keksznek" neveztek. Szörényi Szabolcs ezeket újra felhasználta az ágyazatként, így a terepasztalon közlekedő vonatok a Fonográf alátétekre gördülnek.

A terepasztal különlegessége azonban nem merül ki ennyiben. Putz Attila, a Vasútmodell TV szakembere elmondta, hogy még 2008-ban ismerte meg Szörényi Szabolcsot, de már akkor lenyűgözte a páratlan terepasztal, holott szakmabeliként sok vasútmodellel találkozott már. Elmondása szerint egyszeri és megismételhetetlen az alkotás, nem csupán szakmai pontossága és részletessége miatt, hanem azért is, mert talán ez a világon az egyetlen terepasztal, amit nem csak megépítettek egy pincében, hanem a ház, amiben van, az eleve hozzá készült, rá lett szabva.

Szörényi Szabolcs mesélte, hogy szenvedélye 1965-ben bontogatta szárnyait, amikor az Illés zenekar a Balaton partján turnézott. Minden egyes nap, amikor színpadra lépett, félretett egy kis pénzt a zsebében, amely a turné végére összegyűlt, és így az Úttörő Áruházban megvásárolta élete első villanyvasútját. Ahogy teltek az évek, egyre több vázlatot készített, precízen tervezve, hogyan tudná életre kelteni a Nyugati pályaudvart a terepasztalon. Végül, amikor 1992-ben eladták a házuk telkét, úgy döntött, hogy megvalósítja gyermekkori álmát, és megépíti a Nyugati pályaudvart egészen a Róbert Károly körúti felüljáróig, ezzel egy új fejezetet nyitva az életében.

Ez a ház a világ egyedülálló ékköve, amelynek alaprajza egy terepasztal tervrajzára épült. Először a terv született meg, és arra alapozva valósult meg a ház, amely a Nyugati pályaudvartól a Róbert Károly körúti felüljáróig terjedő szakaszon helyezkedik el. Ez a szakasz 18 és fél méter hosszú, és magában foglalja az Északi Fűtőházat is. Szabolcs mesélte nekem, hogy ennek a résznek a megvalósítása tíz évnyi fáradságos munka volt, amíg sikerült a milliméter papírról 1:87-es arányra átültetnie a terveket.

Putz Attila szavaival élve, fogalmazzunk egyedien. Minden gondolat egy új világot teremt, ahol a szavak táncolnak, és a jelentések színes palettáján új árnyalatokat fedezhetünk fel. Engedjük szabadon képzeletünket, és formáljuk meg mondanivalónkat úgy, hogy az ne csupán információt közvetítsen, hanem érzéseket, élményeket is ébreszszen. Legyen a szövegünk egy varázslatos utazás, ahol a nyelv játékos eszköz, és a kifejezés szabadsága a legfontosabb vezérelv.

A szakértő kiemelte, hogy a makett ezen szegmense teljesen élethű, minden egyes apró részlete hűen tükrözi a nyolcvanas évek korabeli állapotát. Olyan gazdag részletekben, hogy az autók, buszok és a közlekedési táblák mind a korszak hangulatát idézik meg. Ráadásul még az István, a király című előadás plakátja is megtalálható a makett kompozíciójában, ezzel még inkább fokozva a nosztalgikus élményt.

A terepasztal vonatai nem csupán mozgathatóak, hanem Szörényi Szabolcs mesterien megalkotta a városrész éjszakai fényárját is. Amikor a lámpák kialudtak, lehetőség nyílt arra, hogy felfedezzük, milyen hangulatos világítás ölelte körül a pályaudvar környékét az egykori időkben. Az alkotó különös gondot fordított arra, hogy hűen tükrözze a hideg és meleg fényű lámpák elhelyezését, a pályaudvar belső világítása pedig precízen lett kivitelezve. Ráadásul a terepasztalon megjelenő villogó mentőautó is hozzájárul a város életének dinamikájához, gazdagítva ezzel a látványt és a részletek varázsát.

Még az állomásfőnököt is megkérte, hogy engedje fel a tető bizonyos szegmenseire, hogy a pályaudvar hiteles másolatát elkészíthesse. Amikor észrevette, hogy néhány részlet színben eltér a valóságtól – például egyes elemek vörösrézből készültek, nem pedig ezüstből –, azonnal módosított rajtuk, hogy a makett minden részlete tökéletesen passzoljon. Még a sínpárok színét is gondosan megválasztotta, hogy a végeredmény maximálisan élethű legyen: az oldalakat rozsdabarnára, míg a kerék érintkezési pontját fényes felületűre festette.

A terepasztal lenyűgöző látványt nyújt, hiszen 1600 gördülő jármű és másfél kilométernyi sínpár díszíti. Putz Attila elmondása szerint ennek az alkotásnak az értéke felbecsülhetetlen, mivel minden egyes részlet egyedi tervezés eredménye: Szörényi Szabolcs számtalan kreatív ötlete köszön vissza a makett minden elemén, és rendelésre készült ötvös munkák is helyet kaptak benne. Ha csupán az anyagköltséget vesszük figyelembe, akkor is több tízmillió forintról beszélhetünk, azonban ez még nem tartalmazza az alkotók munkáját, amely Szörényi Szabolcs esetében több mint húsz évnyi fáradságos és precíz munkát ölel fel, az első lépésektől egészen az utolsó simításokig.

Putz Attila munkatársa, Tóth Gábor, aki a Vasútmodell TV főszerkesztője, kifejtette, hogy a terepasztal elkészítéséhez használt 1:87-es arány egy elterjedt sztenderd, amelyet a szakmai körökben H0 méretként ismernek. Ez a méret rendkívül gazdag alapanyagválasztékot kínál. Magyarországon az 1:120-as arány is népszerű, de a vasútmodellezéshez való hozzáállás minden alkotónál egyedi, és az egyéni preferenciák szerint alakul.

A dolog lényege alapvetően az, hogy kinek mennyi anyagi lehetősége és helye van a hobbija megvalósításához. Amikor a 70-es és 80-as években elindult a modellezési láz, sokan a legkisebb térbe próbáltak a lehető legtöbb extrát besűríteni. Olyan vasútmodelleket láthattunk másfél négyzetméteren, amelyek a valóságban elképzelhetetlenek voltak. Ennek ellenére, ezen a kis területen is megvalósíthatóak csodálatos tájképek és terepek. Külön művészet, amikor valaki dioráma jelleggel életképeket alkot, miközben a vonat csendesen suhan a háttérben.

- fogalmazott Tóth Gábor.

A Közlekedési Múzeum hamarosan egy különleges időszaki kiállítással várja a látogatókat, amelynek középpontjában egy lenyűgöző terepasztal áll. Rosta Mária beszámolója szerint a múzeummal kötött egyezség keretében nem csupán a terepasztalt bocsátják a nagyközönség rendelkezésére, hanem az egész projekt, valamint Szörényi Levente munkásságának részletes tervezetei és feljegyzései is megismerhetők lesznek. Ez a lehetőség lehetőséget ad arra, hogy a látogatók mélyebb betekintést nyerjenek a művész kreatív világába, így nem csupán a makett, hanem a mögötte álló gondolatok és elképzelések is életre kelnek.

Úgy vélem, ha ma a Közlekedési Múzeum átveszi ezt az értékes örökséget, akkor a férjem örökre emlékezetes marad.

- fogalmazott Rosta Mária.

Schneller Domonkos, a Magyar Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondta, hogy hatalmas megtiszteltetés a számukra Rosta Mária felajánlása. Hozzá közel állt mindig is az Illés zenéje, a Népstadionban tartott ötvenéves, jubileumi koncertjükön részt is vett. Kiemeli, hogy szerinte Szörényi Szabolcs halhatatlansága az Illéssel már megtörtént, de ez a terepasztal páratlan alkotás.

Az elmondottak alapján a múzeum elsődleges célja, hogy összegyűjtse, megőrizze és bemutassa azokat a műalkotásokat, műszaki csodákat és közlekedési relikviákat, amelyek méltók arra, hogy a nagyközönség elé kerüljenek. Ezen a téren a terepasztal különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen egyedi értékeket hordoz. A múzeum elkötelezett amellett, hogy a makett szakértői restauráláson essen át, így minél előbb bemutathassák azt a látogatóknak.

Bár az épületek nincsenek leragasztva, ezért könnyen mozgathatóak, a sínek összeköttetése miatt mérnöki precizitású fűrészelésre lesz szükség, amit vasútmodelles szakemberek végeznek majd, hogy sérülésmentesen tudják szétszerelni a makettet és elszállítani.

Jelenleg még zajlanak a tárgyalások, és amíg a végső megállapodás nem születik meg, Schneller Domonkos nem kívánt további részleteket megosztani. Rosta Mária azonban elárult egy érdekességet: a tárgyalások során felvették a kapcsolatot az Eiffel Műhelyházzal, ahol az első visszajelzések kedvezőek voltak, így már elindultak az egyeztetések.