Az agyunkat mikroműanyagok szennyezik.
A legfrissebb kutatások rámutattak, hogy az emberi agyban figyelemre méltó mennyiségű mikroműanyag halmozódik fel.
Egy nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint az agyszövetekben talált műanyag mennyisége átlagosan egy kiskanál súlyának felel meg.
A kutatás során 52 agymintát vizsgáltak meg, és kiderült, hogy az utolsó nyolc évben a mikroműanyagok koncentrációja 50%-kal emelkedett. Különösen aggasztó, hogy a demenciával küzdő betegek agyában akár tízszer annyi mikroműanyag található, mint az egészséges emberek esetében.
Bár a pontos ok-okozati viszonyokat még nem sikerült teljes mértékben feltárni, a kutatók egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy a műanyag mikrorészecskék szerepet játszhatnak a neurodegeneratív betegségek megjelenésében.
A mikroműanyagok felfedezése az agyban meglehetősen szokatlan, hiszen a vér-agy gát, amely a test egyik legfontosabb szervét hivatott megóvni a káros anyagoktól, elvileg megakadályozza, hogy a káros részecskék behatoljanak. Kutatók megfigyelései szerint azonban ezek a kicsiny részecskék, valószínűleg a lipidekhez való kötődési képességük folytán, képesek átjutni ezen a védelmi rendszeren. Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen hosszú távú következményekkel járhat a mikroműanyagok felhalmozódása az agyban és más belső szervekben. Milyen hatással lehet ez az egészségünkre, és milyen új kihívások elé állíthatja a tudományt?
A műanyagszennyezés globálisan egyre aggasztóbb mértékben terjed, és ennek közvetlen hatásai vannak az emberi egészségre. Kutatók kiemelik, hogy a környezeti műanyagszennyezés csökkentése elengedhetetlen ahhoz, hogy mérsékeljük az emberek kitettségét. Ezen kívül, mindannyian hozzájárulhatunk a változáshoz, ha tudatosan kerülni kezdjük az egyszer használatos műanyag termékeket, szűrjük a csapvizünket, és előnyben részesítjük az üveg vagy fém tárolóedényeket. Ilyen apró lépésekkel is jelentősen csökkenthetjük a műanyagokkal kapcsolatos környezeti terhelést.
