Madárinfluenza: Az emberi alkalmazkodás lehetőségei - Házipatika A madárinfluenza, amelyet a H5N1 vírussal társítunk, aggasztó kihívásként áll előttünk. Egyre több kutatás mutat arra, hogy ez a vírus képes lehet alkalmazkodni az emberi szervezethez, ami
Az idei évben a madárinfluenza komoly aggodalmakat keltett a tengerentúlon. A kórokozó számos tehenészetben megjelent, ami súlyosan érintette az ott tartott szarvasmarhákat. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) legfrissebb jelentése szerint eddig 7 államban összesen 58 emberi fertőzést regisztráltak. Az emberi esetek – két ismeretlen eredetű fertőzést kivéve – főként a baromfitelepeken és tehenészetekben dolgozókat sújtották, akik nap mint nap közvetlen kapcsolatban álltak a beteg állatokkal. Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy akár egyetlen mutáció is elegendő lehet ahhoz, hogy a H5N1-es madárinfluenza emberről emberre hatékonyan terjedjen, ami újabb világjárvány megjelenését vonhatja maga után.
A ScienceAlert értesülései szerint a vírusoknak ahhoz, hogy fertőzést okozhassanak, először meg kell találniuk egy olyan receptort a gazdatest sejtjein, amelyhez képesek kapcsolódni. Az Egyesült Államokban már emberi megbetegedéseket is okozó H5N1-es madárinfluenza 2.3.4.4b törzse eddig főként madarakban és más állatfajokban találja meg ezt a receptorhelyet. A kaliforniai Scripps Kutatóközpont kutatói azonban figyelmeztetnek arra, hogy csupán egyetlen fehérje mutáció is elegendő lehet ahhoz, hogy a vírus a madarak helyett az emberi receptorokra is érzékennyé váljon. Ez a Q226L néven ismert mutáció olyan hatást gyakorol a vírusképességekre, mintha új "szemüveget" kapna, amely lehetővé teszi számára, hogy jobban észlelje, hol tud kapcsolódni az emberi sejtek felületén. James Paulson biokémikus, a Science című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, hogy "ez a mutáció egy új kapaszkodót adna a vírusnak a humán sejteken, amellyel korábban nem rendelkezett. Ez a felfedezés figyelmeztet minket arra, hogy a vírus képes lehet alkalmazkodni az emberekhez."
A felfedezés nyilvánvalóvá teszi, milyen fontossággal bír a H5N1-es madárinfluenza folyamatos nyomon követése. A kutatók mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy az általuk bemutatott mutáció önmagában még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy a vírus emberről emberre is könnyen tudjon terjedni, ezáltal nagyobb járványokat kirobbantani. Ahhoz, hogy pontosabban megérthessék a kockázatokat, további kutatásokra lesz szükség a területen, ami egyben ahhoz is eszközt nyújthat, hogy meg lehessen előzni egy potenciális világjárványt. "Ha továbbra is figyelemmel követjük a genetikai változásokat, akkor amint azok megtörténnek, máris előnnyel indulhatunk, és felkészültek várhatjuk a fokozott fertőzőképesség első jeleit" - emelte ki Ian Wilson biológus, a tanulmány vezető szerzője.
