Karácsony: Szent István bölcsessége és vezetői képessége révén megőrizte Magyarország függetlenségét, hozva ezzel a nemzet számára egy új kezdet ígéretét.

Az augusztus 20-i ünnep, Szent István napja, nem csupán a magyar államalapítás pillanatait idézi fel, hanem egyben azt is hangsúlyozza, hogy hazánk fennmaradása és fejlődése mindig is szoros szálakkal kötődött Európához - fogalmazott ünnepi üzenetében Budapest főpolgármestere.

Szent István legnagyobb hozzájárulása a magyarság fennmaradásához az volt, hogy sorsunkat összekapcsolta Európával. Az ország függetlenségét megőrizve, ügyesen integrálta Magyarországot a kontinens gazdasági és kulturális életébe. Európa értékközösségének részeként büszkén képviselhetjük az önbecsülésünket - ez a szemlélet ma is releváns és követendő.

Karácsony Gergely közleményében kifejtette, hogy az államalapítás ünnepe nem csupán egy történelmi esemény, hanem a közös hazánk megújulásának ígéretét is magában hordozza. Ezen a napon hangsúlyozni kívánja, hogy a jogegyenlőség, a demokrácia és az emberi méltóság helyreállítása elengedhetetlen a jövőnk szempontjából.

De képes-e ezt a feladatát ellátni az az állam, amelyet a közjó szolgálata helyett a kiváltságok szolgálatába állítottak? Megvédi-e a polgárait az az állam, amelyik egy részüket megbélyegzi? Mi még a magyar állam akkor, ha az ország szuverenitását nem egy diktatúra beavatkozásától, hanem a civil szervezetektől és a szabad sajtótól félti?

Az állam szerepének újragondolása elengedhetetlenül az emberi jogok és a méltóság megóvására kell, hogy épüljön. Az igazságos társadalom fundamentuma a humán méltóság tisztelete, mely nem csupán jogi keretek között létezik, hanem erkölcsi kötelezettségként is felfogható. Ezt hangsúlyozta a főpolgármester, aki Esterházy Péter író szavait idézve világította meg a téma mélységeit:

Ha a kereszténység és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata közül legalább az egyiket komolyan venné a társadalom, a politikai elit, nem csak szemforgatón zsolozsmázná őket és papolna róluk, akkor előbbre tartanánk, vagy legalábbis világosabban látnánk. Talán még azt is látnánk, hogy a közösségek bajaira ugyan nem érthetetlen válasz a. közösségek önzősége, de nem megoldás. Így nincs tovább.

A változások érdekében elengedhetetlen egy új alkotmány megalkotása, hiszen a jelenlegi már nem felel meg a kor kihívásainak. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a kritikák megfogalmazása mellett a hazánk és közös politikai értékeink iránti szeretet is kulcsfontosságú. Az új alkotmánynak a polgárok védelmét kell szolgálnia a hatalommal szemben, nem pedig fordítva, és csak olyan formában léphet életbe, amelyet a társadalmi többség is támogat, akár népszavazás keretében. Az alkotmánynak prioritásként kell kezelnie az egyenlőséget, a közösségépítést és az emberi méltóságot, miközben figyelembe veszi, hogy a magyar társadalom sokszínű, de alapvetően egyenlő.

Mi, Budapesten ehhez ragaszkodunk. Mert amikor a Szent István által alapított állam ma híján van európaiságnak, híján szolidaritásnak, amikor az erkölcsi megfontolások helyett a megosztásra és a valósághajlításra építi politikáját, akkor a helyi közösségeknek, az önkormányzatoknak kell helyt állniuk, példát mutatniuk. Ragaszkodunk kell ahhoz a hitünkhöz, hogy nekünk, akik hiszünk a demokráciában, az emberségben és a szolidaritásban, nekünk van egy jobb történetünk. És Budapesten ennek a történetnek a jegyében rendezzük be az életünket.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy az államnak nem az elnyomás és a kirekesztés eszközeinek kell lennie, hanem a polgárok jogainak védelmezőjeként kell működnie. A demokratikus közösség megteremtése közös felelősség, amely mindannyiunk számára fontos.