Meglepetés a horizonton: Ukrajna gabonaexportja új, ismeretlen piacok felé irányul!

Aszály, sáskajárás és exportkorlátok sújtják az ukrán mezőgazdaságot. Bár kenyérhiány nem fenyeget, az árak év végéig 10%-kal nőhetnek.

Az ukrán mezőgazdaság az utóbbi hónapok során soha nem látott nehézségekkel nézett szembe. A késlekedő fagyok, a hosszan tartó aszály, és a nyár közepén megjelenő sáskarajok súlyos csapásokat mértek a termésre. E helyzetet tovább súlyosbítja az Európai Unió gabonaexport-kvótáinak újbóli bevezetése, valamint az agrárminisztérium hirtelen megszüntetése a betakarítás közepette. Bár az országot kenyérhiány nem fenyegeti, a fogyasztóknak számolniuk kell a jelentős áremelkedésekkel.

A természeti katasztrófák és a hozamcsökkenés összefonódása egy olyan téma, amely mély hatással van a mezőgazdasági termelésre és a gazdaság egészére. Az időjárási szélsőségek, mint például aszályok, árvizek vagy viharok, nemcsak a növények fejlődésére gyakorolnak negatív hatást, hanem a termelők megélhetését is veszélyeztetik. A hozamkiesés következményeként számos közösség szembesül élelmiszerhiánnyal és gazdasági nehézségekkel, ami hosszú távú következményekkel járhat. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és a megfelelő kockázatkezelési stratégiák alkalmazása kulcsfontosságú lehet a természeti csapások hatásainak mérséklésében.

Az idei év eleve kedvezőtlenül indult az ukrán gazdáknak. A tavaszi vetések során előbb a korai felmelegedést újabb tél váltotta, majd májusban fagykárok sújtották a vetéseket. A csapadékhiány miatt több régióban újravetést kellett elrendelni, sok helyen a búzát rövid tenyészidejű növényekkel váltották fel. A napraforgó is megsínylette a körülményeket, a délkeleti megyékben pedig sáskajárás pusztított.

A tavalyi évben elért 55 millió tonnás gabonaterméshez képest idén legfeljebb 51-52 millió tonna kerülhet a raktárakba. Ez országos szinten körülbelül 5%-os csökkenést jelent, de bizonyos régiókban a termelés visszaesése ennél sokkal jelentősebb mértékű lehet.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: **Kereskedelmi Korlátozások és Gazdasági Hátrányok** Az exportkorlátozások bevezetése jelentős hatással lehet a vállalkozások működésére és a piacok dinamikájára. Ezek a korlátozások nemcsak a termékek szabad áramlását akadályozzák, hanem súlyos piaci veszteségeket is okozhatnak a cégek számára, amelyek képtelenek kihasználni a globális lehetőségeket. Az ilyen helyzetekben a vállalatok nemcsak bevételeiket veszíthetik el, hanem hosszú távon a versenyképességük is csorbulhat, hiszen a piaci részesedésük csökkenése a versenytársak előnyére válhat. A kereskedelmi akadályok tehát komoly kihívások elé állítják a gazdasági szereplőket, akiknek alkalmazkodniuk kell a változó környezethez.

Júniusban az Európai Unió visszaállította a 2016-os szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kvótákat, ezzel megszüntetve az orosz invázió óta fennálló vámmentes exportlehetőséget.

A búza kvótája jelentős mértékben, 4,7 millió tonnáról mindössze 1,3 millió tonnára zuhant.

A visszalépés következményeként az ukrán mezőgazdasági szereplők évente körülbelül 3 milliárd euróval csökkentett bevételre számíthatnak. Tavaly Ukrajna az Európai Unió harmadik legnagyobb élelmiszer-exportőrévé vált, elérve a 13 milliárd eurós forgalmat. Jelenleg azonban kénytelenek az ázsiai és afrikai piacok felé orientálódni, ahol ugyan jelentős a kereslet, de a logisztikai költségek jóval magasabbak, és az értékesítési hálózat kiépítése is lassabb ütemben halad.

A minisztériumi leépítés közepette, amikor a mezőgazdasági munkák éppen a csúcspontjukhoz értek, a helyzet igencsak feszültté vált. Az aratás idején, amikor a földek bőséges terméssel ajándékozták meg a gazdákat, a döntéshozók váratlanul bejelentették a minisztérium megszüntetését. Ez a lépés nemcsak a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatást, hanem a vidéki közösségek életére is, hiszen sokan a minisztérium támogatására és irányítására támaszkodtak az aratási munkák során. A gazdák kétségekkel teli tekintettel néztek a jövőbe, miközben próbálták megérteni, hogy a változások miként befolyásolják a megélhetésüket és a földjeik jövőjét. Az aratás szorgalmas munkája és a hirtelen jött bürokratikus zűrzavar között feszülő ellentét új kihívások elé állította a mezőgazdasági közösséget.

További bizonytalanságot okozott, hogy júliusban a kormány megszüntette az agrárminisztériumot, és feladatait a gazdasági minisztériumhoz, illetve más tárcákhoz csoportosította át. A hivatalos indoklás szerint ez a hatékonyságot szolgálja, ám sok szakmai szervezet attól tart, hogy a mezőgazdaság érdekképviselete gyengülni fog.

A kenyérárak növekedése elkerülhetetlen folyamatnak tűnik.

A hazai belső fogyasztás stabil alapokon nyugszik: az ország éves búzaigénye 6 millió tonna, amelyet biztosan elő tudunk állítani. Azonban a piaci árak folyamatos emelkedése aggasztó tendenciát mutat. A búzakenyér és az olcsóbb szociális kenyérfélék ára az év eleje óta 8-9 százalékkal nőtt, míg éves szinten már több mint 20 százalékos emelkedést tapasztalhatunk.

A jövőbeli előrejelzések alapján az év végéig további 10%-os áremelkedés valószínű. A legnagyobb mértékben a rozskenyér ára fog növekedni, mivel a rozstermelés mértéke a tavalyi évhez képest a felére csökkent. Ennek következtében már most szükségessé vált, hogy importáljunk lengyel és balti gabonát a hiányzó mennyiségek pótlására. Az elmúlt egy évben a rozs és a rozsliszt ára megduplázódott, ami arra késztethet egyes pékségeket, hogy teljesen leálljanak a rozskenyér készítésével.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Pixabay Ez a szöveg egyedi megfogalmazása: Az indexkép forrása: Pixabay.