Kockázatos párbeszéd: Orbán Viktor védekezésre és magyarázkodásra kényszerül.

Fülledt nyári politika: Epstein, Obama, Trump és az oroszok

Nagyra nőttak a szemem, amikor hétfőn figyelemmel kísértem Orbán Viktor fellépését a "Harcosok Órájában". A műsorban Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője ült vele szemben, és ami igazán meglepett, az az volt, hogy egy egészen más stílusú Orbánt láttam, mint az utóbbi években. A beszélgetés során alaposan elmerült a részletekben, és több, a saját politikai pályafutását érintő vádat is megcímzett, legyen szó közvetlen vagy közvetett kritikus hangvételű megjegyzésekről.

A váltás azért szokatlan - és mint később még szó lesz róla, kockázatos is -, mert nem így ismerhettük meg Orbán Viktort az 1990-es évek második fele óta. A Fidesz jobbközép polgári párttá való alakulással párhuzamosan, már a Horn-kormány éveiben egyre inkább az a kommunikációs munkamegosztás alakult ki az ekkor még ellenzéki pártban, hogy a napi aktuálpolitikai küzdelmeket elsősorban a párt elnökségi tagjai és szakpolitikusai vitték. Orbán csak a fontosabbnak ítélt ügyekben nyilvánult meg, vagyis mondanivalóinak - azok relatív ritkasága miatt - egyre inkább súlya lett. Kormányfővé való 1998-as megválasztását követően megmaradt ez a tendencia, sőt, ha lehet, még erősödött is, akkor koalíciós kormányt vezetett, és a kisgazdákkal vagy az MDF-fel való kisebb-nagyobb nézeteltérésekben nyilvánosan elsősorban nem ő, hanem a párt más vezetőségi tagjai szólaltak meg. Azaz már akkor olyan kommunikációs helyzetet igyekeztek kialakítani a fiatal miniszterelnök számára, hogy minél kevésbé legyen részese a politikai adok-kapoknak és minél inkább pozitív színben tűnjön fel.

A 2010-es miniszterelnöki visszatérését követő tizennégy évben is nagyjából megmaradt ez a kommunikációs vonal:

A beszélgetéseiben és nyilvános fellépéseiben inkább a nagyobb, stratégiai jelentőségű kérdésekre fókuszált, mint például a migráció, a családtámogatási rendszer vagy a nemzetpolitika. E mellett ő volt az, aki a magyar közvélemény szemében a nemzeti érdekek legmegbízhatóbb képviselőjeként lépett fel olyan témákban, mint a "Brüsszel", "Soros", az "NGO-k", a "genderlobbi" vagy éppen az ukrajnai konfliktus.

Az első kormányzása (1998-2002) és a NER (2010-től napjainkig) alatt számos alkalommal került szóba az Országgyűlésben, hogy ellenzéki képviselők rokoni és baráti körének anyagi gyarapodása miatt firtatták Orbán Viktor felelősségét az azonnali kérdések órájában. A miniszterelnök ezekre a támadásokra rendre elzárkózott, sőt, gyakran azzal hárította el a vádakat, hogy "törvénytelenség esetén tegyen feljelentést" – ezzel nem igazán mélyedt bele a védekezésbe. A tusványosi beszédei, melyek nem ritkán nagy nemzetközi érdeklődést is kiváltottak, lehetőséget adtak számára, hogy kiemelkedjen a politikai csatározásokból, és egyfajta fölényes távolságtartással szemlélje a napi politikai viszonyokat. Ezt a helyzetet tovább segítette, hogy a média jelentős része felett a Fideszhez közel álló erők gyakoroltak kontrollt, így a Kossuth Rádióban és az M1-en nem kellett tartania a kényelmetlen, szigorú kérdésektől.

Akárhogy is, az eredmény önmagáért beszél: a Fidesz-KDNP az összes országgyűlési és európai parlamenti választást megnyerte 2010-2024 között és ebben az is szerepet játszott, hogy a kormányfő nagyon fegyelmezett, a kicsinyes vitákat mellőző, ellenben a széles kitekintéssel bíró, határozott vezető imázsát nagy sikerrel tudta előadni.

Ehhez képest hétfőn Orbán Viktor konkrétan reagált a Hadházy Ákos által felmelegített "zebra-ügyre", amelyet ugyan a miniszterelnök szavai szerint Gáspár Győző "helyretett", ehhez képest az ország legfőbb vezetője egy mezei (igaz, ismert) országgyűlési képviselő állításaiba ment bele részletesen:

Hadházy úrnak nem sok köze van a magyar vidék valóságához. Ő úgy véli, hogy egy néhány méteres földsánc felhúzásával megoldhatja a betekintés problémáját. De hát a valóság nem ilyen egyszerű! Nem lehet a fél erdőt, a szántóföldeket vagy akár a kerítéseket körbekeríteni. A vidéki táj nem ismer határokat, hiszen több száz vagy akár ezer méteren át szabadon bejárható. A földsánc önmagában nem nyújt védelmet a kíváncsi szemek elől, és nem oldja meg a helyzetet.

A beszélgetés során felmerült, hogy miért utazott a miniszterelnök honvédségi repülőgéppel. Orbán erre annyit válaszolt: "Hivatalos út volt." Ezt követően több érdekes reakciót is megosztott: Kéri Lászlónak azt üzente, hogy "ne marháskodjon már", míg Török Gáborral a közvélemény-kutatások értelmezésében nem tudtak egyetérteni. Az eszmecsere hosszú perceken át zajlott, tele feszültséggel és vitás pontokkal.

A váltás éles és szembetűnő: egy olyan miniszterelnök, aki hosszú ideig távol tartotta magát a napi ügyektől, inkább a migráció, a családtámogatás vagy más nagy jelentőségű témák körül forgott, most a "harapós zebrák" problémájára reagál. Bár ez az új kommunikációs irány már a közelmúlt YouTube-podcast-interjúiban is felbukkant, különösen a Hont András által vezetett Öt és a Király Tamásnak adott Ultrahang beszélgetésekben, ahol a kormányfő több kényes, aktuális kérdésre is válaszolt.

A miniszterelnök eddig irányt mutatott, megmutatva, ki a legalkalmasabb az ország vezetésére, most pedig korrupciós vádakra és zebrákra reagál. Csakhogy ez az ellenfél terepe, nem a Fideszé és a kormányfőé. Ebben ő még nem rendelkezik kellő jártassággal, amit mutat, hogy eddig még nem is tudott felmutatni egy másfajta, pozitív, hiteles ellenkeretezést a NER-nagyvállalkozók gazdagodása témájában.

És ez csupán a kezdet!

Ha a Hotel Lentulai Mandiner vagy a Magyar Nemzet YouTube-interjúját szemléljük, a kormányfő egy barátságos, jókedvű beszélgetőpartnerként, szinte szeretetteljes nagypapa-figuraként bontakozik ki előttünk. Azonban a YouTube-interjúk előtt Orbán Viktor inkább egy határozott, megfélemlíthetetlen vezetőként tűnt fel, aki elszántan harcolt az Európai Unióval, a civil szervezetekkel és Soros Györggyel a magyarság szent ügye érdekében.

Nyilvánvaló, hogy ez a váltás is éles, és nem teljesen ellentmondásmentes: a barátságos nagypapa-figura kevésbé idézi fel a harcos alkatot, miközben, mint hétfőn megtudhattuk, a "Harcosok Klubja" egyáltalán nem szűnt meg.

Magyar Péter tavalyi politikai berobbanása gyökeresen megváltoztatta a hazai politikai tájat, annyira, hogy a választási vereség szele már az Orbán-rendszer kapuját is megkopogtatta. A megszokott választási osztogatások mellett a miniszterelnök úgy véli, hogy az ellenszert a Tisza Párt elnöke online terjeszkedésének ellensúlyozásában találja meg, méghozzá egy célzott közösségi médiás ellenoffenzívával, amelyben eddig soha nem látott módon reagál a személyét ért kritikákra. Érdekes módon, hétfőn a kormányfő nyíltan beszélt kampányának egyik taktikai megfontolásáról is:

Sokat diskuráltunk erről, és a tapasztalatunk az, hogy az elmúlt 15-20 évben a polgári és értelmes politikai hozzáállás az volt, hogy ha valami ostobaság vagy óriási hazugság hangzott el, azt inkább el kellett engedni a fülünk mellett. Ha reagáltunk, azzal csak növeltük a hamisság hangzását, mintha tüzeltünk volna a szélben. Azonban a digitális világ térhódításával a politikai táj megváltozott. Ma már az emberek hajlandóak a legabszurdabb állításokat is – ha nem is minden esetben elfogadni – de legalább valószínűnek tekinteni. Ezért, ha azonnal nem reagálsz, a hazugság könnyedén eluralkodik az interneten, és ha egy-két órát késlekedsz, már késő lehet.

Ez már nem csupán iránymutatás, hanem inkább követő üzemmódba való átmenet: a miniszterelnök védekezésbe vonult, és a "nem úgy volt, hanem amúgy" típusú magyarázkodásba kezdett. Politikai ellenfele, Hadházy Ákos, máris örömmel reagált, hiszen másnap Hatvanpuszta környékén reagált a kormányfő kijelentéseire a zebra- és földsáncügyben, szombatra pedig demonstrációt hirdetett a helyszínre. Így hát, a Fidesz számára kedvezőtlen esemény továbbra is zajlik, még a kormányfő cáfolata ellenére is. Közben nem a miniszterelnök vagy a Fidesz narratívája dominálta a közbeszédet, hanem a "zebra", a fényűzés és a nagyzolás szimbólumává vált.

A tekintélyvesztés, a hatalom számára kedvezőtlen részletekben való elmerülés, valamint a nem megfelelő keretezés kommunikációs szinten fenyegeti az Orbán-rendszert. Persze a Fidesz-kampányok eddig sem szűkölködtek a veszélyesebb ellenfelek lejáratásában - "a legjobb védekezés a támadás", ugyebár... Magyar Péterrel szemben is többször megpróbálták a negatív kampányt, minden bizonnyal a választásokhoz közeledve ezt még nagyobb fokozatra kapcsolják majd.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.