Feltárult, milyen irányvonalat követ a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök mozgalma a jövőben.
A cikket e-mailben szeretné elküldeni? Kattintson erre a linkre, vagy másolja ki az alábbi URL-t, és küldje el: https://demokrata.hu/magyarorszag/a-darda-nyele-es-hegye-2-1038802/
A Demokrata olvasóinak egy jelentős része egykor aktívan részt vett a polgári körök mozgalmában, amely a közéleti részvétel és a közös értékek mentén szerveződött. A mostani digitális polgári körök (DPK) kialakulása hasonló szellemiséget tükröz, de egy modern, digitális kontextusban. Míg a régi polgári körök a személyes találkozókra és a helyi közösségek aktivizálására építettek, addig a DPK-k virtuális platformokat használnak, lehetővé téve, hogy a résztvevők szélesebb körből kapcsolódjanak egymáshoz. A közös célok, a társadalmi felelősségvállalás és a demokratikus értékek melletti kiállás azonban mindkét mozgalomban központi szerepet játszik. A digitális tér lehetőségei új kihívásokat és lehetőségeket teremtettek, hiszen a technológia révén a résztvevők gyorsabban és hatékonyabban tudják megosztani ötleteiket és véleményüket, miközben a hagyományos kapcsolatok mellett újfajta együttműködéseket is kialakíthatnak.
A helyzet rendkívül hasonló. 2002-ben a miniszterelnök a Dísz téren emelte fel a polgári körök mozgalmának zászlaját, ami óriási hatással volt a hazaszerető, jobboldali, keresztény-konzervatív közösségre. Ekkor rengeteg ember találta meg egymást, és alapított különböző köröket. Illusztrációként érdemes megemlíteni, hogy 2002 végére már 11 300 polgári kör működött az országban. Ez nem csupán a tagok számát jelenti, hanem ennyi önálló közösség alakult meg! Ez a mozgalom óriási dinamizmust hozott, és nem csupán a Fidesz, hanem az egész magyar jobboldal történelmét is jelentősen befolyásolta. Meg vagyok győződve arról, hogy a 2010-es kétharmados választási győzelem megalapozása a polgári körök mozgalmában gyökerezik, amely teljesen újraformálta azt a politikai környezetet, amelyben a jobboldal korábban tevékenykedett.
A digitális polgári körök feladatai a mai világban új irányt vehetnek. A hagyományos baráti társaságok és közösségek mellett a virtuális térben is lehetőség nyílik a kapcsolatok ápolására és a közös érdeklődésű emberek összegyűjtésére. A digitális polgári köröknek tehát nem csupán beszélgetések és kulturális események szervezése a céljuk, hanem a társadalmi aktivizmus erősítése is. Ezek a közösségek fórumként szolgálhatnak a helyi és globális ügyek megvitatására, ahol a tagok megoszthatják véleményüket és tapasztalataikat. Emellett online kampányokat indíthatnak, információkat terjeszthetnek, és mobilizálhatják a közönséget különböző társadalmi vagy politikai célok érdekében. A digitális platformok lehetővé teszik, hogy a tagok szélesebb körből érkezzenek, így a diverzitás növelése is fontos feladat. Ezen kívül a közösségi média eszközeivel könnyen elérhetik a fiatalabb generációt, akik talán még nem találkoztak a hagyományos polgári körök formáival. A cél tehát nem csupán a hagyományok ápolása, hanem a jövő kihívásainak való megfelelés is.
A polgári körök és digitális megfelelőik összevetése izgalmas képet nyújt arról, hogyan transzformálódott körülöttünk a világ. Mindannyian tapasztaljuk, hogy a közéleti diskurzus tempója felgyorsult, és a hangnem sok esetben harsányabbá, néha pedig agresszívebbé vált. Az a tény, hogy a politikai viták már nem csupán a kocsmák asztalain zajlanak, hanem az online térben is, új kihívásokat hozott magával, amelyekre válaszokat kell találnunk. Kovászként figyelembe kell vennünk, hogy az áruló Magyar Péter és digitális manipulációi is e kihívás részei. Ő az a provokátor, aki a közönség frusztrációját, dühét és gyűlöletét kihasználva próbál hatni. Ezzel szemben a mi feladatunk az, hogy felfedezzük és összefogjuk azokat, akik építeni és alkotni szeretnének. A digitális polgári körök éppen ezt a teret biztosítják számukra; itt mindenki szabadon kifejezheti magát, alapíthat új közösségeket, vagy részt vehet mások munkájában. Bízom abban, hogy ez a folyamat organikusan fejlődik majd, a digitális világban, de nem zárkózunk el attól sem, hogy ezek a virtuális kapcsolatok a valós életben is megjelenjenek. Hiszen vannak olyan élmények és interakciók, amelyeket a személyes jelenlét adhat, és amit a digitális tér soha nem tud teljes mértékben pótolni. Úgy érzem, egy jelentős lehetőséget teremtettünk a jobboldali közösség számára, hogy új irányt vegyen és valódi összetartást építsen.
Ha valaki csatlakozni kíván, először is érdemes megismernie a közösség alapelveit és céljait. A csatlakozás folyamata általában egy rövid regisztrációval kezdődik, ahol meg kell adni néhány alapvető információt. Ezt követően a tagok számára különféle lehetőségek nyílnak meg, mint például workshopok, események vagy közös projektek. A csatlakozás után a tagok számíthatnak a közösség támogatására, új kapcsolatokra és élményekre, amelyek gazdagítják a tapasztalataikat. Emellett lehetőség nyílik a fejlődésre és a tudás bővítésére is, hiszen a közösség tagjai gyakran megosztják egymással tapasztalataikat és ötleteiket.
- A legfontosabb, hogy van egy honlapunk, a Dpkor.hu, ezen valamennyi információ megtalálható. Ezen a felületen keresztül lehet jelentkezni az 1-es számú digitális polgári körbe, ami ernyőszerűen borul a különféle kisebb-nagyobb digitális polgári körök fölé, és itt lehet jelezni a saját digitális polgári kör indításának szándékát is. Ezen a honlapon megtalálhatók azok az alapelvek, amelyek szerint működünk, és amelyeket a romboló, gyűlölködő internetes trollok miatt voltunk kénytelenek lefektetni. Ezen a felületen az emberek tájékozódhatnak arról is, hogy megalakult az első 25 digitális polgári kör. Ezekben rendkívül sokféle érdeklődésű embert tudunk összefogni: a családvédelmitől kezdve a keresztény digitális polgári körön át a "jó arcok" vagány csoportjáig szerintem mindenki megtalálhatja a magának valót. Bízom benne, hogy itt minden gondolkodó, esetleg vitatkozni, beszélgetni óhajtó honfitársunk talál olyan közösséget, ahol igazán otthon érzi magát.
A baloldali sajtó szerint a digitális polgári körök elindítása valójában a Harcosok Klubja kudarcának elismerése. De vajon valóban a Harcosok Klubjából származik ez az új kezdeményezés, vagy csupán a látszat kedvéért hozták létre, teljesen eltérő célokkal?
A Demokratában megérdemel egy helyet egy olyan gondolat, amely számomra is jelentőségteljes, hiszen mindig felfigyelek a lap elején található szentírási idézetre. Nehémiás prófétánál olvasható, hogy amikor Jeruzsálem kőfalait emelték, az emberek egy része vakolókanalat tartott a kezében, míg mások kardot, hogy megvédjék magukat, ha valaki megpróbálná megakadályozni az építkezést. A Harcosok Klubja a kard szimbóluma, amely a digitális nyomás és erőszak közepette végzett munkánkat jelképezi, így elengedhetetlen, hogy megóvjuk magunkat. Ugyanakkor vágyunk arra, hogy alkotó tevékenységet végezzünk, ezért szükségünk van a vakolókanállal dolgozó segítők támogatására is. Tudjuk, hogy a magyar emberek többsége békés, csendes életet szeretne élni, nem pedig állandó harcot vívni, de a harcosokat is méltányolnunk kell, hiszen a méltatlan támadásokkal, mint amilyeneket nap mint nap tapasztalunk a Tisza Párt részéről, való szembeszállás bátorságot igényel. Ezért a legnagyobb tisztelettel kell beszélnünk róluk, a harcosokról. E két aspektus kiegészíti egymást. A miniszterelnök azt a képet festette elénk, hogy a dárdának van egy nyele és egy hegye; a hegye a Harcosok Klubja, míg a hosszú nyele a tömeget jelzi, amely a digitális polgári körökben egyesülve képes lesz beszélgetni és dolgozni Magyarországért és a jövőnkért.
A polgári körök mozgalmának hatásait már korábban is érintettük, és nyilvánvaló, hogy ez a folyamat hosszú távon jelentős átalakulást hozott a Fidesz életébe. A szövetségi forma bevezetésével drámaian megnőtt a tagság, amelynek keretein belül a régi, liberális nézeteket valló fideszesektől kezdve a KDNP tagjain át egészen a Fidelitas fiataljain és a kisgazdákon keresztül rendkívül színes spektrumot képviselnek az emberek. Az első digitális kör kapcsán is többen megemlítették, hogy a résztvevők között milyen változatos háttérrel és életstílussal rendelkező egyének találhatóak: az operaénekestől a rapperig, egészen Dopemanig, akinek tagsága talán a legnagyobb meglepetést jelentette a közönség számára.
Néhány nappal ezelőtt ellátogattam Hende Csabához, aki ma már alkotmánybíróként képviseli hazánkat, de a kezdetekkor ő volt a polgári körök országos koordinátora. Kértem tőle a véleményét és tanácsait a digitális polgári körökről, és elmondta, hogy 2002 körül is hasonló érzések fogalmazódtak meg az emberekben. Az új jelenség megjelenése sokakat meglepett, a hivatásos politikusok nem igazán tudták, mit kezdjenek ezzel a helyzettel. Hende Csaba említette, hogy az „üzenetrögzítős pártból” hirtelen néppárttá vált Fidesz helyzetét is menedzselni kellett. A jobboldali táborunk rendkívül sokszínű. Vannak, akik számára a kereszténység központi szerepet játszik, míg másoknak talán nem annyira fontos, mégis a nemzeti ügyek terén egyetértenek. Egyesek a szuverenitás védelmében álltak mellénk, így mindenki találhat olyan értéket, ami miatt azonosulni tud velünk, és szeretné, hogy közösen képviseljük ezeket az értékeket. E sokszínűség miatt senkit sem szeretnénk eleve kizárni. Sokszor hangsúlyoztam: a polgári oldalnak is meg kell tanulnia, hogy Magyarország, akárcsak a jobboldal, nem csupán Budára redukálódik. Valahol olvastam, hogy a politika és a papság rokon szakmák. A papok sem csupán erős hívő közösségekbe látogatnak el. Ha már Dopemanre utaltunk, érdemes megjegyezni, hogy Józsefvárosban is sok nemzeti érzelmű ember él, akikkel szintén fontos a párbeszéd. Különösen érdekes és tanulságos volt az interjú, amelyet Dopeman a közelmúltban készített a miniszterelnökkel a podcastjában. Dopeman múltjával kapcsolatban nem érzem, hogy teendőnk lenne, hiszen ő megtalálta az életében a harmóniát, amelyet a buddhizmus nyújtott számára. Valóban egy nehéz helyzetből érkező rapper képviseli most a nemzeti oldalt, és ezt a bátorságot elismernünk és méltányolnunk kell. A sokszínűségünkbe belefér az is, hogy buddhista rapperekkel együtt harcoljunk Magyarország szuverenitásáért.
A miniszterelnök az utóbbi időszakban egyre inkább elhagyta a hagyományos médiumokat, és a figyelme inkább az internetes tartalmakra irányult. Az elmúlt hetekben számos online műsorban és podcastban megjelent, Hont András beszélgetéseitől kezdve Bayer Zsolt műsorán keresztül a Patrióta és Dopeman féle podcastokig, így széles körben elérte a közönséget.
A médiafogyasztás Magyarországon jelentős átalakuláson ment keresztül, a fókusz pedig egyre inkább a digitális platformokra helyeződött. A podcastok népszerűsége robbanásszerűen növekszik, és a miniszterelnök tudatosan olyan helyszínekre látogat el, ahol lehetőség nyílik értelmes párbeszédre és vitákra. Itt emberi hangot üthetnek meg, és intellektuális diskurzusok keretében tárgyalhatják a világ, Magyarország, valamint a magyar nemzet ügyeit.
A digitális polgári körök témájára visszatérve: a Facebook platformján viszonylag egyszerűen létrehozhatók hamis profilok, és már most is számos, valószínűleg több tucat, sőt, akár száz áloldal létezik, amelyek a DPK logóját használják, különböző fantázianeveken futnak, és gyakran zavaros, félrevezető információkat terjesztenek a digitális polgári körök képviseletében. Ez a jelenség komoly veszélyeket hordoz magában, hiszen a félretájékoztatás és a hamis információk terjedése alááshatja a közösségi bizalmat, és torzíthatja a közvéleményt. A kérdés tehát az, hogy milyen lépéseket tudnak tenni a hatóságok vagy az érintettek a helyzet kezelésére?
- Rendkívül aggasztó helyzet. A digitális világ a korlátlan szabadság ígéretével kezdte meg hódító útját, ám valójában a manipuláció legfőbb eszközévé vált. Furcsának tűnhet, de közösségi koordinátorként a digitális polgári körökben úgy vélem, hogy a világ boldogabb lenne, ha nem létezne a közösségi média. Ugyanakkor, ahogy a Szentírás is tanítja, nem az a célunk, hogy eltávolodjunk a világtól, hanem hogy aktívan részt vegyünk benne. Ez kétségtelenül egy ellenséges terület. Itt, ebben a komplex környezetben számos hamis profil, áloldal és trolloldal létezik. Amit tehettünk és teszünk a digitális polgári kör érdekében, az az, hogy védjegyoltalom alá helyeztük a DPK elnevezést. Ennek révén minden ilyen kamuprofilt fel fogunk jelenteni, és érvényt szerezünk az igazunknak.
Az áruló Magyar Péter megjelenése a belpolitikában valóban egyedülálló jelenség. Varázsa talán abban rejlik, hogy úgy tűnik, mintha a saját táborából, a belső körből lépett volna ki, ami lehetővé teszi számára, hogy információkat és üzeneteket közvetítsen a kormánypárti politikai elit felé. Ezt a közvetlen kapcsolatot sokan az ezeréves barátság szellemében értelmezik, ami növeli a hitelességét és a befolyását. A kérdés, hogy mennyivel veszélyesebb, mint az eddig megismert kihívók, mint például Márki-Zay Péter vagy Karácsony Gergely, összetett. Míg ők is komoly ellenfelek, Magyar Péter talán egy másik dimenziót képvisel: a belső árulás lehetőségét, ami szembemegy a megszokott politikai játékszabályokkal. Az ő stratégiája nem csupán a választási versenyre, hanem a politikai táj folyamatos átrendeződésére is hatással lehet. Kérdés, hogy a közvélemény miként reagál erre az új szereplőre, és hogy a politikai táj valóban elég érett-e az ilyen típusú kihívások kezelésére.
Magyar Péter helyzete kettős éle, amely egyszerre jelent előnyt és hátrányt. Bár nem a hagyományos ellenzéki vonalból érkezett, ez a háttér nem tűnik valóságos fideszes identitásnak. Valószínű, hogy soha nem fizetett Fidesz-tagdíjat, ami egyértelmű tény. Ennek ellenére képes fenntartani azt az illúziót, hogy a közösségünk része, pedig ez nem állja meg a helyét. Kocsis Máté, aki régebb óta ismeri Magyar Pétert, mint én, többször is hangsúlyozta ezt. Az ő állításaik is csak a sok más blöff közé tartoznak, legyen szó például arról, hogy rendszeresen információkat kapna a Karmelitából. Az viszont kétségtelen, hogy egy nehéz ellenfélről van szó. Intelligens, de sajnos nem ismeri a morális határokat. Varga Judit miniszter asszony esete világosan mutatja ezt. Ő három gyermeket nevelve élt át egy olyan életet, ami sokak számára elviselhetetlen lenne, de végül sikerült neki kiszabadulnia. Magyar Péter viszont olyan személy, aki a hatalomért mindent megtenne. Ha el kell árulnia a családját, a barátait, vagy akár a politikai közösségét, meg fogja tenni. Nincs kétségem afelől, hogy ha a hatalomért a hazáját is el kellene árulnia, azt is megtenné. Ezt a jelenséget meg kell állítani, és ezért küzdünk. Mi hiszünk a szuverén, független Magyarországban, ahol nincs helye migránsoknak vagy genderpropagandának az oktatásban, és ahol a háború nem érint minket. Ezek a fő okok, amiért ellenállunk Magyar Péternek, aki láthatóan Brüsszel érdekeit képviseli. Mindent megtesz azért, hogy megfeleljen a brüsszeli elitnek, gondolok itt Ursula von der Leyen elnökre vagy Manfred Weberre, akik különféle utasításokat adnak neki, például Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban. Bár lehet, hogy most még úgy tűnik, Magyar Péter azt hiszi, hogy Ukrajna nem lesz hamarosan az EU tagja, amikor el kell jönnie a döntés pillanatának, valószínű, hogy végül a brüsszeli utasításokat követi majd. Egy ilyen embert nem szabad az ország irányítására bízni, különösen, amikor van alternatíva: egy tapasztalt és bátor vezető, aki tudja, hogyan kell irányítani az ország hajóját. A választás tétje éppen erről szól.
Valószínű, hogy ha alaposan átnéznénk, Orbán Viktor közvetlen munkatársa több mint egy tucatnyi választási kampányban tevékenykedett már. Mostani kampányát másként értékeli a korábbiakhoz képest? Ha igen, milyen eltéréseket tapasztalhatunk?
Teljesen új dimenzióba lépett a politikai élet, hiszen a digitális harcmodor alapjaiban rengette meg a hagyományos küzdelmeket. A felek nem csupán Facebook-hirdetésekkel próbálnak egymásra hatni, hanem a háttérben kamuprofilokkal operálnak, és különböző Discord-csoportokba szervezik híveiket, ezzel nyomást gyakorolva a jobboldali politikai szereplőkre és szavazóikra. Ez a helyzet rendkívül aggasztó, és egy olyan kampányt sejtet, amely sokkal intenzívebb és manipulatívabb lesz, mint amit korábban megszoktunk. Mi mindent megteszünk, hogy felkészüljünk, hiszen számunkra Magyarország érdeke az elsődleges, és bár az ellenfeleink most másképp beszélnek, a végén kétségkívül hajlandók lennének a külföldi hatalmaknak átengedni országunk jövőjét. Ezt a forgatókönyvet azonban meg kell akadályoznunk mindenáron.
