Macron ügyvédjei szerint a francia elnök gyanús ügyei nem tűnnek aggályosnak a Transparency International számára.

A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát kapta meg Emmanuel Macron, a francia köztársasági elnök által Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. A Becsületrend után a második legmagasabb francia állami kitüntetést Jonathan Lacote, Franciaország budapesti nagykövete adta át csütörtök este a fővárosban – számolt be erről a Soros Alapítvány hivatalos honlapja.

Franciaország rendkívüli hálával tartozik önnek a szenvedélyes elkötelezettségéért, amely hitelesen tükrözi mély meggyőződését a demokratikus értékek iránt – emelte ki beszédében a francia nagykövet, Jonathan Lacote. Hozzátette: "Ezek a demokratikus alapelvek képezik az európai projekt szívét, és elengedhetetlen, hogy táplálják a francia és a magyar nép közötti kapcsolatot."

2022 márciusában az akkori elnökválasztási kampány során egy szenátusi jelentés jelent meg a "magántanácsadó cégek növekvő befolyásáról a közpolitikákra" címmel, melyben az amerikai McKinsey tanácsadó cég is érintett volt - írta meg akkor a francia sajtó.

A Nemzeti Pénzügyi Ügyészség 2022. októberében képviselői és egyéni bejelentések alapján kezdett el nyomozni.

Ahogy arról akkor lapunk is beszámolt,

Az összeg tetemes, több mint egy milliárd euró, a francia elnököt tehát közpénzek elherdálásával vádolják, valamint azzal, hogy szabálytalanul vezette pártja a kampányszámlákat, továbbá csökkentette a könyvelésben szereplő tételeket, derül ki a PNF novemberi közleményéből.

Az esetről több száz oldalas jelentést készített a Szenátus, hangsúlyozva, hogy a szóban forgó amerikai tanácsadó cég egy évtizeden át nem fizetett adót Franciaországban.

A botrány kirobbanását követően Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, nyilvánosan reagált az eseményekre. Elmondása szerint meglepetéssel értesült a sajtóból arról, hogy ellene feljelentést tettek. A korrupcióellenes ügyészség eddig nem vette fel vele a kapcsolatot, sőt, a PNF által kiadott hivatalos közleményben a nevét sem említik. Macron hangsúlyozta, hogy nem érzi magát fenyegetve, és az igazságszolgáltatásnak a saját útját kell járnia.

Később Bruno Le Maire, az akkori pénzügyminiszter is megszólalt az események kapcsán. A France 3-nak adott interjújában elismerte, hogy valóban történtek visszaélések, mivel a minisztériumok túlságosan gyakran fordultak a McKinsey-hez hasonló tanácsadó cégekhez. A helyzet orvoslása érdekében Élisabeth Borne akkori miniszterelnök körlevélben intézkedett, amelyben arra kérte a minisztériumokat, hogy 15 százalékkal csökkentsék a külső tanácsadók igénybevételét.

A 1990-es évek politikai botrányai következtében Franciaországban szigorú jogszabályokat léptettek életbe, melyek célja a vállalkozások választási kampányokban való részvételének jogi kereteinek egyértelműsítése volt. Ennek eredményeként jól meghatározott határokat szabták meg, amelyek biztosítják a transzparenciát és a tisztességes versenyt a politikai folyamatokban.

E vélemény megerősítésére szolgáltak azok a nyilatkozatok, amelyeket francia szakértők és egykori McKinsey-munkatársak tettek a kampányok során. Egy oknyomozó portál információi szerint a tanácsadó cég több munkatársa is részt vett Emmanuel Macron pártjának megalapításában 2016-ban, és 2017-ben személyesen, ingyenes támogatással álltak a jövőbeli elnök mögött.

A nyomozások részeként a hatóságok házkutatást tartottak Emmanuel Macron Renaissance (újjászületés) nevű pártjának székházában és a McKinsey párizsi telephelyén egyaránt. A nyomozás előrehaladásáról azonban azóta nem kerültek elő újabb információk.

A Le Monde francia hírlapban megjelent írásában Patrick Lefas, a szervezet francia ágazatának vezetője kiemeli, hogy a téma nem "állami ügyekről" és nem is "összeesküvési vitákról" szól. Lefas javaslatokat fogalmazott meg a tanácsadó cégek állami megrendelések keretében történő alkalmazásának átláthatóságának növelésére.

Amióta 2014 augusztusában gazdasági miniszteri posztot tölt be, Emmanuel Macron körül számos gyanús ügy bontakozott ki a vagyonnyilatkozatai kapcsán. Érdekes módon, abban az évben mindössze 156 000 eurós nettó vagyont tüntetett fel, holott 2008 és 2012 között a Rothschild banknál eltöltött időszak alatt több mint 3 millió eurót keresett.

Emmanuel Macront többször kérdezték ezekről a valószínűtlenségekről, és azt válaszolta, hogy "munkát végzett", és hogy "csökkentette az adósságát".

Az is figyelemre méltó, hogy a Macron házaspár 2007-ben egy lenyűgöző, 890 000 eurós párizsi lakással büszkélkedhetett, majd 2015-ben egy 1 453 000 eurós házat vásároltak Le Touquet-ben. Ennek ellenére a közvélemény számára meglepő, hogy 2008 és 2014 között egyáltalán nem fizettek vagyonszerzési illetéket. Ez a körülmény számos kérdést vetett fel a jogszabályok betartásával és a vagyonkezelési gyakorlatukkal kapcsolatban.

2015-ben, amikor az adóhatóság alaposan átvizsgálta a házaspár pénzügyi helyzetét, megállapították, hogy Brigitte Macron Le Touquet-i ingatlanát körülbelül 253 000 euróval alulértékelték. Ennek következtében Macronék számára három év elteltével vált szükségessé a vagyonszerzési illeték befizetése, amely 4174 eurós korrekciót igényelt 2013-ra és 2264 eurót 2014-re.

Emmanuel Macron 2014-es vagyonnyilatkozatával kapcsolatban egy másik probléma, hogy a kötelezettségek oldalán a Crédit Mutuel felé fennálló 350 000 eurós tartozását tüntette fel egy 2011 novemberében felvett hitel miatt, amelyet a Le Touquet-i házán végzett munkálatokhoz vett fel. A probléma az, hogy ez az ingatlan a felesége, Brigitte tulajdona, és az Emmanuel Macron által a felújítására fordított összegek (350 000 euró a 2014-es vagyonnyilatkozata szerint, 500 000 euró a Journal du dimanche-nak a "Macron-tábor" által 2017-ben adott információk szerint) vagy a feleségének adott ajándéknak tűnnek (de nem így vallották be), vagy a feleségének nyújtott kölcsönnek.

A jogszabály értelmében a vagyonnyilatkozat benyújtásának elmulasztása, a vagyon hamis értékelése, vagy a vagyon egy jelentős részének eltitkolása bűncselekménynek minősül. Ennek következményeként az elkövetőt három évig terjedő szabadságvesztés, valamint 45 000 euróig terjedő pénzbírság sújthatja. Ezen felül, az elkövető akár tíz évre is eltiltható lehet a közhivatalok betöltésétől.