Megkezdődött az agyelszívás Amerikából: európai nemzetek készülnek befogadni azokat a tudósokat, akik Trump politikája elől menekülnek.
Norvégia új programot indított a nemzetközi kutatók országba csábítására, miközben az Egyesült Államokban egyre nagyobb nyomás nehezedik a tudományos szabadságra a Trump-adminisztráció alatt - írja a The Guardian.
A Norvég Kutatási Tanács szerdán egy jelentős lépést tett, amikor 100 millió koronás (3,5 milliárd forint) alapot alapított a külföldi kutatók vonzásának megkönnyítése érdekében. Ez a kezdeményezés globális szinten minden kutató számára elérhető, de a programot különösen felgyorsították és kibővítették, miután a Trump-adminisztráció a múlt hónapban drasztikus költségvetési megszorításokat jelentett be.
A bejelentés időzítése egybeesik Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Jens Stoltenberg pénzügyminiszter, korábbi NATO-főtitkár fehér házi látogatásával, ahol várhatóan biztonsági, védelmi kérdésekről, Ukrajnáról, vámokról és kereskedelemről tárgyalnak.
Sigrun Aasland, Norvégia kutatási és felsőoktatási minisztere kiemelte:
Fontos, hogy Norvégia proaktív legyen a tudományos szabadságot érintő nehéz helyzetben. Segíthetünk kiemelkedő kutatóknak és fontos tudásanyagnak, és ezt a lehető leggyorsabban szeretnénk megtenni.
A miniszter kiegészítette a nyilatkozatát:
A tudományos szabadság az Egyesült Államokban nyomás alatt van, ami számos kutató számára kiszámíthatatlan helyzetet idéz elő. Ez különösen aggasztó egy olyan országban, amely hosszú évtizedeken át a globális tudás fellegvára volt.
A kutatási tanács jövő hónapban teszi közzé a pályázati felhívást, amely többek között az éghajlat, az egészségügy, az energia és a mesterséges intelligencia területeire összpontosít. A program több évre szól, 2026-ra 100 millió koronát különítettek el.
Mari Sundli Tveit, a kutatási tanács vezérigazgatója az NRK műsorszolgáltatónak elmondta:
Ez különösen fontos az Egyesült Államok kontextusában. A tudományos szabadságot egyre inkább fenyegetik, és a kutatások finanszírozása folyamatosan csökken.
Más nemzetek is hasonló intézkedéseket hoztak, például Franciaország, ahol közel 300 kutató jelentkezett az Aix-Marseille Egyetemre, miután az intézmény lehetőséget biztosított az amerikai tudósok befogadására. François Hollande, Franciaország korábbi elnöke, a veszélyben lévő tudósok számára tudományos menekült státusz bevezetését javasolta.
A belga Vrije Universiteit Brussel új posztdoktori álláslehetőségeket kínál kifejezetten amerikai kutatók számára, míg Hollandia bejelentette, hogy létrehoz egy alapot a tudósok vonzására.
