Grúziában már két elnök irányítja a feszültséggel teli helyzetet.
Miközben a grúz parlament, amelyet az ellenzéki pártok bojkottálnak, vasárnap hivatalosan is beiktatta Mihail Kavelasvili új elnököt, a 2018 óta hivatalban lévő Szalome Zurabisvili részt vett az Egység Lánca elnevezésű élőlánc tüntetésen. Az ország különböző pontjain élőláncok alakultak, ahol a résztvevők uniós zászlókat lengetve vonultak az utcákon, hangsúlyozva ezzel a demokrácia, a jogállam és Grúzia európai jövőjének védelmét.
Az Európa-barát államfő mandátuma hétfőn véget ér, de már december 15-én, az új elnök megválasztásakor kifejezte, hogy nem hajlandó átadni hivatalát annak az utódnak, akit egy szerinte illegitim parlament választott meg. Zurabisvili szombaton részt vett a tüntetésen, és hangsúlyozta, hogy addig marad ott, amíg az országnak nem lesz egy valóban legitim vezetése. Kavelasvili beiktatását pedig egy illegitim paródiaként jellemezte.
Az államfő, akárcsak az ellenzéki politikai erők, határozottan visszautasítja az október végi parlamenti választások eredményét, melyet a 12 éve hatalmon lévő Grúz Álom párt nyert el. Az ellenzék követelései között szerepel a választások megismétlése, valamint egy független nemzetközi vizsgálat lefolytatása, amely az általuk állított orosz beavatkozás nyomait kívánja feltárni. Ebből kifolyólag az ellenzéki pártok bojkottálják a parlament megalakulását, és nem hajlandók részt venni annak munkájában.
Az Egyesült Államok szankciós listára helyezte annak a grúz kormánypártnak az alapítóját, amelynek a vezetője, a választási csalás gyanúja ellenére, Orbán Viktor gratulációját elsőként fogadta el.
Korábban az elnököt közvetlen szavazással választották meg, de a legutóbbi választások során a módosított alkotmány értelmében a parlament döntött a korábbi válogatott labdarúgó, a Manchester City és a svájci Szuperliga több klubjában is játszó csatár személyéről. Az exfutballista, akit homofób és szélsőjobboldali megnyilvánulásai, valamint nyugatellenes kijelentései miatt sokan kritizálnak, 2016 óta aktívan részt vesz a grúz politikai életben. A Grúz Álom párt színeiben parlamenti képviselővé vált, majd 2022-től a kormánypárttal szövetséges Néphatalom politikai mozgalom egyik vezetőjeként tevékenykedik. Bár hivatalosan függetlenként választották elnöknek, ő volt az egyik kezdeményezője annak az orosz mintájú külföldi ügynöktörvénynek, amely következtében az Európai Unió nyáron befagyasztotta Grúzia csatlakozási folyamatát.
A Manchester City korábbi szélsőjobboldali, oroszpárti futballistája lett Grúzia új elnöke, ami heves ellenérzéseket váltott ki az ellenzék körében.
Grúziában a politikai helyzet egyre feszültebbé vált, miután az október végén tartott parlamenti választásokat követően heves tüntetések robbantak ki. Az ország fővárosának központi terén, a parlament közelében ellenzéki aktivisták felállították sátraikat, hogy kifejezzék tiltakozásukat. A rendfenntartó erők azonban brutális módszerekkel léptek fel a demonstrálók ellen. November 28-án, amikor Irakli Kobakidze újra miniszterelnökké választották, bejelentette, hogy kormánya 2028-ig felfüggeszti az európai uniós tárgyalásokat. Azóta, immár 33 napja, a tüntetések folyamatosan zajlanak, és szombattól kezdve élőlánccal is kiegészültek. A hatóságok erőszakos fellépései következtében több mint 460 tüntetőt vettek őrizetbe, köztük számos prominens ellenzéki politikust, és a sérültek száma is több tucat. A Human Rights Watch jelentése szerint a rendőrök nemcsak verik, hanem meg is kínozzák a demonstrálókat, sőt, elrablásokról is érkeztek hírek.
A jövőbeli kilátások egyelőre ködösek. Az ellenzéki pártok egyértelművé tették, hogy Kavelasvili beiktatása után is Zurabisvilit tekintik az ország legitim elnökének. Az ellenzék eltökélten küzd az új választások kiírásáért, amit a kormányzat határozottan elutasít. A választások megújítása mellett követelik a fogvatartott ellenzéki politikai vezetők szabadon bocsátását, és azt, hogy Grúzia folytassa az EU-hoz való csatlakozás folyamatát. Azonban a jelenlegi kormányzati helyzet ezt cseppet sem valószínűsíti. Az uniós vezetők közül csupán Orbán Viktor gratulált a Grúz Álom választási győzelméhez. A választások tisztaságát övező kétségek ellenére a magyar miniszterelnök már két nappal a voksolás után személyesen látogatott el Tbiliszibe, és jelezte, hogy vétózni fog, amennyiben az EU szankciókat tervezne a Kobakidze-kormány ellen. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője már előterjesztett egy javaslatot, amely szankciókat írt volna elő a tüntetők elleni erőszakos fellépésért felelős grúz tisztviselőkkel szemben, de Magyarország és Szlovákia együttesen megvétózta a tervezetet, hivatkozva a belügyekbe való beavatkozásra.
Az Orbán-kormány megakadályozta, hogy az Európai Unió szankciós listájára kerüljenek azok a rendőri vezetők, akik erőszakosan léptek fel a grúz tüntetőkkel szemben.
A következő lépésben a két ország közös döntése alapján elfogadták azt az egyszerűsített javaslatot, amely szerint az Európai Unió felfüggeszti a grúz diplomaták és köztisztviselők vízummentességét. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szankciókat is bevezettek néhány grúz tisztviselő ellen, reagálva a hatósági erőszakra. Szombaton, az új államfő beiktatásának előestéjén Washington nyilvánosságra hozta a szankciós listát, amelyen szerepel Bridzina Ivanisvili, a Grúz Álom párt alapítója, aki orosz gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik. Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményében, amelyet a Georgia Today hírportál idézett, hangsúlyozta, hogy "Ivanisvili és a Grúz Álom tevékenységei aláásták a demokratikus intézményeket, lehetőséget adtak az emberi jogok megsértésére, és korlátozták az alapvető szabadságjogok gyakorlását Grúziában. Ezen túlmenően ezek az intézkedések veszélyeztették Grúzia euroatlanti jövőjét, amely iránt a grúz nép túlnyomó része vágyakozik, és amelynek megvalósítását a grúz alkotmány is elősegíti." Az eredmények között szerepel, hogy Grúzia kiszolgáltatottá vált Oroszországgal szemben, amely továbbra is a területének több mint 20%-át megszállva tartja. Határozottan elítéljük a Grúz Álom Ivanishvili által vezetett intézkedéseit, amelyek a grúz állampolgárok, tüntetők, média képviselői, emberi jogi aktivisták és ellenzékiek folyamatos és erőszakos elnyomásához vezettek.
Az Orbán-kormány eddig még nem fejezte ki jókívánságait az új grúz elnök felé.
Orbán Viktor előbb gratulált október 26-án az oroszpárti Grúz Álomnak, mint most a magyar kisebbséget képviselő RMDSZ-nek a vasárnapi sikerhezBörtönbüntetésre ítéltek egy ellenzéki vezetőt Grúziában, egy másikat előzetes letartóztatásba helyeztek
