A kormány egy hatalmas kihívással néz szembe, hiszen egy közellenség fenyegeti őket. Most elérkezett az idő, hogy kiderüljön, képesek lesznek-e legyőzni ezt a veszélyt.
A várakozások szerint az áprilisi inflációs szint körülbelül 4 százalékra tehető, míg az élelmiszerek ára 5-5,5 százalékos csökkenésen mehet keresztül, amit a vásárlók a mindennapi életükben is érezni fognak. Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára az Indexnek elmondta, hogy ezt a mérséklődést már az árrésstop bevezetésekor is előre jelezték. A beszélgetés során szóba került a kiskereskedelmi forgalom alakulása is, valamint az, hogy valóban megnövekedett-e a magyar vásárlók száma Szlovákiában.
A kereskedelmi szektor most különösen viharos időszakot él át, így elengedhetetlen, hogy a leglényegesebb kérdéseket feltegyük a területért felelős államtitkárnak. Gerlaki Bence, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) az adópolitika, a fogyasztóvédelem és a kereskedelem területeiért felel, az Index érdeklődésére válaszolt.
"A hatósági árréskorlátozás 30 termékkategóriájából az online árfigyelő rendszer segítségével már 26 kategória körülbelül 1000 termékének árát naponta figyelemmel kísérjük a szabályozás bevezetése óta" - nyilatkozta lapunknak Gerlaki Bence. Hangsúlyozta, hogy az online platformon található árak forrása az üzletek kötelező adatszolgáltatása, amely a hatósági ellenőrzés alapját képezi. Az eredmények önmagukért beszélnek, hiszen a szabályozás hatálya alá tartozó élelmiszerek közül közel 900 termék ára csökkent az árfigyelő rendszerben.
Az NGM államtitkárának véleménye szerint az intézkedés kedvező következményei kiemelkedőek, mivel számos termék, különösen a tejtermékek és a tejek esetében, jelentős árcsökkenés volt megfigyelhető a bevezetés óta.
Gerlaki Bence összegzése szerint az összes intézkedés alá vont termékek esetében 18,7 százalékos átlagos árcsökkenés ment végbe. "Ha csak azt a legutóbbi statisztika szerinti 890 terméket nézzük, amelyek érintettek voltak az árcsökkenésben, azoknál átlagosan 21,4 százalékkal csökkentek az árak, azaz elmondhatjuk, hogy az árrésstop meghozta a várt pozitív eredményét" - érvelt az államtitkár.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) naptárába pillantva azt látjuk, hogy az áprilisi fogyasztói árakat május 9-én ismerhetjük meg, márpedig ebben a statisztikában - az előzetes kormányzati kommunikáció szerint - már maradéktalanul vissza kell köszönniük az árrésstop hatásainak.
Igen, az áprilisi adatokban teljes mértékben látszódni fog már az inflációs hatás, várakozásunk szerint az infláció 4 százalék, míg az élelmiszer-infláció 5-5,5 százalék közötti szintre mérséklődhet, amit egyértelműen érzékelnek a vásárlók is a mindennapok során. Összességében ez egy olyan mérséklődése az árnövekedési ütemnek, amit az intézkedés bevezetésekor is becsültünk
„Tedd egyedivé a szövegedet” – fogalmazott Gerlaki Bence az Indexnek. Emlékeztetett arra, hogy az árrésszabályozás március 17-én lépett életbe, így annak hatása március hónapban még csak részben érvényesült a fogyasztói árak havi statisztikáira. Ugyanakkor sikerült megfékeznie az élelmiszerárak további növekedését, míg a fogyasztói árak átlagos alakulása öt hónapos emelkedés után végre visszaesett.
Március hónapban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez az érték jelentős visszaesést mutat a februári 5,6 százalékhoz képest, és kedvezőbb eredmény, mint amit a szakértők előre jeleztek.
A drágulás megfékezése kétségtelenül középpontban áll, azonban nem elhanyagolható, hogy az árréskorlátozás milyen következményekkel jár a kiskereskedelmi forgalom fejlődésére.
A kiskereskedelmi folyamatok nyomon követésére a legmegbízhatóbb forrást az online pénztárgépek adatai jelentik, amelyek napi rendszerességgel elérhetők a Nemzetgazdasági Minisztérium számára. Elemzéseink szerint az árrésstop révén megtakarított összegeket a fogyasztók jelentős része más termékek és szolgáltatások beszerzésére fordítja. Ez azt jelzi, hogy a lakosság fogyasztási kiadásai az árrésstop bevezetése után is hasonló tendenciát mutatnak, mint a korábbi időszakban, amit az áfa-bevételek várható alakulása is megerősít.
- jelezte az NGM államtitkára. Az áprilisi inflációs adatok előtt, május 7-én fogjuk megismerni a márciusi, valamint az első negyedéves kiskereskedelmi forgalom részleteit, melyeket a KSH bocsát rendelkezésünkre. Gerlaki Bence hangsúlyozta, hogy a hivatalos havi kiskereskedelmi forgalmi adatok elemzésekor elengedhetetlen, hogy alaposan megértsük a publikálásra kerülő adatok előállításának módszertanát. Ezen elemzés során különösen fontos figyelembe venni, hogy a március és április havi statisztikák között jelentős áthúzódó hatások várhatóak.
De mit is jelent ez? Az NGM számításai alapján március egészében nominálisan (tehát az inflációs hatástól nem megtisztítva) csak 2-4 százalékkal nőhetett a kiskereskedelmi költések összege az előző év azonos időszakához képest, míg az áprilisi forgalomnövekedés az eddig látott adatok alapján akár 10-12 százalék is lehet.
A május 7-én megjelenő hivatalos, már az infláció hatásától is megtisztított kiskereskedelmi volumenváltozási statisztika vélhetően nulla, vagy akár negatív tartományba csúszhat márciusban. Áprilisban azonban a kiskereskedelmi statisztikában az idei év eddigi legdinamikusabb bővülését várja a minisztérium, akár 6-8 százalék körüli szinttel. "Fontos, hogy ez a mi várakozásunk, a KSH által publikált statisztika ettől valamelyest eltérhet" - húzta alá az államtitkár.
Érvelése alapján a márciusi, elsőre kedvezőtlennek tűnő adatok elemzésekor számos olyan tényezőt is figyelembe kell venni, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a hivatalos statisztikák hitelességét:
Gerlaki Bence rámutatott, hogy az adatok értékelésének elsődleges kihívása a KSH árstatisztikájának adatfelvételi időszaka. Az adatgyűjtés ugyanis csupán a hónap 20. napjáig zajlik. Mivel az árrésstopot március 17-én vezették be, a vásárlók a hónap második felében alacsonyabb árakkal találkozhattak, de ez a csökkenés az inflációs adatokban, amelyeket a hónap 20. napjáig rögzítettek, csak szerény mértékben tükröződik. Ráadásul a KSH a kiskereskedelmi volumenhatást a kiadások (azaz a vásárolt termékek értéke) és az árszint (infláció) hányadosaként számítja, így a ténylegesnél magasabb havi inflációs szinttel való osztás torzíthatja a volumenhatást lefelé. Ez különösen figyelembe veendő, hiszen tudjuk, hogy az árrésstopos termékekből az emberek idén márciusban 5-10 százalékkal többet vásároltak, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
A másik lényeges befolyásoló tényező tehát az úgynevezett húsvéthatás. A magyar háztartások a húsvétot megelőző 1-2 hétben jelentős mértékben növelik költéseiket a nagybevásárlásaik során. A húsvét ugyanakkor egy mozgó ünnep, tehát nem mindig ugyanarra a napra esik az évek során. 2024-ben a húsvét történetesen március végére esett, míg idén április 20-a környékére. Ez azt jelenti, hogy tavaly márciusban a húsvét miatt sokkal többet költöttek a vásárlók, mint idén márciusban, mert a húsvét előtti 1-2 hetes időszak 2025-ben teljes egészében áprilisra esett.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) igyekszik kezelni a helyzetet a hivatalos statisztikákban, az Eurostat által preferált kiigazító program csupán részben tudja azonosítani a húsvéti hatások hatását. Ennek következtében márciusra a növekvő trendet alábecsüli, míg áprilisra a csökkenő tendenciát hangsúlyozza. Az NGM szerint emiatt a hamarosan megjelenő márciusi és áprilisi havi statisztikai adatok torzított képet adhatnak a valós folyamatokról. Ezért célszerű a két hónapot együtt vizsgálni, hiszen így a korábbi stabil növekedési szint éven belüli alakulása jobban kirajzolódik.
Az államtitkár véleménye szerint a kiskereskedelmi szektor jövőbeli kilátásai biztatóak. A foglalkoztatottság szintje továbbra is kiemelkedő, a keresetek pedig jelentősen túlszárnyalják az inflációt. Emellett a lakosság a lakossági állampapírok révén kamatcsökkentésben részesült. Mindezek a tényezők kedvező alapot biztosítanak ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom a közeljövőben akár jelentős mértékben is növekedjen.
Amikor a boltok forgalmát elemezzük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül egy fontos aspektust: a média gyakran foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy a magyar vásárlók vásárlási szokásai a szomszédos országokban, különösen Szlovákiában, jelentős hatással vannak a kiskereskedelmi szektorra. E vélemények alapján sokan úgy vélik, hogy ez a határmenti bevásárlás komoly kihívások elé állítja a hazai boltokat.
"Az országos kiskereskedelmi statisztikai adatok értékelése során valóban gyakran visszatérő kijelentés, hogy Győr-Moson-Sopron vármegye kiskereskedelmi szempontból kiürült, hiszen átjárnak Szlovákiába a vásárlók. Az erre a vármegyére rendelkezésünkre álló online pénztárgép adatai teljesen együtt mozognak az országos átlaggal, vagyis kiürülésről egyáltalán nem beszélhetünk"
- tisztázta Gerlaki Bence. Hozzátette: lehet, hogy egyes áruházláncok így érzik, de a vásárlók nem Szlovákiába járnak át, egyszerűen csak másik hazai bolthálózatnál vásárolnak be.
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, az április 17-i Kormányinfón bejelentette, hogy a pipere- és háztartási termékek árrésstopjára vonatkozó javaslatokat terjesztenek elő. Ezt követően, április 27-én egy Facebook-videóban részletezte, hogy a tervezett intézkedések nemcsak a termékeket, hanem az érintett boltok körét is szélesítik. E fejlemények alapján világossá válik, hogy további lépések várhatóak az árréskorlátozás ügyében. Az NGM államtitkára hangsúlyozta:
Ahogy már említettük, folyamatosan figyelemmel kísérjük az intézkedés hatásait, és a lehetőségek között szerepel a termékkör bővítése is. A hivatalos statisztikák alapján azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt három évben számos termékkör, például a mosó- és öblítőszerek ára 50 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, ami komoly terhet ró a magyar családokra. Ezt sokan tapasztaljuk, amikor ellátogatunk egy drogériába, hiszen a háztartási termékek vásárlása során sokkal mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, mint korábban. A kormány májusban fog dönteni az árrésszabályozási intézkedés termékkörének bővítéséről, valamint az érintett üzletekről. Elárulhatom, hogy különös figyelmet fordítunk az úgynevezett non-food termékekre, amely a pelenkáktól a mosóporokig terjed, tehát egy rendkívül széles termékpalettát ölel fel, amely számos terméket érint.
Beszámolt arról is, hogy mindezzel egyidőben javaslatot tesznek a kormány részére azzal kapcsolatban, hogy az online árfigyelő rendszerben már ne csak a legnépszerűbb élelmiszerek árait figyeljék meg, hanem az emberek által rendszeresen vásárolt egyéb háztartási és szépségápolási cikkek árait is napi szinten frissítve mutassák meg. Ez amellett, hogy a tudatos fogyasztók számára előnyös, természetesen azt is jelenti, hogy az egyes ilyen termékeket árusító szereplők között a versenyt fokozni fogja az árfigyelő termékkör bővítése, amivel csak nyerhetnek a vásárlók.
Az NGM államtitkári portfóliójának egyik fontos eleme a fogyasztóvédelem. Ezzel összefüggésben jelentős lépés, hogy a kormány áprilisban elindította az online fogyasztóvédelmi konzultációt. Fontos kérdés, hogy milyen célokat szolgál ez a kezdeményezés, és hogyan értékelhető a fogyasztók jogainak védelmében betöltött szerepe. Gerlaki Bence kiemelte, hogy az április 6. és május 23. között zajló "Közös ügyünk a fogyasztóvédelem" című online konzultáció célja, hogy a kormány közvetlen kapcsolatba lépjen a lakossággal, és értékes visszajelzéseket gyűjtsön a fogyasztókat érintő legfontosabb témákban.
A kormány többször is hangsúlyozta, hogy figyelembe veszi az állampolgárok véleményét olyan kérdésekben, amelyek jelentős hatással vannak az életükre. A fogyasztóvédelem, ahogy a konzultáció elnevezése is jelzi, közös társadalmi felelősség, amely az állampolgárok életének szinte minden aspektusát érinti. Vásárlóként és fogyasztóként mindannyian érintettek vagyunk, függetlenül attól, hogy milyen életkorban, nemben vagy lakóhelyen élünk.
Véleményünk szerint a konzultáció rendkívül fontos, mivel a társadalom széles spektrumát érintő kulcsfontosságú kérdéseket vet fel. A felvetett témák között szerepelnek a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, az online csalások elleni védelmi intézkedések, valamint a termékek biztonságával kapcsolatos aggályok. Emellett az állampolgárok lehetőséget kapnak arra is, hogy kifejezzék véleményüket a légiutasjogokkal összefüggő szabályozásokkal kapcsolatban.
- mondta az államtitkár, miközben részletesen ismertette a témát.
Kifejtette: minden egyes kérdéshez egy rövid, ám lényegre törő magyarázat kapcsolódik, amelyet érdemes alaposan átnézni. Ez nem csupán a kérdések megválaszolásához nyújt segítséget, hanem hozzájárul a fogyasztói tudatosság fejlődéséhez is, hiszen hatékony fogyasztóvédelem csak tudatos vásárlók mellett lehetséges. Az egyik kérdés kifejezetten a fogyasztói tudatosságra fókuszál. A tudatosság lényege, hogy tisztában legyünk saját jogainkkal, képesek legyünk megalapozott döntéseket hozni, figyelmet fordítsunk a fenntartható vásárlási szokásokra, és tudjuk, hova fordulhatunk panasz esetén. A vásárlóknak érdemes ismerniük jogaikat, mert aki tisztában van a lehetőségeivel, az sokkal körültekintőbben hozza meg vásárlási döntéseit.
A konzultáció az NGM álláspontja szerint páratlan esemény, hiszen eddig még nem valósult meg ilyen széleskörű felmérés a fogyasztóvédelem terén. Az eredmények elemzését követően céljuk, hogy a szükséges és hatékony intézkedések bevezetésére törekedjenek, legyen szó jogszabályi változtatásokról, a hatósági intézkedések szigorításáról, vagy a fogyasztói tudatosság fokozásáról.
Ezért lényeges, hogy minél többen részt vegyenek a kérdések megválaszolásában a fogyved.kormany.hu weboldalon május 23-ig. Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy széleskörű és megbízható információ álljon rendelkezésre, amely segítheti a jogalkotói és jogalkalmazói felhatalmazás megerősítését.
