Bármely sikeres vállalkozás könnyedén áldozatul eshet az állam hatalmának, hogy végül a NER rendszerének szolgálatába álljon.

2025. június 26-án új szabályozás lép életbe, mely szerint az állam elővásárlási jogot szerez minden olyan magyar vállalkozásra, amelyet külföldi vevő kíván megvásárolni - számolt be róla a Forbes. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég kiszemelté válik, az államnak lehetősége lesz elsőként ajánlatot tenni a megvásárlására, amit a cégnek kötelező elfogadnia. Az elővásárlási jogot az MNV Zrt. vagy más kijelölt szerv érvényesítheti. Felvetődik a kérdés, hogy az Európai Unió hogyan reagál majd erre a lépésre.

A külföldiek részesedésszerzésére vonatkozó rendeletet módosították, amelyet a COVID-19 járvány idején, a veszélyhelyzetre hivatkozva vezettek be. A Forbes által közzétett információk szerint ez a változás jelentős hatással lehet a magyar vállalatok piaci értékére, ugyanakkor komoly bizonytalanságokat is okozhat. A helyzet nem csupán annyiból áll, hogy a már meglévő szabályozások kiterjesztéséről van szó; emellett az ügyintézési határidők is meghosszabbodtak, ami újabb kihívások elé állítja a cégeket.

A korábban érvényben lévő 30 napos határidőt most 45 napra módosították. Emellett a bejelentett felvásárlást vizsgáló miniszter lehetőséget kap arra, hogy három alkalommal 30 munkanappal meghosszabbítsa a vizsgálati időt. Amennyiben a miniszter elutasító döntést hoz, az államnak 90 napon belül jogában áll élni az elővásárlási jogával, az eredeti szerződés feltételeivel összhangban. Ilyen esetekben a kiszemelt cégnek kötelező elfogadnia az állami ajánlatot. Az elővásárlási jogot az MNV Zrt. vagy más kijelölt szervezet gyakorolhatja (a portál kérdésére, hogy ki lehet ez a szervezet, nem érkezett válasz, de számos példa utal arra, hogy az állam a megszerzett cégeket végül a NER körébe tartozó szereplőknek adja át). Fontos megjegyezni, hogy ez az előírás a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik.

A legújabb törvénymódosításról a Portfolio számolt be, amely a jelek szerint a korábbi magyar rendelet ellenére lépett életbe. Az Európai Unió Bírósága (EUB) már korábban megállapította, hogy ez a rendelet ellentétes az uniós joggal. Az ítélet hangsúlyozta, hogy az ilyen általános és homályos feltételeken alapuló beavatkozások sértik a letelepedés szabadságát, és nem támasztható alá közbiztonsági kockázatokra hivatkozva, ha azok nem valós és kellően súlyosak.

A döntés új irányvonalat szab az uniós vállalatok külföldi tulajdonosi struktúrájának korlátozására vonatkozó tagállami szabályozások értékelésében. A cikk rámutat arra, hogy érdemes megvizsgálni, hogyan hat a legújabb módosítás a helyzetre, hiszen az elutasítható akvizíciós próbálkozások körét változatlanul hagyva, csupán az elővásárlási jogot bővítették ki.

Szerző: Azénpénzem

Címkék: gazdasági helyzet, állami szerepvállalás, vállalatok, elővásárlási jog, nemzetközi kapcsolatok, uniós szabályozás, Európai Unió Bíróságának döntései, EUB joggyakorlat