MIT-kutatás: A cégek 95%-ának nem hoz megtérülést a mesterséges intelligencia alkalmazása.

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) lenyűgöző lehetőségeket kínál a cégek számára, azonban az MIT legfrissebb kutatása rámutat, hogy a kezdeményezések közel 95%-a nem eredményez mérhető profitnövekedést.

Az MIT által publikált "The GenAI Divide: State of AI in Business 2025" című tanulmány rávilágít arra, hogy a cégek többsége, noha nagy erőfeszítéseket tesz a legfrissebb mesterséges intelligencia modellek integrálására, mégsem ér el számottevő előrelépést.

A kísérleti projektek csupán 5%-a képes gyors növekedést produkálni, míg a többi általában nem hoz mérhető eredményeket.

A kutatás 150 vezetői interjún, 350 alkalmazott megkérdezésén és 300 nyilvános AI-bevezetés elemzésén alapul. Aditya Challapally, a jelentés vezető szerzője szerint míg egyes startupok akár nulla dollárról 20 millió dollárra növelték bevételeiket egyetlen év alatt, addig a vállalatok 95%-ánál a generatív AI bevezetése semmilyen megtérülést nem hozott.

A probléma nem az AI-modellek minőségében rejlik, hanem az eszközök és szervezetek "tanulási szakadékában". Míg a vezetők gyakran a szabályozást vagy a modellek teljesítményét hibáztatják, az MIT kutatása a hibás vállalati integrációra mutat rá. A ChatGPT-hez hasonló általános eszközök jól működnek egyéni felhasználóknál, de vállalati környezetben sokkal kevésbé használhatók,

A munkafolyamatokból való tanulás hiánya miatt nem fejlődnek a rendszereink.

Az erőforrások elosztása szintén kihívásokkal teli: a generatív AI-ra szánt költségvetések több mint 50%-a értékesítési és marketing eszközökre összpontosít. Eközben a legnagyobb megtérülést a háttérfolyamatok automatizálása biztosítja, amely nemcsak a kiszervezett üzleti folyamatok kiváltásában segít, hanem a működés áramvonalasításával is hozzájárul a hatékonysághoz.

A sikeres AI-bevezetések kulcsa a megfelelő adoptációs stratégia. A specializált szállítóktól vásárolt AI-eszközök és partnerségek az esetek 67%-ában sikeresek, míg a belső fejlesztések csak harmadannyi esetben. Ez különösen releváns a pénzügyi szolgáltatások és más erősen szabályozott ágazatok számára, ahol sok cég saját generatív AI-rendszereket épít 2025-ben. Az MIT kutatása azonban azt sugallja, hogy a vállalatok sokkal több kudarcot szenvednek el, ha egyedül vágnak bele a projektekbe.

Szinte minden helyszínen, ahol jártunk, a cégek igyekeztek saját fejlesztésű eszközöket létrehozni. Azonban az adatok világosan jelezték, hogy a vásárolt megoldások sokkal megbízhatóbb eredményekkel szolgálnak.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta Challapally a Fortune magazinnak.

A sikeres adaptáció kulcsfontosságú tényezői közé tartozik, hogy a vezetők megfelelő felhatalmazást kapjanak az irányítási folyamatokban, továbbá olyan eszközök kiválasztása, amelyek szoros kapcsolatban állhatnak a meglévő rendszerekkel és idővel rugalmasan alkalmazkodni tudnak a változó igényekhez.

Az AI technológia hatása a munkaerőpiacra már most is érezhető, különösen az ügyfélszolgálat és az adminisztratív területeken. A kutatások szerint a vállalatok egyre inkább elkerülik a megüresedett pozíciók betöltését, a tömeges elbocsátások helyett. E változások elsősorban azokra a munkakörökre összpontosítanak, amelyeket eddig alacsony értékűnek tartottak és gyakran kiszervezték.

A legjobban teljesítő szervezetek mérhető megtakarításokat jelentenek a BPO-kiadások és a külső ügynökségek használatának csökkentésével összefüggésben, különösen a back office műveleteknél. Mások az automatizált megkeresés és az intelligens nyomonkövetési rendszerek révén javuló ügyfélmegtartásról és értékesítési konverzióról számolnak be.

Ezek a korai eredmények arra utalnak, hogy a tanulásra képes rendszerek, ha konkrét folyamatokra irányulnak, valódi értéket tudnak teremteni, még jelentős szervezeti átszervezés nélkül is.